Ekkora számban több mint 20 éve nem jelentek meg a pásztormadarak hazánkban. Egyébként mindig május végefelé lehet őket látni nálunk, időnként még fészkelnek is.
Utoljára 1995-ben bukkant fel ennyi pásztormadár Magyarországon - olvasható a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a weboldalán. A seregélyek rokonságába tartozó, de azoknál színesebb pásztormadarak kisebb-nagyobb csapatai május vége felé szoktak nálunk megjelenni, és június elejére rendszerint el is tűnnek. Hol többen, hol kevesebben érkeznek.
Pásztormadárnak azért hívják őket, mert a nyájak, csordák után mennek, és a környezetükben található rovarokkal táplálkoznak, például sáskákkal és más egyenesszárnyúakkal, de szeretik a gyümölcsöt is. Másik nevük a rózsaseregély, mert legtöbbször seregélycsapatokkal együtt lehet látni őket, színük pedig fekete és rózsaszínes.
Utoljára 1994-95-ben a Hortobágyon fordult elő, hogy nálunk is fészkeltek, egyébként inkább Közép-Ázsia és Dél-Kelet-Európa sztyeppéit és félsivatagos területeit választják, telelni pedig Dél-Ázsiában szoktak.
Invázió idején nagy tömegben jelennek meg szokásos költőhelyeiktől északnyugatra, tehát Közép-Európában is - írja a nemzeti park. Érdekes, hogy pontosan nem tudni, mi vonzza őket tömegével ide. Feltételezhetően a bőséges táplálék miatt jönnek, például sáskajárás idején lehet számítani a megtelepedésükre. Egyelőre még nem derült ki, idén fognak-e fészkelni nálunk vagy eltűnnek június elején.
Ha szeretnéd látni a madarakat, leginkább alföldi környezetben, füves pusztákon keresd őket. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miklapusztán készítette a fotókat, ugyanakkor Facebook-oldalukon arra is felhívták a figyelmet: ha rózsaszín-fekete seregélyszerű madarakat lát a cseresznyefáján, nagy eséllyel pásztormadarak lesznek.
Kapcsolódó cikkeink:
Purhabot nyomtak a gyurgyalagok költőüregébe
Füleskuvik bukkant fel a Wenckheim-kastély parkjában
Megélénkült a madárélet az Alföld mocsaras vidékein
Eltűnő madárfajok - veszélyben a vadgerle, a hóbagoly és a lunda is