Szentától nem messze, Kaszó község határában található egy kevesek által ismert, de annál látványosabb hely. Magyarországon egyedülálló terület, fűzlápok, zsombékosok, úszólápok, gyékényesek vízi birodalma. A Belső-Somogy zöld szívében, a Baláta-tónál jártunk.
A Nyugat-Belső-Somogy kistáj területén fekvő vizes élőhely a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság fennhatósága alá tartozik, létrejöttét pedig az Ős-Dunának köszönheti, amely a jégkorszak idején ezt a vidéket a hordalékával terítette be. A hordalékanyagot a víz és a szél munkája idővel tovább alakította, formálta. Ahol a buckák közti mélyedésekben agyag halmozódott fel, ott vízzáró rétegként megakadályozta a csapadékvíz elszivárgását, így lefolyástalan, pangó vizes részek, lápok alakultak ki. Ilyen láp a Baláta-tó is, amelyen közel 50 kisebb-nagyobb lápszem található, és 1942 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. 2008-ban a Baláta körül egy erdőrezervátumot is létrehoztak.
A tó felszínét gazdagon borítják a vízinövények
A tavat nagy kiterjedésű fűzlápok, zsombékosok és gyékényesek teszik rendkívül mozaikossá, így a nyílt vízfelület viszonylag csekély. Itt tenyészik a Baláta egyik növényritkasága, az Aldrovanda vesiculosa, a lápi aldrovanda, amely Magyarországon csak itt él, sőt Közép-Európában már tőlünk északabbra nem is fordul elő. Különlegessége, hogy rovarfogó növény. A levéllemezei összecsapódásra képes csapdává módosultak, amelyekkel parányi vízi gerincteleneket, rákokat, vízibolhákat tud elfogni.
A mocsári teknősök is nagyon kedvelik a Baláta-tavat
A láp fölé nyúló, 640 méter hosszú stégrendszernek köszönhetően szinte testközelből figyelhetjük meg a változatos növény- és állatvilágot. Mind ide, mind a tó szélén található toronyba érdemes távcsövet vinni magunkkal. Egyrészt azért, hogy a magasság nyújtotta újszerű távlatot élvezhessük, másrészt azért, hogy a távolban lévő vízi élőlényeket is szemügyre vehessük.
A stégrendszert a tó „közelebbi megismerésére” építtette 2014-ben a Kaszó Zrt.
A Baláta lefolyástalan őslápja és a tavat körülölelő erdőség vadregényességét, érintetlenségét főként a terület elszigeteltségének és a természetvédelmi oltalomnak köszönheti. A Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum magterületén nem folyik erdő- és vadgazdálkodás, nincs vadászat, halászat, fát nem vágnak ki, de nem is ültetnek. Úgy tenyészik, nő, burjánzik, illetve pusztul el minden, ahogy a természet jónak látja. Ezért ne bánjuk, hogy csupán bejelentkezéssel és szakvezetéssel látogatható a terület. A természetvédők és az erdészek nemcsak attól tartanak, hogy a laikus vendég kárt tesz az itteni élővilágban, de a kiszámíthatatlan mocsárvidék veszélyeitől is óvják a turistákat, mert aki nem ismeri a zsombékot, a semlyéket, egy rossz lépéssel könnyen a foglyává válhat. A kaszói kisvasúttal viszont bárki eljuthat a tóig, ahol gyorsan megértheti, miért is kell védeni ezt a természeti kincsestárat.
A Baláta-tóról és különleges élővilágáról még többet olvashatsz e havi számunkban.
A JÚNIUSI SZÁMUNKAT ITT TUDOD ONLINE MEGRENDELNI, DE KEDVEZMÉNYES ELŐFIZETÉSRE IS VAN LEHETŐSÉGED.
Kapcsolódó cikkeink:
Ilyen a lombok között sétálni Kaszón
Virágban úszik Európa legnagyobb nárciszmezője Somogyban
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
