Szeretnéd, hogy unokáid is lássák, amint a parlagi sas méltóságteljesen szeli az eget a fejük fölött? E madárfaj világszerte veszélyeztetett, hazánkban pedig fokozottan védett. Európai uniós állományának kétharmada Magyarországon fészkel, ezért is fontos, hogy tisztában legyünk a megmentésükre tett erőfeszítésekkel. A HELICON Parlagisas-védelmi LIFE+ Program vezetőjével, Horváth Mártonnal beszélgettünk a tavasszal megnyílt Sasközpontban az eddig elért eredményekről és a terveikről.
Mióta működik parlagisas-védelmi program a Jászság szívében?
Maga a parlagisas-védelmi program az MME magalakulása 1974 óta működik, de ez a konkrét HELICON Parlagisas-védelmi LIFE+ Program 2012-ben vette kezdetét és 2016-ban fejeződik be. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy idén tavasszal a Jászságban, Jászberénytől néhány kilométerre átadták a Sasközpontot. A helyszín kiválasztása tudatos volt, hiszen ezen, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz (HNPI) tartozó területen található az ország legsűrűbb parlagisas-költőállománya. Sőt, e térség fontos telelőhelye is a sasoknak.
Milyen igény hívta életre a központot?
A Sasközpontot a HNPI és az MME közösen, azzal a céllal hozta létre, hogy a nagyközönségnek is bemutathassuk ezt a ritka fajt, illetve hogy gyógykezeljük a mérgezett, sérült madarakat. A hozzánk bekerülő szárnyasok egy része a gyógyulást követően visszakerül a természetbe, de léteznek olyan egyedek is, amelyeknek - állapotuk miatt - itt kell leélniük az életüket. A kezelésre minden adott: kiváló állatorvosi háttér, jó minőségű táplálék, megfelelő gyógyszerek és a lábadozáshoz speciális röpdék. Az intézmény fontos helyszíne a kutató-, a természetvédelmi és a szemléletformáló munkának is. Az épületegyüttesben irodát, oktatótermet és szálláshelyeket is kialakítottunk 24 fő számára.
Azok, akik több napot szeretnének itt eltölteni, mit fedezhetnek fel még a környéken?
A Sasközpontban figyelemre méltó az az interaktív kiállítás, amely a parlagi sas táplálékállatait, valamint a madárra leselkedő veszélyeket mutatja be. Létrehoztunk továbbá két tanösvényt: az egyik gyalogtúrázóknak való, mintegy 4,5 km hosszú, amelyet végigjárva a parlagi sas életét lehet nyomon követni, a másik a kerékpárosokat célozza meg, és 35 km hosszan kanyarog a Jászberényi Állat- és Növénykertből a Sasközpontig. Ez a Jászság madárvédelmi területeinek értékeit mutatja be. Aki érdeklődik a kultúra iránt, annak érdemes megtekintenie a Jászság fővárosát, Jászberényt, és a régióban ajánlom még Gyöngyösön a Mátra Múzeumot, valamint a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumot.
Visszatérve a madarakra, milyen tényezők veszélyeztetik a faj fennmaradását?
A parlagi sas világszerte veszélyeztetett, hazánkban fokozottan védett faj, amelynek természetvédelmi értéke egyedenként 1000000 forint. Szerencsére nálunk az állománya lassan ugyan, de növekvő tendenciát mutat. Az európai uniós állományának kétharmada Magyarországon fészkel, ezért is fektet nagy hangsúlyt az EU a faj védelmére hazánkban. A legnagyobb gondot az illegális ragadozómérgezések jelentik. Bizonyos emberek mérgezett csalétkeket raknak ki a ragadozók számára, amelyeket a sasok közvetlenül vagy - a táplálékhálózatba kerülve - közvetetten elfogyasztanak. A mérgezések szerencsés esetben gyógyíthatók, ám sajnos leggyakrabban az állat pusztulásához vezetnek. Az utóbbi 10 évben legalább 90 parlagi sas pusztult el ilyen okból. Az EU is felfigyelt arra, hogy nálunk nagy méreteket ölt a sasok pusztulása, ezért is támogatják kiemelten ezt a projektet.
