Egy nagyon igényes és stratégiai helyen fekvő turistaházzal lett gazdagabb Budapest.
Már-már festői késő őszi időjárás fogadta július 14-én a meghívott vendégeket a Hármashatár-hegyen, ahol egy új turistaház és kilátó átadására készült a Pilisi Parkerdő Zrt. A jelek szerint a parkerdősök nincsenek valami jóban az időjárás-felelősökkel, mert a legutóbb, amikor a Pilis Bike nevű kerékpárút-hálózatukat adták át tavasszal, szintén elég ramaty volt az idő. Az alacsonyan szálló felhők miatt a vendégsereg sajnos lemaradt a tavasszal elkészült, de csak most felavatott kilátó panorámájáról, így akit érdekel, hogy milyen Budapest felülről, kattintson ide.
A képeken ugyan nem látszik a ködtől, de a nyolcszögletű kilátópont 4 méter magas kilátószintje gyönyörű körpanorámát biztosít Budapestre és a Dunára
A Hármashatár-hegy tetejére felhúzott kilátóhoz 40 m3 rétegragasztott fenyőgerendát használtak fel, a csomópontok rögzítéséhez pedig csaknem 4,5 tonna acélszereléket építettek be. A hegy tetején egyébként a II. világháború alatt légvédelmi ütegek működtek, az elhagyott lövegállások aztán mint sebek éktelenkedtek a tájban. A Pilisi Parkerdő Zrt. egy ilyen tájsebet „gyógyított be” és használt fel a kilátó építéséhez. Az ünnepélyes avatón derült ki, hogy mi lett a kilátó hivatalos neve, ugyanis most leplezték le az építmény oldalára szerelt táblát, amely már messziről hirdeti, hogy a névadó Guckler Károly, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a környék újrafásításában.
A Guckler Károly-kilátó névtáblájának leleplezésén részt vett dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, dr. Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár, Kelemen Viktória, Budapest III. kerületének alpolgármestere, Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója, valamint Thuróczy Lajos bácsi, a Magyar Természetjáró Szövetség tiszteletbeli elnöke
A kilátó átadása után a vendégsereg átsétált a közeli turistaházhoz, amely a rendezvény másik nagy attrakciója volt. Az egykor pilótaotthonként funkcionáló Hármashatár-hegyi turistaház Koller József Ybl-díjas tervező munkáját dicséri. A teljesen felújított épületben 38 férőhelyet alakítottak ki, a vendégek 12 kétágyas, valamint egy 8, illetve egy 6 ágyas szobában pihenhetnek. A látogatók rendelkezésére áll egy közösségi helyiség is, igényesen felszerelt konyhával. Aki kedvet kapott a dologhoz, ne kapkodjon a foglalással, a turistaház ugyanis csak szeptembertől fogad vendégeket.
A Pilisi Parkerdő Zrt. még 2012-ben kezdte meg a Hármashatár-hegy újjászületésével kapcsolatos munkálatokat. A cél az volt, hogy ZöldBázis Turistaközpont néven egy korszerű ökoturisztikai létesítményt hozzon létre, amely egyben méltó módon tiszteleg a terület nagy múltra visszatekintő repüléstörténeti hagyományai előtt. Akit érdekel a múlt, lejjebb olvashatja el a turistaház történetét a keretes írásunkban.
Az épület felújítása és berendezése mintegy 120 millió forintból valósult meg
A budai erdők és a környéki települések erdei mindig is kiemelt figyelem alá estek az elmúlt évszázadok során. Az 1860-as évek előtt a város tűzifaellátását többnyire még ezekből az erdőkből fedezték, aminek következtében „a közvélemény oly hangosan, és kárhoztatólag nyilatkozott az erdők ily pusztítása ellen”, hogy a budai tanács teljesen beszüntette a vágásokat. A lecsupaszított hegyoldalak szomorú látványát néhány évtized múlva Guckler Károly, egy fiatal erdész próbálta helyrehozni. A 17. században Galíciába, majd később Magyarországra menekült belga család sarjaként tanulmányait 1875 és 1880 között, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián végezte, majd 1882-ben a főváros szolgálatába szegődött.
