Egy-egy enyhébb napon, jól felöltözve, a tóparti séták különleges hangulatot hozhatnak a tél szürke napjaiba.
Lázbérci-víztározó, a csend oázisa
A Bükklába legnagyobb, egyben legfestőibb tava Dédestapolcsány és Uppony között, négyszáz méteres hegycsúcsok tövében csillog. Bárhonnan is érkezünk, a horgászszezonon kívül még a legapróbb neszek is messze szállnak: az országutaktól távoli, csak az Országos Kéktúra ösvényével feltárt völgyben ilyenkor teljes a csend.
A tó dédestapolcsányi partján
A 3 kilométer hosszú, Y alakú tó körbejárása egész napos program lehet, amely során két kisebb épületet leszámítva semmilyen „civilizációs lenyomattal” nem találkozunk. Hosszabb időre lepihenve már persze előjönnek a „zajok” is: madarak távoli szárnycsapásai, egy-egy széllökés, esetleg a túlparton sétáló kirándulók léptei töltik meg a levegőt. Bár a városoktól messze van, a közvetlen Budapest–Kazincbarcika-buszjáratoknak köszönhetően autó nélkül is egy teljes napot tölthetünk el itt, akár a gát alatti „Vízmű, bejárati út” megállóból, akár Dédestapolcsányból indulva.
Fehérvárcsurgói-víztározó, a Keleti-Bakony Balatonja
A Bakony keleti felének vizeit összegyűjtő Gaja patak útja végére már kisebb folyóvá szélesedik, majd a Bodajk melletti, nagyobbik, egyszerűen csak Gaja-szurdoknak nevezett völgyön át, alig 15 kilométerre Székesfehérvár fölött egy széles medencébe érkezik. A legendák szerint itt már hatszáz éve is egy kisebb mesterséges tó lehetett, és a város 1543-as ostromakor a törökök a gát átvágásával és árvízzel fenyegették a védőket. Ennek ugyan nincs hiteles bizonyítéka, az viszont tény, hogy amikor az 1960-as években a területet lezáró Vaskapu-hegy alatt hozzáláttak a duzzasztógát alapozásához, egy kisebb, római kori völgyzáró gát maradványai kerültek a felszínre.
A fehérvárcsurgói part, szemben a Vaskapu-hegy
A duzzasztás idején a Gaján még több vízimalom is működött, amelyeket az elárasztás előtt lebontottak, és 3 kilométer hosszan az isztiméri országút is új, a tavat messziről elkerülő nyomvonalra került. A tavat végül nem töltötték fel teljesen. A sekély part és a jelentős vízszintingadozások miatt a vizet általában széles, növényzet nélküli, különös hangulatú sáv szegélyezi.
A tó különlegessége, hogy az uralkodó széliránnyal párhuzamos Móri-árok végében, a sekély déli partján, a gyakori erős szél akár félméteres hullámokat korbácsolhat, a Balaton déli partjához hasonlóan. A tartós szélnyomás ráadásul éppúgy képes néhány centivel kibillenteni a tó vízszintjét, mint a „Magyar-tengeren”.
A fehérvárcsurgói part, szemben a Vaskapu-hegy
Fehérvárcsurgó víztározójának felfedezéséhez ideális kiindulópont lehet a három kilométerre lévő balinkai „Ifjúsági tábor” buszmegálló, ahonnan a Gaja-szurdokon át egyórás, kényelmes sétával érhető el a tó, amelynek bal partján végighaladva a remek kilátást nyújtó Kopasz-hegy alatti Becsali büfében pihenhetjük ki a túrát, de a közeli fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyhoz is ellátogathatunk.
Hasznos, egy nem haszontalan felfedeznivaló
Amikor a hazai tájakról szóló beszélgetések során előkerül Hasznos neve, mindig meglepődünk páran, mennyire kevesen ismerik a Mátra legnyugatibb csúcsainak tövében elterülő helyet. Ha címszavakban kellene összefoglalni, ez a környék olyan dolgokat „tud”, amelyek egyedülállóvá teszik hazánkban: egy hatalmas, 20 méter mély, 23 hektáros víztározó, rajta a ma már ritka maximális vízállás esetén egy erdős sziget; a fölötte lévő Gombás-tetőről – ahol alkalmanként vitorlázórepülő-tér üzemel – szélesvásznú panoráma Pásztótól az Ágasvárig, kicsit közelebb, a tó fölött pedig a cserteri vár máig feltáratlan, romos falai.
A Hasznosi-víztározó látképe a cserteri vár romjaitól
Ha ez nem lenne elég, a környék legnépszerűbb kirándulóhelyei is mind a tó körül sorakoznak: Ágasvár, Tar, Muzsla és Mátrakeresztes, amelyek mindegyike két órán belül elérhető innen. A Hasznosi-víztározó tehát felfedezésre vár, amire szinte bármelyik nap remek alkalom.
Sinkár-tó, madárparadicsom Budapest szomszédságában
Budapesttől alig félórányi autózásra, a Cserhát dombjai között már messziről meghatározza a táj képét az Acsa és Csővár között elhelyezkedő, hatalmas vízfelület. Az idilli környezet a lakott területektől viszonylag távol fekszik, talán ennek is köszönhető, hogy a mesterséges tó felduzzasztása után két évtizeden belül védett madárfajok tucatjai találtak itt táplálkozó- és fészkelőhelyet.
A tóhoz egyelőre nem vezet jelzett turistaút, de a horgászok táborában így is népszerű hellyé vált. A megközelítéséhez a legrövidebb utat az Acsa és Csővár közti országút jelenti, amelynek a tó felső végéhez közelítő szakaszán parkolót is kialakítottak. Látványosabb gyalogtúra vár viszont Püspökhatvan felől érkezve, amely során először a tó gátja fölötti Cselin-hegyről nézhetünk körbe, majd a tó bal partján érjük el a horgászok parkolóját. Innen egyenesen visszasétálhatunk Acsára, de egy kis kitérővel az acsaújlaki kastélyt is útba ejthetjük.
Orfű: négy évszakos sétaút a vízparton
A Mecsek északi lábánál az 1960-as években duzzasztott Pécsi-tó valójában csak egyike a négy részből álló tórendszernek. Ezeket az állóvizeket fél évszázaddal ezelőtt az ivóvízellátás mellett már kifejezetten a turizmus és a gazdálkodás számára álmodták meg, és az elmúlt évtizedekben mind a négy állóvíz egyedi funkciót kapott: az elsőként elkészült orfűi „kis tó” fürdőzésre és csónakázásra is alkalmas, bár a téli időszakban egyelőre mindkettőt nélkülöznünk kell. Az alatta lévő Pécsi-tó a legismertebb, egyben Baranya megye legnagyobb állóvize, amely a parti sétányon körbe is járható.
A Pécsi-tó Orfű tórendszerének legnagyobb tagja
A napsütéses időben télen is átmelegedő víz partján tett sétán a jó közérzet szempontjából minden lépés kettőt ér egy városi járdához képest, ráadásul a kilométerek is szinte észrevétlenül fogynak. A gát alatt, már a Tekeresi üdülőterület határában húzódó, keskeny Herman Ottó-tó a vízi élővilág alig háborgatott menedéke, a közvetlenül alatta fénylő Kovácsszénájai-tó pedig a horgászok birodalma. Ha túl rosszra fordulna az idő, a közeli Abaligeti-barlang egész évben állandó klímájú cseppkőbirodalma is remek tartalék célpont lehet.
A cikk először 2017 decemberében jelent meg.