De komoly veszélyt jelent a középfeszültségű oszlopokon az áramütés is. Eseti jelleggel előfordul, hogy lelövik a madarakat, vagy elüti őket a vonat, mert szívesen kémlelik a vasút menti fákról a tájat. Nagy problémát jelent a mezőgazdasági területek egyre intenzívebben történő használata, ami azzal jár, hogy a természetközeli élőhelyek, ahol a parlagi sasok zsákmányállatai (hörcsög, ürge, mezei nyúl és fácán) élnek, egyre jobban zsugorodnak. A természetes élőhelyeken a kedvelt táplálékforrásainak - ürgék és hörcsögök - állományai mára már annyira megfogyatkoztak, hogy sok területen a fő prédaállat a mezei nyúl lett. Az is gondot okoz, hogy bizonyos mezőgazdasági területeken nincs fészkelésre alkalmas fa, hiszen a régi mezővédő erdősávokat kivágják, és nem telepítenek újakat.
Nekünk viszont fontos célunk, hogy a parlagi sas hazai állománya hosszú távon fennmaradjon. Ennek érdekében meg kell akadályozni az élőhelyek megszűnését, és el kell érni, hogy a megtelepedési területeken, vonulási útvonalakon az egyedek ne pusztuljanak el. Ezért is kulcsfontosságú, hogy a nagyközönség tisztában legyen a fajra leselkedő veszélyekkel, illetve azzal, hogy hova fordulhatnak, ha beteg, sérült egyedeket találnak.
Hogyan kerülhetnek be hozzátok madarak?
Csak tavasz óta működünk, mégis sokan ismerik már a központ funkcióját. A parlagi sas szempontjából ez a fő mentőhely, és mostanában szinte madárkórházként is működünk. A mérgezések miatt egy forródrótot is üzemeltetünk, így ha valaki bűncselekményt észlel, a mergezes@mme.hu e-mail címen vagy a 06-20/251-4404 telefonszámon is tud bejelentést tenni. Nem csak mérgezéssel kapcsolatos problémákat orvosolunk. Rendkívül fontos, hogy például a fészekből kiesett, megtalált fiókák mielőbb bekerüljenek hozzánk, hiszen ezeknek a példányoknak a táplálása is rendkívül fontos. Mivel a fiókák gyorsan nőnek, a csontfejlődés szempontjából vitaminban és kalciumban gazdag tápanyagra van szükségük. Ha ehhez nem jutnak hozzá, visszafordíthatatlan élettani folyamatok alakulhatnak ki, és súlyos angolkór lehet a következmény. Épp van egy ilyen angolkóros parlagi sasunk is a központban, amelyet már sosem fogunk tudni kihelyezni a természetbe.
Monitorozzátok az elengedett madarakat, illetve milyen vizsgálatokat végeztek el rajtuk?
A parlagi sasokat GPS-nyomkövetőkkel látjuk el, így rengeteg információt tudhatunk meg róluk. Ilyet kapott az a „celeb” sasfiókánk, Kelemen is, amelyet a Körös-Maros Nemzeti Parkban még tojásként mentettek meg, amikor eltűntek a szülei, majd amikor a mesterségesen kikeltetett fiókát pótszülőkhöz adtuk, webkamerán is ezrek követték a cseperedését. Így szereztünk tudomást arról is, hogy a Gabi nevű híres madarunk egészen Ghánáig vándorolt, ami több mint 5000 km megtételét jelenti. A védelmi programmal párhuzamosan több kutatási program is zajlik, amelyek keretében például genetikai vizsgálatokat is végzünk. Vedlett tollakat gyűjtünk a madaraktól, s ez alapján ún. DNS-ujjlenyomatot készítünk a beazonosításukhoz.
