A tudomány előtt eddig ismeretlen halfajt írt le egy magyar-cseh kutatócsoport. Az állatot a Körös vízrendszerében fedezték fel, és a bihari márna nevet kapta.
A halakkal foglalkozó szakemberek már korábban is tudták, hogy a horgászhalként kedvelt márna mellett a Körös vízrendszerében él egy másik, apró termetű márnafaj, de bő másfél évszázadon át úgy vélték, hogy az nem más, mint a Petényi Salamon János által felfedezett és Heckel által 1852-ben leírt Petényi-márna (Barbus petenyi). A 2000-es évek elején bebizonyították, hogy két további márnafaj is létezik: a Kárpát-medence északi részén a kárpáti márna (Barbus carpathicus), míg a délebbi területeken a balkáni márna (Barbus balcanicus) honos.
Ez utóbbi fajok azonosítása után vetődött fel először a Körösben élő kistestű márnák tudományos vizsgálatának szükségessége. A Barbus biharicus, azaz bihari márna felfedezése éveken át tartó kutatómunka eredménye helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok sokaságával és nyolc magyar, valamint egy cseh szakember közreműködésével. Ennek során az arasznyi méretű hal mintegy kéttucat példányát fogták ki a Sebes-Körös romániai és magyar szakaszairól. A magyarországi állományok gondos genetikai vizsgálata pedig igazolta, hogy a tudomány számára eddig ismeretlen, új, őshonos halfajról van szó.
A kutatás szervezője Dr. Antal László volt, a Debreceni Egyetem TTK Hidrobiológia Tanszékének adjunktusa, aki egyben a Magyar Haltani Társaság titkára. A tudományos szenzációról még a Molecular Phylogenetics and Evolution folyóirat is beszámolt.
Kapcsolódó cikkeink:
Különleges halfaj telel a Zagyvában
Van remény a lápi póc megmentésére
