Elsőként végezték el a mikroplasztikok mintavételét és vizsgálatát hazánkban a Tiszán, és az eredmény nem túl szívderítő. Szemétszedés ide vagy oda, sajnos, amit egyszer eldobnak, az nyomot fog hagyni.
A Wessling Hungary Kft. kutatásából kiderült, hogy jelentős, az európai mérésekhez hasonló mennyiségű mikroműanyag található a Tiszában is. Mikroműanyagnak az 5 mm-nél kisebb, a környezetbe kerülő műanyagdarabokat nevezik. Természetes vizeinkbe két fő úton kerülhetnek be: a szintetikus szövetből készült ruhák mosásából és a kozmetikai szerekből a szennyvíztisztítókon keresztül, valamint a környezetben jelen lévő műanyaghulladékok fizikai-kémiai aprózódása útján.
A mostani eredmények szerint a Tiszában köbméterenként 4,9 db 300 mikrométernél nagyobb, de 2 mm-nél kisebb, míg 62,5 db 15 és 300 mikron közé eső részecske található. Ezek az adatok a nemzetközi eredmények tükrében is jelentősek, hiszen a 300 mikrométernél nagyobb tartományban a Duna ausztriai szakaszán 0,3 részecskét, olaszországi tavakban 1-4 részecskét, míg a Rajna iparosodott szakaszán 15-20 részecskét mutattak ki köbméterenként. A fenti adatok tükrében valószínűsíthető, hogy több millió mikroplasztik úszik le a Felső-Tiszán óránként.
A leggyakoribb kimutatott műanyagfajták a polipropilén, politetrafluoretilén (teflon) és a polietilén voltak. Az üledékminták eredményei alapján 1 kg tiszai üledék átlagosan 1,76 db mikroplasztikot tartalmaz. Ezek az infravörös mikroszkópos eredmények értelmében politetrafluoretilén és polisztirol részecskék voltak.
Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. szakembere elsőként vesz mikroműanyag-mintát a folyóból (balra) és mikroműanyag mikroszkóp alatt (jobbra)
Természetesen ebből az egy mérésből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Jelen pillanatban globálisan sem állnak egységes adatok rendelkezésünkre a mikroműanyag-szennyezés hatásainak felmérésére. Ennek ellenére több tanulmányban is megkongatták a vészharangot, hiszen kimutatták, hogy bekerülhetnek az élőlények tápcsatornájába és szöveteibe, majd ott fizikai úton különböző elváltozásokat okozhatnak. További kockázatuk a műanyaggyártás során használt adalékok (pl. biszfenol-A, ftalátok) kioldódása, illetve a környezetben jelen lévő perzisztens (le nem bomló), valamint rákkeltő szerves szennyezőanyagok (pl. DDT, policiklikus aromás szénhidrogének - PAH-ok) megkötése a mikroműanyagok felületén. A Tiszán leúszó PET-palackok egyre komolyabb környezetvédelmi veszélyt jelentenek, különösen az ártéri erdőkben felgyűlt mennyiség.
Az analitikusok felhívják a figyelmet arra, hogy a felszíni vizek mikroműanyag-tartalma az emberi egészségre jelen ismereteink szerint közvetlen veszélyt nem jelent, a folyó vízitúrázásra, és a kijelölt strandokon fürdésre továbbra is alkalmas. A problémával a hosszú távú káros hatások elkerülése végett azonban mindenképpen foglalkozni kell.
„A PET Kupa - a tiszai szemétszedésen túl - folyamatosan dolgozik a hulladékprobléma okainak megszüntetésén. Ehhez szükséges, hogy a felhalmozott ismeretek, mérési eredmények határon túlra is eljussanak. Oda, ahonnan a folyó a legtöbb hulladékot szállítja” - kommentálta az eredményeket a Laboratorium.hu-nak Hankó Gergely, a PET Kupa projektvezetője, aki hozzátette, hogy hamarosan nemzetközi pályázatot nyújtanak be a szemléletformálás érdekében, és igyekeznek a kormányzat, illetve a hatóságok segítségével megkeresni a leghatékonyabb megoldásokat. A mikroplasztik-szennyezés hatásainak megismeréséhez további adatgyűjtés, illetve monitoringprogramok felállítása szükséges.
Kapcsolódó cikkeink:
Közel 8 tonna hulladékot halásztak ki a Tiszából
Mérgező vegyületre bukkantak a Tiszában
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