Milyen fajokkal foglalkoztok még a Sasközpontban?
Főleg fokozottan védett fajokkal. A parlagi sas (Aquila heliaca) mellett él a régióban rétisas (Haliaeetus albicilla), kerecsensólyom (Falco cherrug), kék vércse (Falco vespertinus) és szalakóta (Coracias garrulus) is. Ezen fajok szintén fokozottan védettek, és legtöbbjük védelmére külön európai uniós projektek is futnak.
Említetted, hogy hazánkban fészkel egy jelentősebb parlagisas-állomány. Milyen területek kedvel a faj?
A változatos élőhelyeket. Nem ideálisak számára a nagyméretű, monokultúrás mezőgazdasági területek, ahogy az egybefüggő erdők, illetve a hatalmas gyepterületek sem. Azt szereti, ha változatos az élőhely, és egymást váltják a mezőgazdasági tájak, a gyepes területek, valamint a fás élőhelyek csoportjai. A Jászság ilyen szempontból ideális élőhelyet jelent számukra.
Hazánk mely vidékein található még említésre méltó parlagisas-populáció?
A fent említett tényezők miatt az Alföld a fő élettere, így a jászságihoz hasonló állományok találhatóak pl. a Hevesi-síkon és a Dévaványai-síkon is.
Ápoltok nemzetközi kapcsolatot más országok szakembereivel?
Igen, mivel hazánk világszinten vezető szerepet tölt be a parlagisas-védelmi munkában, így több országgal is jó kapcsolatban vagyunk. Fontos partnereink vannak Bulgáriában, Szlovákiában, Macedóniában, Oroszországban és Törökországban is.
Hány parlagi sas pár él hazánkban?
Minden évben próbáljuk felmérni a teljes állományt. Szerencsére elmondható, hogy ha lassan is, de 1980 óta fokozatosan növekszik az állomány. Tavaly 160 költőpárt regisztráltunk országos szinten.
A LIFE az Európai Unió egyetlen olyan pénzügyi kerete, amely közösségi érdekű természet- és környezetvédelmi programokat támogat. 1992-ben hozták létre azzal a céllal, hogy az EU környezetpolitikájának megvalósulását támogassák. A LIFE-Nature keretében megvalósuló projektek a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv által előírt, kötelezően kialakítandó Natura 2000 hálózat területeinek hatékonyabb védelmét hivatottak megalapozni.
Jászberénytől 7 kilométerre, a Jászárokszállásra vezető út mentén.
A nagyközönség által péntekenként látogatható.
Tel.: 06-20/358-8453
e-mail: saskozpont@mme.hu
A vágómadárfélék (Accipitridae) családjába, a sasformák (Aquilinae) alcsaládjába tartozik. Világszerte veszélyeztetett, Magyarországon fokozottan védett, több nemzetközi egyezményben is kiemelten kezelt ragadozó madár. Hazánk egyik legnagyobb termetű madara, szárnyfesztávolsága a 2 métert is meghaladhatja. Testtömege 2,5-4,5 kg, testhossza elérheti a 75-83 centimétert. A hímek kb. 2,5-4 kg tömegűek, a tojók általában 2,8-4,5 kg-osak. A nőstény 2-3 tojást rak, a fiókák kb. 42-43 nap múlva kelnek ki. Két hónapos korukban hagyják el a fészket. Eurázsiai elterjedésű faj, Oroszország és Ukrajna sztyeppjein, egészen a Bajkál-tóig megtalálható. Európában a Kárpát-medence térségében (elsősorban Magyarországon és Szlovákiában), valamint a Balkán-félszigeten (Macedóniában, Bulgáriában) és Törökországban fészkel.
Az interjú megjelent a Turista Magazin 2015. októberi számában.
Kapcsolódó cikkeink:
Madárparadicsom az ország peremén
További madárbarát híreinket itt találod!