Mivel abban az időben az építkezésekhez bőséges és minőségi faanyagot szolgáltattak elsősorban a Kárpátok és a Felvidék fenyvesei, a budai tölgyerdők szinte „csak” a tűzifát szolgáltatták. A tűzifa termelését költséghatékony módon oldották meg: nem vetettek magokat, nem ültettek csemetéket. Az erdőt levágták, az ott maradt tövekről aztán újrasarjadtak a fák, így aztán hamar sűrű erdőség alakulhatott ki. Azonban a sarjaztatás egyik legnagyobb veszélye, hogy a tölgyfák egészségi állapota minden egyes sarjaztatáskor rohamosan romlik, így hosszabb távon ez a megközelítés a fák és az erdő pusztulásához vezet. Guckler így egyértelműen a sarjerdőkben látta a probléma forrását.
Amikor 1895-ben kinevezték erdőmesterré, majd az Erdészeti Hivatal vezetőjévé, nagy lelkesedéssel vetette magát a munkába, hogy a tuskókról sarjadt tölgyesek helyébe életerős, fiatal erdőket ültessen. A munkálatokból a város és a lakói azonban csak a gyors ütemben kitermelt sarjerdőket látták, ami jókora felzúdulást keltett. Mivel a magról kelt, így lassabban és kevésbé látványosan növő tölgyeket sokan nem tudták erdőként elfogadni, a munkálatokat lassabb ütemben, kisebb területeket kitermelve, majd beültetve folytatták.
Guckler e szemléletének köszönhetően - Dévényi Antalhoz, a piliscsabai kopárok fásításának úttörőjéhez hasonlóan - elévülhetetlen érdemeket szerzett a Hármashatár-hegy kopárjainak újrafásításában. Bécsi mintát alapul véve kevésbé kényes feketefenyveseket telepített oda, amelyeknek fontos talajképző szerepet szánt.
Az 1914-ben tartott versenyerdősítés során nem kevesebb mint 5342 katasztrális holdon ültettek erdőket a főváros területén. A munkálatok vezetője szintén Guckler volt, amiért Ghillány Imre földművelésügyi miniszter később kitüntetésben is részesítette. Azért is volt különösen fontos ezeknek az erdőknek a telepítése, mert 1920-ban, az elcsatolt területek miatt, Magyarország erdőterülete 85%-kal csökkent.
Guckler Károly három évvel később, 1923. augusztus 31-én, hatvanöt éves korában hunyt el Budapesten. Nevét a most átadott kilátóponton kívül ma is őrzi a Guckler-szikla, valamint a Szépvölgytől a Hármashatár-hegy lejtőin át egészen a Csúcs-hegyig kanyargó Guckler-sétány, amelyet saját elképzelése szerint alakíttatott ki.
A Hármashatár-hegyi turistaház pilótaotthonként funkcionáló ősét 1940 áprilisában adták át. A Magyar Aero Szövetség 22 személyes pilótaotthont és hangárt felavató ünnepsége első ízben gyűjtötte egybe mindazokat, akik a magyar aviatika iránt érdeklődnek. Az elkövetkező évek fejleményei azonban átgázoltak a fejlődő pilótaközponton: a Rotter által épített világhírű repülőt, a Nemerét, szétzúzták és darabjaira törték. Az 50-es évek elején Rottert is eltávolították a pilótaközpontból, helyére pedig egy susztermestert ültettek. Ezt követően ugyan a repülés több módja is megjelent a hegyen, és számos egyesület is létesült, a rendszerváltás után azonban a hangárok és pilótacentrum állapota egyre csak romlott.
A Pilisi Parkerdő Zrt. 2012-ben kezdte meg terület rendbetételét. Először az volt a cél, hogy a Hármashatár-hegyen ZöldBázis Turistaközpont néven egy korszerű ökoturisztikai létesítményt hozzanak létre, amely egyben méltó módon tiszteleg a terület repüléstörténeti múltja előtt. Ezt követően, 2013 őszén indult a Hármashatár-hegyi Erdő Ajándéka Erdei Iskola kialakítása, amelyet az erdőgazdaság 2014 tavaszán adott át. 2014-ben a Hangár Bistro felújítása, kialakítása és a rendezvényhangár tetejének korszerűsítése került napirendre, a bérlő bevonásával. 2015-ben pedig a kilátópont és a turistaház építése kezdődött el. A beruházásoknak köszönhetően mára rendezvényközpont, étterem, erdei iskola, kilátópont és most már egy minden igényt kielégítő turistaház is várja a látogatókat.
Kapcsolódó cikk:
Így még nem láthattad a fővárost
