Tóni a kéken

2016. május 24.

Tóni és a túzok - Réhelyi Látogatóközpont

A környéket sújtó hatalmas éjszakai vihar után mindenki még fáradtabbnak érezte magát. Úgy döntöttük, nem vállaljuk be a járhatatlan, sáros utakon a Túrkevéig kitűzött 30 km-es szakaszt, hanem a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság réhelyi majorjában töltjük a pihenőnapot.
 

Nagyon jól tettük, mert az egyik legszebb napunkat töltöttük el itt. A park területén áthalad az Alföldi Kéktúra útvonala, nagyon kényelmes szállást biztosítanak a megfáradt túrázóknak, és rengeteg látványosság fogadja a látogatókat.

 


A Körös-Maros Nemzeti Park címerállata a túzok. Az egyik legnagyobb testű röpképes madár, amely a pusztán érzi magát biztonságban. A nemzeti park területén él hazánkban a legnagyobb populáció, ahol nagyon vigyáznak ezekre a különleges madarakra. Sajnos a kakasok tavaszi párkereső násztáncát, az úgynevezett „dürgést” lekéstük, de így is hatalmas élmény volt látni őket.

 


Tóni nagyon szeretette volna látni ezt a különleges madarat, ezért örökre hálásak leszünk a nemzetipark-igazgatóság munkatársainak, hogy ilyen fantasztikus programot szerveztek neki. Álmainkban sem gondoltunk arra, hogy betekinthetünk a Dévaványa-Ecsegi-pusztákon található Túzokvédelmi Állomás munkájába, ahol a kistúzokok keltetője található. A szigorú higiéniai szabályok miatt csak az ajtón keresztül nézhettünk be a keltetőkbe, ahol jelenleg nyolc apróságot nevelnek.

 

 

A túzokokat szinte úgy kezelik, mint a gyerekeket. Nagy Imréné Ági hatalmas szeretettel beszélt róluk. Az állomáson 24 órás ügyelet van, és ha bárhol találnak fészket és tojást, akkor itt azonnal fogadják, és a keltetőben előkészítik a helyüket.

 


Ági sokat mesélt az itt élő állatokról, de aztán végképp levett minket a lábunkról azzal, hogy Tóninak kihozott egy egyhetes és egy közel egy hónapos túzokot. A kis pelyhes madarak a kartondobozból készített kifutójukon úgy sétáltak, mint a szupermodellek, és elképesztő hangon jelezték, hogy azért legszívesebben már visszatérnének lakóhelyükre. Egészen különleges az a hang, amit hallatnak, de egyelőre Ágit és kollégáit tekintik a mamájuknak.

 



Ezután befutott egy Defenderben még egy Tóni, azaz Széll Antal, aki felpakolta a csapatot, és meg sem álltunk az Ecsegi-halastavakig. Az újonnan érkezett Tóni elképesztően jó előadást tartott a halgazdálkodásról, a madarakról és a terület élővilágáról. Remekül szórakoztunk, és közben nagyon sokat tanultunk.

 


Természetesen megengedte, hogy felmásszunk a terepjáró tetejére, és onnan kémleljük a tavat, majd visszavitt minket a látogatóközpontba, ahol próbáltunk közelebbi kapcsolatba kerülni a bivalyokkal és a szürke marhákkal. A hatalmas állatok és köztünk csak egy vékony villanypásztor volt, miközben a bivalyok vészjóslóan bámultak ránk. Főleg a borjakat védő tehenek. Az volt az érzésünk, hogy egyszer csak elunják a nézelődésünket, és megindul felénk az egész csapat. Nem igazán mertünk közelebb menni hozzájuk, csak csodáltuk őket. A rackáknál és a birkáknál viszont sikerrel jártunk, majd megnéztük a kis múzeumot.

 


Este a nagy szalmabálákat másztuk meg, elképesztő, ahogy Tóni magabiztosan közlekedik a három- és négyemeletes bálaépítményeken. Búcsúzóul pedig a madárlesről megnéztük a naplementét. Közben olvastuk a hírekben, milyen hatalmas károkat okozott Békés megyében a jégverés és az esőzés. Most testközelből láttuk a túra közben, hogy micsoda ereje van a természetnek. A szemünk láttára ment tönkre a termés, és öntött el mindent a víz ezen a vidéken. Reméljük, most már javulni fog az időjárás.

Nagyon köszönjük a lehetőséget a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság minden munkatársának és Lestyán-Goda Juditnak, hogy megszervezte a Tóni a Kéken csapatának ezt az egyedülálló programot.

Írta: Friesz Mónika

 


Legyél te is Tóni túratársa! A következő ímélcímre várjuk a jelentkezéseket időpont-megjelöléssel és elérhetőséggel együtt: turatars@termeszetjaro.hu

A túranaptárat ide kattintva tudjátok megnézni.
 

Kapcsolódó cikk:
Tóni előző napja
 

Toronyiránt és busszal az Alföldön - Furtától Körösnagyharsányig

Toronyiránt és busszal az Alföldön - Furtától Körösnagyharsányig

2016.06.17.

Furtán elköszöntünk Olgától, aki kikísért minket a falu határába, és bízva abban, hogy profi túrázókkal van dolga, útnak eresztett minket. Addig nem is volt baj, amíg az országúton gyalogoltunk, viszont amikor letértünk a földútra, elvesztettük a jelet, aztán az utat, mert mindent nyakig érő gaz borított.

 

→ Tovább