Leggyakrabban a Bükkben, a Dunakanyar környékén és a Gerecsében találkozhatsz a sárgálló magyar zergevirággal.
A botanikai szakközönség 2011 óta választja meg az Év Vadvirágát, idén pedig a voksok jelentős részét, 47%-át a magyar zergevirág vitte. A kezdeményezés azzal a céllal indult útjára, hogy bemutassa a fajt, és felhívja a figyelmet a természet sokszínűségére, illetve sebezhetőségére.
A jelenlegi nyertesről - annak alkalmából, hogy most virágzik - részletes ismertetőt jelentett meg a weboldalán a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. A magyar zergevirág akár 50-100 centire is megnőhet, a szárakon 1-3 fészekvirágzat jelenik meg, és legtöbbször májusban virágzik. Sokan sárga margarétának hiszik, sokszor ez is lett a veszte korábban. Többek között a felelőtlen virágszedés miatt lett védett 1982-ben (természetvédelmi értéke 50 000 Ft). Leszedni egyébként sem érdemes, mert hamar lekonyul.
A Balkán-félsziget nagy részén előfordul, északon a Kárpátok vonulatáig. Nálunk a Dunántúli- és az Északi-középhegységben a legjellemzőbb, főként a Bükkben, a Dunakanyar vidékén és a Gerecsében találkozhatunk vele. Legtöbbször száraz tölgyesekben és azok tisztásain él. A félárnyékos szegélyélőhelyeken fejlődik a legjobban, tipikus erdőssztyepp növény - írja a nemzetipark-igazgatóság. Működési területükön jelentős állományokat találunk, de a Mátrában is felbukkan, ott a Sár-hegy környékén a leggyakoribb. A síkvidéki állományok veszélyeztetettebbek (pl. Berek-erdő és Csáti-erdő, Igric, Mezőszemere, Kápolna).
Kapcsolódó cikkeink:
Megszámolták a bánáti bazsarózsákat
Virágba borult a Budai Arborétum
Virágzik az első orchidea a Kiskunságban
Nemsokára virágzó nárciszmező borítja el a babócsai Basa-kertet
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
