Bár legnagyobb hazai bagolyfajunk, az uhu, nem idegenkedik a városi környezettől, Budapest környékén visszatelepülése óta még nem volt akkora szaporulat, mint az idén.
Ebben az évben Budapest közigazgatási határán belül két uhupár is nevelt utódokat, összesen öt kisbagoly repült ki sikeresen. Ez azért is jó hír, mert az uhu ritkítja a túlszaporodott galambállományt és a különböző betegségeket terjesztő patkányokat.
Az egyik mesterséges, csapadéktól védett költőhelyet tavaly alakították ki, idén pedig már három fióka látott itt napvilágot. A másik, néhány kilométerrel arrébb levő fészekben - bár az uhupár már 2010-ben megtelepedett a lakóövezetben - most először neveltek fel sikeresen fiókákat. Itt egy önkéntes polgárőr vigyázott a madarak nyugalmára, akiknek korábban már biztonságos, nehezen észlelhető költőhelyet is kialakítottak. Mostanra mind az öt fióka elérte a röpképes kort, de a szülők egy ideig még hordanak számukra zsákmányt.
Benei Zsolt, Kossuth Levente és Benei Béla MME-tagok Budapest határán gyűrűzött uhufiókákkal
A madárvédők folyamatosan elemzik az uhuk táplálékmaradványait. Idén az derült ki, hogy a főváros környéki párok leginkább vándorpatkányt és házi galambot, valamint különböző rovarevő emlősöket és mezőgazdasági károkat okozó kisrágcsálókat (pl. mezei pocok) zsákmányoltak. A közhiedelemmel ellentétben még sosem találtak házi macska- vagy kutyamaradványt a köpetekben.
A nyolcvanas évek elején az uhu teljesen kipusztult Pest megyében, a kilencvenes évek első felében egy költőpár élt itt, napjainkban pedig lassan egyre többen lesznek. Idén már összesen tizenhárom uhufióka repült ki a megyében, ami rekordnak számít a faj újbóli megjelenése óta. A siker a regionális szintű védelmi munkának is köszönhető - írta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Kapcsolódó cikkeink:
Baglyok, a szimpatikus ragadozók
Aktív madárvédelem a Vértesben
Hóbaglyokkal tarolt a magyar fotográfus
A fél ország a füleskuvikokat kukkolja
