Az utolsó simításokat végzik a tatai Réti 8-as tavon, a változás már szemmel látható, és hamarosan a hivatalos átadás is meglesz. Az egykori kiszáradt halastavat a rehabilitáció során ismét vizes élőhellyé alakították, amely így alkalmassá válik számos védett és fokozottan védett növény- és állatfaj megtelepedésére. Ráadásul az ismeretterjesztés jegyében egy új tanösvénnyel is gazdagodik.
A tóhelyreállítás munkálatai
A 2015 januárjától szeptemberig tartó kivitelezési munkák során a kotrógépek és a hatalmas szállítójárművek mintegy 100 ezer m3 iszapot mozgattak meg. Az iszapot nem szállították el, hanem a tó egykori töltései mentén alakítottak ki belőle íves vonalvezetésű, széles rézsűket, megtörve a korábban szinte szabályos négyszög alaprajzú tó egyenes töltéseit. A tóban két nagyobb sziget is kialakításra került, elősegítve több madárfaj megtelepedését. Ezzel a megoldással az eredeti 30 hektárhoz képest ugyan valamivel kisebb (22 hektáros) vízfelület jött létre, de ez változatosabb, illetve a globális klímaváltozás hatásai mellett is biztonsággal fenntartható.
Az egykori ivadéknevelő tavakat régi helyükön, de egészen más töltővezetékekkel ellátva állították helyre. Teljes (650 m) hosszában megújult az Esterházy-uradalomban kialakított eredeti töltőcsatorna és a 8-as tó vizét levezető 700 m hosszú csatorna is. Helyreállították a tó körüli 1700 méter hosszú szivárgóárkot is, valamint a Kismosó-patakot is mintegy 850 méter hosszon. A legnagyobb műszaki újdonságot az jelenti, hogy egy teljesen új, 500 méter hosszú töltővezeték épült meg az Új út felől, amely a Május 1. út menti lakótelepek alatt feltörő karsztforrások vizét egy olajfogón keresztül a tóba vezeti. Mindezek mellett számos zsilipet állítottak helyre, illetve építettek teljesen újjá.
Az iszap eltávolítása a leeresztett tó medréből (Fotó: Izsáki Zsuzsa/tata.hu)
Új fejezet a nemzetközi jelentőségű vizes élőhely életében
A munkálatok során mindvégig fontos szempont volt, hogy az ősnádas teljes egészében érintetlen maradjon, és minél több helyen őrizzék meg az idősebb fákat, facsoportokat. A hosszú éveken át elhanyagolt állapotú Réti-tavak életében valóban új fejezetet nyit az enyhe rézsűkkel övezett, szigetekkel tarkított, változó vízmélységű vizes élőhely, amelyet a jövőben jórészt forrásvizek táplálnak. Ezzel a megoldással jóval kevesebb vizet köt le az Által-ér vízkészletéből a Réti-tórendszer üzemeltetése. A 8-as tavon még javában zajlottak a munkák, amikor a megújult tómeder sekély vizeinél megjelentek az első ritka fészkelők: kis lilék, bíbicek. A tómederben gémek, kócsagok, cankók és récék csapatai jelentek meg - elkezdett benépesülni a tó. Persze a sokszínű növény- és állatvilág még ezután kezd igazán megtelepedni a területen.
A Réti-tó tanösvény
Kilátó a tanövényen (fotó: Grépály András és Palánkai Zsolt)
A helyreállítás részeként a tavon egy 2600 méter hosszú tanösvény került kialakításra. A 17 információs tábla nemcsak a tó növény- és állatvilágáról, hanem az egykori tatai mocsarakról, a forrásokról, a természetvédelem mai kihívásairól és még számos más érdekességről nyújt információkat. Az itt álló 10 méter magas kilátóból kiváló rálátás nyílik az egész területre, de egy esőbeálló és egy betekintő is az érdeklődők, megfigyelők kényelmét szolgálja. Mindezekkel a Réti-tó tanösvény méltó része az Öreg-tó körül, az Által-ér völgyében, a Fényes-forrásoknál és a tágabb térségben nemrég kialakított tanösvényhálózatnak. A tanösvény emblémaállata a védett mocsári szitakötő, amelynek szép állománya él a területen. A projektet 275,49 millió Ft európai uniós támogatás segítségével valósította meg Tata Város Önkormányzat.
Az Öreg-tó 1989-ben felkerült a ramsari egyezmény hatálya alá tartozó nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listájára. 2006-ban az Öreg-tó (mint ramsari helyszín) kibővült a Réti-halastavakkal és a Ferencmajori-halastavakkal.
Kapcsolódó cikkeink:
Kiszáradt tóból gazdag élőhely
Ahová a királyok is lazítani jártak - Tata
