Közös nyilatkozatot fogadtak el az euro-mediterrán környezetvédelmi és klímapolitikai miniszterek athéni találkozójukon, ebben megerősítették, hogy az éghajlatváltozásból adódó kihívások kezelése érdekében összefogásra van szükség - tájékoztatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az MTI-t.
Szápári szélerőműpark
A tárca közleményében ismerteti: az Euro-mediterrán Partnerség az Európai Unió és 12 mediterrán ország közötti szövetség, amely elsősorban a két térség biztonságát, illetve a mediterrán régió gazdasági fejlődését igyekszik szem előtt tartani.
A tagországok miniszterei szerint szükség van az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentésére 2020 előtt és után is. Ismét kifejezték elkötelezettségüket egy 2015-ben, Párizsban elfogadandó egyezmény kialakítása iránt - közölte az NFM.
Ennek érdekében szakértői munkacsoportot hoznak létre, amelynek célja az éghajlatváltozás közös kihívásainak megismerése és feltérképezése, regionális együttműködés a klímaváltozás elleni küzdelemben, illetve a zöld növekedést elősegítő konkrét projektek kidolgozása.
A nyilatkozatot magyar részről Hizó Ferenc, a NFM zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára írta alá.
A tárca tájékoztatójában kitért arra: a görög fővárosban tartották az Európai Unió környezetvédelmi minisztereinek informális találkozóját is, amely az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének idén júniusi, bonni ülésszakára való felkészülés jegyében zajlott.
A résztvevők megvitatták az Európai Bizottság januári közleményét a 2030-as klíma- és energia keretről. A közlemény előirányozza a kötelező üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési célt, javaslatot tesz a megújuló energia uniós szintű minimális részarányára, illetve egy 2021-től működő piac-stabilitási tartalék létrehozására is.
Hizó Ferenc helyettes államtitkár, a magyar delegáció vezetője az NFM közleménye szerint elmondta: a csomag egyes elemeire vonatkozó részletes hatásvizsgálat folyamatban van. Magyarország egy ambiciózus, de a versenyképesség szempontjait is figyelembe vevő kibocsátás-csökkentési célkitűzésben érdekelt. Támogatja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését az unió határain belül kötelező teljesítéssel, nem pedig nemzetközi kvóták vásárlásával.
Magyarország energiahatékonysági céljait technológia-semlegesen, rugalmasan, és önálló tagállami kompetenciában kialakított energiamix alkalmazásával kívánja elérni, amelyben szerepe van a nukleáris energiának és a nem konvencionális szén-hidrogének felhasználásának. Ezért nem érthet egyet olyan irányítási rendszer bevezetésével, amely lehetőséget ad az Európai Bizottságnak a nemzeti energiamixek és energiastratégiák közvetlen befolyásolására - hangsúlyozta Hizó Ferenc.
Szállítási módok találkozása a Dunakanyarban
Az informális miniszteri találkozót megelőzően magyar elnöklettel találkozót tartottak a Visegrádi Együttműködés országai, kiegészülve Romániával és Bulgáriával. Egyeztették a miniszteri találkozó napirendi pontjaival kapcsolatos álláspontjaikat és közös nyilatkozatban fogalmazták meg az Európai Unió 2030-ig tervezett klíma- és energiapolitikai keretével kapcsolatos véleményüket és elvárásaikat.
A V4+2 országai egyöntetűen támogatják egy uniós szintű cél meghatározását az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, ennek megállapításakor azonban szerintük figyelemmel kell lenni a tagállamok eltérő gazdasági helyzetére és teljesítőképességére.
A felek egyetértettek abban, hogy továbbra is biztosítani kell a technológia-semlegességet, azt, hogy a tagállamok önállóan határozhassák meg energia-felhasználásuk összetételét.
A közös érdekek hatékony egyeztetése érdekében Hizó Ferenc kétoldalú megbeszéléseket folytatott brit, német, francia, dán, svéd, holland és olasz kollégáival - áll a közleményben.
