Mi lehet jobb a kánikulában, mint hűsölni a vízparton, vagy csobbanni egy nagyot? Összeállításunkban olyan magyarországi tavakat ajánlunk, amelyeknek talán nem annyira jó a PR-juk, mint mondjuk a Balatonnak, a Velencei-tónak vagy a Tisza-tónak, viszont pont emiatt talán kevesebben is vannak. Garantált a szép természeti környezet és a kikapcsolódás.
1. Léleknyugtató a Bakony mélyén – Hubertlaki-tó
Bakonybéltől nem messze, a Hamuházi-séd és a Szalai-séd találkozásánál, a Somberek-séd völgyében szunnyad a Hubertlaki-tó. Egykoron itt, a völgyben, a Hamuházi-réten magasodott a gróf Esterházy család impozáns hubertlaki vadászkastélya, amely az 1900-as évek közepén leégett. Helyén ma – a Bakonyerdő Zrt. által üzemeltetett – felújított kulcsosház áll. Innen pár száz méterre található a „bakonyi Gyilkos-tó” névre keresztelt mesterséges tavacska, amelynek víztükrét – hasonlóan erdélyi névrokonának felszínéhez – meg-megtörik a tóból kiálló halott fák csonkjai. A tóban épp ezért fürdeni, csónakázni tilos, de minden vizes élményért kárpótol a fantasztikus, már-már földöntúli látvány. Néhány perc séta a sűrű erdővel övezett tó körül, és igazi léleknyugtatásban lesz részed. A völgyzáró gát mindkét oldalán asztalok, padok, tűzrakó helyek várják a kirándulókat. Romantikázni, relaxálni, feltöltődni tökéletes helyszín.
Az Ugod-Huszárokelőpusztáról induló 8 kilométeres Hubertlaki tanösvény 15 állomásból álló körtúráján információs táblákról ismerheted meg az erdő jellegzetes növényeit és állatait, valamint betekintést nyerhetsz az erdőgazdálkodás folyamataiba és az erdészek munkájába.
2. Családi ötcsillagos – Hársas-tó
Az Őrség egyik csillogó víztükrű ékkövére bukkanhatunk Szentgotthárdtól néhány kilométerre, a város Máriaújfalu településrészének határában. A tó az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik, és az 1980-as évek végén a Hársas-patak felduzzasztásával keletkezett. Hivatalos megnevezése Máriaújfalui-víztározó, de a helyiek csak Hársas-tóként emlegetik. Déli partszakaszán szuper kis strand várja a családokat. Mitől szuper? Homokos part, sekély víz, amely lassan mélyül, így a gyerkőcök is biztonsággal pancsolhatnak. Van neki erdei játszótere, zöld pázsitja, amely heverészéshez, piknikezéshez kitűnő helyszínt nyújt. Büfé is üzemel, tehát akinél ez a kényelmi opció is bejátszik, az sem marad hoppon.
A tavat teljesen körbe lehet kerülni jól kiépített úton (kb. 2,5 km) akár gyalogosan, akár biciklivel, sőt babakocsival és nagymamával is. Északi részén 1000 méteres tanösvényen ismerkedhetünk a környék jellemző növény-, gomba- és állatfajaival, valamint építészeti emlékeivel. A horgászni vágyók se hagyják otthon a botjukat, mert a tó kristálytiszta, halban gazdag vize kitűnő fogásokkal kecsegtet. A horgászok a fák árnyékából vagy a nyugodt nádasból várhatják a kapást.
Az Őrség szebbnél szebb látnivalóival és túraútvonalaival igazi Kánaán a kirándulók számára. A Vendvidék felfedezésére javasoljuk az Őriszentpéter-Szalafő-Farkasfa-Orfalu-Apátistvánfalva-Hársas-tó-Farkasfa-Szalafő-Őriszentpéter-körtúrát, amely a térség reprezentatív népi építészeti emlékeit, természeti értékeit gyűjti egy csokorba. 40 kilométeres távja átlagos kondícióval gyalog és biciklivel egyaránt teljesíthető.
3. Ahol nem csak díszlet a természet – Deseda-tó
Aki szeretne vadregényes helyen lubickolni, annak jó szívvel tudjuk ajánlani a Kaposvár mellett található Deseda-tavat. 8 kilométeres hosszúságával ez Magyarország leghosszabb mesterséges tava, amelyet a Deseda vízéből egy völgyzáró gáttal duzzasztottak fel 1974-ben. Azóta szépen fejlődött, s itt minden megvan, ami egy tóparti kikapcsolódáshoz szükséges. Kiépített strand, erdőkkel körülvett partszakaszok, kulturált büfék, gyönyörűséges arborétum, remek pecázóhelyek.
Ha úgy döntesz, hogy idelátogatsz kicsit lazulni a nyáron, a bringádat is hozd magaddal, mert a tavat körbe is tekerheted. A 17 kilométeres kerékpárút nem tűnik ugyan túl hosszúnak, de ha beleszámolod a lubickolást, a láblógatást a parton, a „Kalanderdőt” és a Fekete István Látogatóközpontot, akkor máris többnapos program kerekedhet ki belőle. A két utóbbi létesítmény a Deseda-tó természeti környezetét mutatja be számos izgalmas attrakcióval és interaktív elemmel, így kapcsolva össze a szórakozást a játékos ismeretszerzéssel. A „Kalanderdőben” az erdei tornapálya, a madármegfigyelő helyek és a játszóterek mellett „gördülő tanösvényt” is kialakítottak a mozgásukban korlátozott, kerekesszékkel kirándulók, illetve a kisgyermekes családok számára.
