Pöfögő időkapszula - Gyermekvasúttal a Budai-hegyekben

Ma már Hűvösvölgy és a Budai-hegyek szerves része a gyermekvasút, leánykori nevén úttörővasút, pedig annak idején komoly vita folyt arról, hogy inkább a Margit-szigeten építsék meg, de felmerült lehetséges helyszínként a Népliget, sőt még a Gödöllői kastély parkja is.

A munkálatok 1948 áprilisában kezdődtek, és a beruházás akkori fontosságát jelzi, hogy rohamtempóban, alig három hónap alatt elkészültek az első, a Széchenyi-hegytől a Virágvölgy állomásig tartó három kilométeres szakasszal - manapság ennyi idő alatt még egy jó kis közbeszerzést se írnak ki a kivitelezésre. Két év múlva, 1948 júniusában adták át a második ütemet, a János-hegy és a Szépjuhászné közötti szakaszt, Hűvösvölgyig pedig 1950-ben jutott el a kisvasút, és jött létre a ma is használt, mintegy 11,7 kilométeres pálya.

 
A pálya hosszával együtt nőtt a géppark is

Kezdetben csak három szerelvény közlekedett a vonalon, amelyek közül mindössze egy, a Kis Piri becenevű készült kifejezetten az úttörővasút számára, egy Ganz motorkocsi a lillafüredi kisvasútról érkezett, egy dízelmozdonyt pedig Békéscsabáról hoztak át a Budai-hegyekbe. A pálya hosszával együtt a géppark is arányosan nőtt, 1950-ben két vadonatúj Ganz motorvonat állt szolgálatba, majd a 60-70-es években Mk48-as és Mk49-es dízelmozdonyok is közlekedtek.

 

Izgalmas, de korlátozott a panoráma az Mk45-ös mozdonyok vezetőállásából

A jelenleg is üzemelő hat darab piros-fehér Mk45-ös dízelmozdony Romániában készült, és 1973-óta dübörögnek a vonalon. Ezeket 2010-ben kezdték felújítani, egyebek mellett a régi (MB836 típusú) motorokat sokkal korszerűbb és kisebb fogyasztású, Caterpillar gyártmányú erőforrásokra cserélték, de aki utazott már velük, az tudhatja, hogy ezekből sem kellemes illatfelhő árad, és az a veszély sem fenyegeti a mozdonyvezetőket, hogy véletlenül ráindítóznak a járó motorra, mert nem hallják az alapjáratot.

A gőzösök kényszerpihenőn vannak

Bár a gyermekvasutazás önmagában is felér egy időutazással, ezt az érzést nosztalgiajáratokkal fokozhatjuk tovább. Elvileg két gőzmozdony és egy 1929-ben gyártott motorvonat közlekedik hétvégente. Azért csak elvileg, mert a két kis gőzös közül az egyik egy meghibásodott egyedi alkatrész legyártására vár, a másiknak pedig a kazánvizsgája járt le. A nosztalgiázás feladatát tehát most egyedül az idén 86 éves motorkocsi-matuzsálem látja el, amely a forgalmas tavaszi és őszi hétvégéken mentesítő vonatként közlekedik.

Arra a kérdésemre, hogy mikorra várható a hosszú hónapok óta betegeskedő gőzösök feltámasztása, egy kedves mosoly és vállvonás volt a válasz az egyik felnőtt vonatkísérőtől. Kár értük, mert tényleg hangulatos velük végigpöfögni az erdőn keresztül, más kérdés, hogy ez valójában igencsak füstös és szikrázó élmény, különösen nyáron, egy nyitott kocsiban a mozdony mögött.

 

Amikor még mindkét gőzös az erdőt járta: különvonat Csillebércen 2008 őszén

A rendszerváltást követően az úttörővasút nevet nyomban lecserélték, a lényeg azonban nem változott, mert továbbra is 10-14 éves gyerekek teljesítenek szolgálatot a járatokon és az állomásokon. Teszik mindezt felnőtt állomásfőnökök és vonatvezetők felügyelete mellett, de a technikai hátteret is „kifejlett” MÁV-dolgozók biztosítják, tehát például kiskorú kazánfűtővel garantáltan nem fogunk találkozni. Gyermekvasutas bárki lehet, feltéve, hogy jól tanul, és erre engedélyt kap az iskolában, megfelel az orvosi alkalmassági vizsgán, valamint elvégez egy négy hónapos tanfolyamot. A gyermekvasút honlapja szerint „a tanfolyamot sikeresen elvégző pajtások először tanuló szolgálatokat adnak”, és csak ezt követően osztják be őket önálló szolgálatra, amire általában 15-18 naponta kerül sor.

Nem egy drága kaland

Kisvasutazni nem egy drága kaland, egy teljes árú jegy - végállomástól végállomásig - 700 forint, egy szakaszjegy 100 forinttal olcsóbb, függetlenül attól, hogy egy vagy öt megállót megyünk, míg a 6 és 14 év közötti gyerekek utazása 350 forintba kerül. Sokan nem tudják, pedig életmentő lehet, ha pont vonatindulásra esünk be egy megállóba, hogy a kalauzoktól is lehet jegyet venni, így bátran fel lehet pattanni a szerelvényre, és nem kell a pénztárból nézni, hogy elpöfög a szerelvény.

 

A menetrend igazodik az igényekhez, szeptember 1-től április végéig nem járnak hétfőként, a nyári időszakban viszont mindennap közlekednek a vonatok, május közepétől június közepéig sűrített menetrenddel. Ez azt jelenti, hogy hétköznap óránként, hétvégente pedig 30-45 percenként indul egy-egy járat. Aki lemarad egy Hűvösvölgyből induló vonatról, az a nemrég felújított kisvasútmúzeumban ütheti agyon az időt. Ide a belépő potom 100 forint, és ezért egy vonatos képeslapot is kapunk. A múzeumban egy bolt is működik, ahol gyakorlatilag minden kapható, ami a gyermekvasúthoz köthető, ezért szülő legyen a talpán, aki le tudja beszélni a besózott gyerekét egy indítótárcsáról, lyukasztóról vagy kalauzsapkáról.

Saját szerelvény is rendelhető

Az állomásokon és a gépparkon is látszik, hogy a gyermekvasutasoknak nem kell egy különvonatot beállítaniuk, amikor megkapják a MÁV-tól az éves működésükre szánt pénzt, de az is, hogy azt a keveset próbálják a lehető leghatékonyabban elkölteni, és a hiányzó részt lelkesedéssel pótolják. Persze haladnak ők is a korral, és próbálják bővíteni a szolgáltatások körét. A menetrend szerinti járatokhoz például különkocsi is rendelhető egy szülinap, osztálytalálkozó vagy egyéb buli gördülékeny megünneplésére, de arra is van lehetőség, hogy különvonatot indítsanak tetszőleges összeállításban. Ha belegondolunk, ez azért elég menő, ilyesmivel a brit királyi család tagjai tudnak dicsekedni még a klubban.

 

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2015 szeptemberi számában.
 

Kapcsolódó cikkeink:

Budapesti fogaskerekű vasút
Szabadulj ki kisvasúttal a Börzsönybe

Még több hír és cikk a kisvasutakról