Március közepével beköszöntött a tarlóégetések időszaka: az országszerte fellángoló tüzek különleges látványosságok, viszont a legtöbbször több bajt okoznak, mint amennyit megoldanak.
Ahogy leszáll az este, két irányban is félelmetes, rózsaszínes füst emelkedik a csillagos ég előtt a magasba a bükki Tardona határában. Ami elsőre egész közeli, kerti tűz füstjének tűnik, arról a hosszú út végén kiderül, hogy a több kilométerre lévő, szomszédos Mályinka határából származik, ahol egy egész domb lángol. Az elszabadult tarlótűz már lakóházakat is fenyegetni kezdett, ezért a tűzoltóság gyors közbelépésére volt szükség.
Égő legelő Mályinka szélén
A tarlóégetés a mezőgazdaság régi, bevált eszköze. Alkalmazzák a felhalmozódott haszontalan növényi maradványok eltávolítására éppúgy, mint a megjelenő fertőzések gyors leküzdésére; a cél mindkét esetben közös: nagyobb termőképességű, ellenállóbb földek.
A Mályinka szélén álló Begyeleg-kilátót nem fenyegette a tűz
A látványos tüzeknek azonban komoly hátrányaik vannak: a lángok nem válogatnak a káros és hasznos organizmusok között, sőt, a kisebb állatok is halálos csapdába eshetnek. Az égetések ellenzői rendszeresen felhívják a gazdálkodók figyelmét az alternatív lehetőségekre: a hátrahagyott tarlómaradványok gépi elszállítására és feldolgozására, a fertőzések korszerű vegyszerekkel, illetve inkább a természet saját mechanizmusainak segítésével történő kezelésére.
A hatalmas tüzek a levegő minőségére is rossz hatással vannak, szárazabb időben pedig a kontrollálatlan terjedésükkel súlyos veszélyt jelentenek a tágabb környezetükre is.
Ahogy talán már sejthető, a mellette szóló érvek elsősorban anyagi jellegűek. A korszerű gépek, vegyszerek és egyéb eszközök súlyos milliókba kerülnek, amelyeket a gazdálkodók közül sokan nem tudnak megfizetni, így minden probléma ellenére vállalják az égetést, a szigorú hazai szabályozás szűk keretein belül, avagy rosszabb esetben azokat áthágva is. A törvény előírja a tarló körbeszántását, valamint ekével felszerelt traktor és személyzet készenlétben tartását, és többek közt rendelkezik az egyszerre égethető terület nagyságáról, a vadak előzetes elriasztásáról, továbbá a szalmaégetés tilalmáról. Nyugat-Európa legtöbb országában ugyanakkor a hátrányai miatt szinte semmilyen esetben nem engedélyezett a tarlóégetés. Az elmúlt évek tendenciáit ismerve előbb-utóbb hazánkban is hasonló lesz a helyzet.
Kapcsolódó cikkeink:
Hogyan érintette az élővilágot a farmosi tűz?
Ilyenkor kap legkönnyebben lángra az erdő
Az őserdő mélyétől a királynék váráig