Ha már kéznél van a bringa, megéri betekerni a kiépített kerékpárúton a közelben lévő Kaposvárra. A Rippl-Rónai József Emlékmúzeum, a Vaszary János Emlékház, a kaposszentjakabi bencés apátság romjai mind a város kihagyhatatlan látnivalói közé tartoznak. A Deseda-tó-Kaposvár-Deseda-tó közötti útvonal mindössze 26 kilométer, nagyobb szintkülönbségek nélkül, ezért kezdőknek és családoknak is kiváló túraterep.
4. Winnetou is megirigyelné – Rudabánya bányatava
Rudabánya elsősorban bányászati emlékeivel és az itt megtalált Rudapithecus hungaricus elnevezésű ősi főemlősfaj maradványaival írta fel magát hazánk turisztikai térképére. Nem sokan tudják azonban, hogy a városka határában található az ország legmélyebb (közel 60 m) állóvize. A tó 1985 után az egykori külszíni vasércbánya helyén keletkezett. Kezdetben két különálló tavacska jött létre, majd ezek a vízszint emelkedésével egyesültek, s így érte el jelenlegi kiterjedését. Hossza 300 méter, szélessége nagyjából 80 méter. A geológiai különlegességnek sem utolsó bányató látképe igazán magával ragadó.
Mintha nem is Magyarországon lennénk. Kékeszöld, kristálytiszta, csillogó víztükör, körülötte vöröses, sárgás színű meredek sziklafalak, amelyeknek tetején buja, zöld növényzet uralkodik. Valahogy ilyennek képzeltük gyerekként Karl May regényeiben a tájat, ahol az apacsok főnöke, Winnetou lovagolt. Hirtelen mélyülő, hideg vize és a felszín alatti rejtett sziklák miatt tilos a fürdőzés. Bár több halfaj is él vízében, nem minősül horgásztónak, mert magántulajdonban van. Megtekintése is csak úgy lehetséges, ha előre jelezzük látogatási szándékunkat a rudabányai múzeumban. A bányatóhoz vezető magánútra az itt megszerzett engedéllyel hajthatunk be, parkolni a tópart közelében lehet.
Ha kigyönyörködtük magunkat a nem mindennapi látványban, érdemes visszatérni Rudabányára, ahol a helyi múzeumban hazánk egyik legnagyobb bányászattörténeti kiállítása mellett ásvány- és őslénygyűjtemény is látható. A múzeum udvarán egy mesterséges, 15 méter hosszú, föld alatti táró mutatja be az érc- és ásványbányászatban leggyakrabban használt művelési és biztosítási módokat.
5. Mátrai piknik – Sás-tó
A gyöngyösi Sás-tó kiváló adottságokkal bír. Nem csupán azért, mert egyedülálló természeti környezetben – a város Mátrafüred településrészétől északra – a Mátra déli lejtőjén fekszik, hanem mert a közelmúltban megújult turisztikai attrakciókkal is várja a turistákat. Az ország legmagasabban fekvő, mintegy 2,2 hektáros természetes tava fürdőzésre ugyan nem alkalmas, de minden más szabadidős elfoglaltságra igen. Lehet rajta csónakázni, nádasok között pecázni, hangulatos fahidakon szigetecskékre sétálni, nem mellesleg pedig csodaszép. Aki hosszabb sétákat tenne a tó körül, annak ott van a 15 állomásból álló tanösvény, amelyen a Mátra élővilágával ismerkedhet meg behatóbban.
Szép kilátásban is részünk lehet, ha felmászunk a tó nyugati partján álló, 50 méteres acéltoronyba. Kevesen tudják, hogy a szerkezet Romániából került Algyőre, ahol olajfúró toronyként akarták használni, de mivel nem felelt meg a szabványnak, nem állíthatták üzembe. Innen kalandos úton került a Sás-tóhoz, ahol azóta már az állóvíz jelképévé vált sárga színével és csigalépcsőivel. Ha túl nyugisnak bizonyulna a tavi nyaralás, dobjuk fel a hangulatot, és látogassunk el a közeli Oxygen Adrenalin Parkba. A négycsillagos Mátra kempingben lehetőségünk van komfortos apartmant és faházakat bérelni, avagy sátrazni, de megszállhatunk háromcsillagos hotelben is, ha komfortérzetünk éppen úgy kívánja.
Aki a sziklákat szereti, annak a Mátrafüred és Gyöngyös között húzódó vidék remek kirándulóhely. Gyöngyössolymos környékén a Mátra utóvulkáni működésének eredményeként ugyanis számos érdekes sziklaképződmény jött létre. Ilyen például a település délnyugati részén található geológiai ritkaság, a Csák-kő és a Bába-kő. Ez utóbbi ötméteres sziklacsoporthoz a romantikus néphit legendát is szőtt, amely szerint egykoron itt boszorkányokat égettek.
A cikk megjelent a Turista Magazin 2015. augusztusi számában.
