Keresés eredménye

Az emberek már kétszer tönkretették, a hódok mindkétszer helyreállították ezt a parányi vadont Budapest peremén. Most ismét veszélybe került a Rákospalotai-láp, amelynek megmentéséért egyre többen szeretnének tenni.

A legfrissebb kutatások szerint komoly veszélyben vannak a mocsári teknősök a Kis-Balaton és Balaton déli berkeiben. Nem csupán az emberi tevékenység, az élőhelyek romlása, de a ragadozók is csökkentik a teknősök szaporodási sikerét.

Van számos olyan természetvédelmi szempontból érzékeny munka, amit márciusig kellene elvégezni, utána, a költési időszakban ezek a tevékenységek már veszélyt jelenthetnek az állatokra.

A vadmacskák kutatása érdekében a Budapest környéki erdőkben vadmegfigyelő kamerákat helyeztek ki. A szép vadmacska fotók mellett azonban olyan képek is készültek, amelyek rávilágítottak egy komoly problémára.

Ez már a 22. Országos Sasszinkron lesz, amikor az egész országban egy időben számolják össze a hazánkban telelő sasokat és más ragadozómadarakat. Nyolcadik éve már, hogy az ellenőrzés a határokon túlra is kiterjed, és a sasszinkron ideje alatt az egész Kárpát-medence legjelentősebb sastelelőhelyeit is felkeresik.

A Turista Magazin decemberi számának Ökotúra rovata a főváros 22. kerületében található Tétényi-fennsíkot mutatja be. Az itt kialakított tanösvényt a terület jó ismerőivel dr. Mészáros Péterrel és Gergely Attilával, a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület tagjaival jártuk be.

A lápi póc régen olyan gyakori hal volt az országban, hogy még a disznókat is etették vele. Mára a faj a kipusztulás szélére sodródott. Hazánk egyik legveszélyeztetettebb halfajának megmentéséért számos intézmény és civil szervezet fogott össze.

Fatörzsbe vésett neveket és monogramokat valószínűleg már mindenki látott, mostanában viszont az is egyre gyakrabban előfordul, hogy az élő fákba különböző ábrákat vésnek. Biztosan sejted, hogy ez nem tesz jót a növénynek, most azt is kifejtjük, miért, és megpróbálunk utánajárni, mi készteti arra az embert, hogy nyomot hagyjon a természetben.

Ma már egyre többször hallani arról, hogy idegenhonos hüllők tűnnek fel a hazai tavakban, folyókban vagy épp a kertben. Miért baj ez, mi az oka a jelenségnek, és mi történik akkor, amikor egy idegenhonos hüllőfaj kikerül a kontroll alól?

A Tiszánál kapták lencsevégre a korrekorder madarat. A szakembereknek nincs tudomásuk ilyen idős, gyűrűzött fekete gólyáról. Szerintetek mennyi idős lehet ez a matuzsálem?

Mindig is szeretted a lepkéket? Most csatlakozhatsz egy közösségi kutatáshoz, ahol a lepkék vannak a fókuszban. Ha segíteni akarsz kedvenceidnek, vegyél részt a kutatásukban. Hogy ez mit jelent, mire jó, és hogyan vehetsz benne részt, cikkünkben eláruljuk.

A Tihanyi-félszigetről érkező állatokat előre fúrt lyukak, ragadozók elleni kerítés és bőséges táplálék várta új lakóhelyükön, amit remélhetőleg hamar belaknak majd.

A Kékes északi oldalában található Pisztrángos-tó a környéket járó túrázók egyik kedvenc pihenőhelye. Nem csoda, hisz egy meseszép helyről van szó. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a tónak kulcsfontosságú szerepe van a környék kétéltűinek életében.

Veszélyt jelent az inváziós bíbor nebáncsvirág az Upponyi-szorosban. Gyérítéséhez önkéntesek jelentkezését várja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a segítséget ajándékkal jutalmazzák.

Szolnok közelében, a Tisza hullámterében elhelyezett úszó költőszigeten immár 18 küszvágócsér-fészekből kelt ki fióka. A webkamera segítségével pillants be a csérsziget nyüzsgő mindennapjaiba!

Egy költőodú vizsgálata közben meglepetten tapasztalták a szakemberek, hogy a néhány napos fiókák mellett tartózkodó szalakótaszülő nem repül el. Hamar kiderült, hogy nem jószántából teszi ezt. Mi történt?

A nagy kócsagot ma már az egész országban sokfelé láthatjuk, de nem volt ez mindig így, a 20. század elején félő volt, hogy a faj eltűnik Magyarországról. Szerencsére nem így történt, ennek emlékére pedig a nagy kócsag a magyar természetvédelem címermadara lett.