A nyári rekkenő hőség, az aszály és a rágcsálóhiány több madárfajnál is a szokásostól eltérő viselkedést vált ki. A Körös-Maros Nemzeti Park területén mostanában sűrűn megfigyeltünk ilyen jelenségeket.
A kleptoparazitizmus - azaz a más által megszerzett élelem elrablása - általában csak a kerecsensólymokra jellemző, az elmúlt időszakban azonban a kék vércsék körében is bevett szokássá vált. Mivel a fagyos tél és a kora nyári csapadékhiány miatt a pusztában kevés a mezei pocok és a güzüegér, ezért a kék vércsék sokszor a zsákmánnyal repülő barna rétihéjákat veszik célba. Rájuk repülnek, s addig piszkálják őket, amíg el nem ejtik a zsákmányt, melyet aztán ők gyorsan elkapnak és megesznek.
A parlagi sasok táplálkozásában is változás figyelhető meg. Fészkeik körül nagyon sok varjútollat lehet látni. A jelek szerint ők a rágcsálóhiány miatt a dolmányos varjak fészkének kirablására tértek át.
A fehér gólyáknál a vizes élőhelyek kiszáradása a fiókaszám csökkenéséhez vezetett. Mivel kevés a vízfelület, ezért kevesebb kétéltűt és halat tudnak zsákmányolni. Most csak azok a párok nevelnek 4-5 fiókát, amelyek a folyókhoz, tavakhoz közeli részeken fészkelnek. A városokban, vizes élőhelyektől távolabb költő gólyapárok fészkében általában csak 2-3 kisgólyát találunk.
Kapcsolódó cikkeink:
Itassuk a nyári hőségben a madarakat!
Itatással segíthetsz a madaraknak a túlélésben
Egyre több vörös vércse költ a Kis-Sárréten
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
