A közelmúltban új kerékpáros útvonalat jelöltek ki Eger és Poroszló között, mi pedig a kihelyezett irányítótáblákat követve le is tekertük a Tisza-tóig vezető utat.
Az elmúlt évek kerékpárút-hálózat fejlesztéseinek köszönhetően egyre több útszakaszt jelölnek ki a bringások számára. Nem csupán egy kerékpározást népszerűsítésérő programról van szó, a fő cél, hogy minél több kétkerekű vándor keljen útra, ezáltal pedig még többen megismerjék hazánk megannyi látni- és felfedeznivalóit. Erre a célra valóban a bicikli a leghatékonyabb eszköz, hiszen gurulva szinte bárhova eljuthatunk, ráadásul egy túranapba sokkal több élményt tudunk belezsúfolni, mint mondjuk, egy gyalogos kirándulás során.
Eger, Végvári vitézek tere
A legutóbb kitáblázott 54 km hosszú útvonal az Eurovelo 14-es európai gerinchálózat része, ami a Bodeni-tótól indul, Szombathelynél éri el Magyarországot, és az Őrségen, Zala megyén át jut el a Balatonig, majd a Budapest-Gödöllő-Hatvan-Eger útvonalon halad tovább. Mi ezúttal Észak-Magyarország második legnépesebb városából, a borvidékéről híres Egerből vágtunk neki a kezdetben dimbes-dombos, későbbiekben lapos vidéket tartogató útnak, aminek végén Európa legnagyobb édesvízi akváriumrendszere és hazánk második legnagyobb tava fogadott minket.
Az első kilométer
Eger nevezetességeinek bejárása, megismerése már önmagában egy túra. Az itt eltöltött vendégéjszakák száma is azt bizonyítja, hogy a város látogatói egy alkalommal hosszabb időre érkeznek, révén, hogy a gasztro- és kulturális programok, a termálfürdők, és már önmagában a városnézés is több napos kikapcsolódással kecsegtet. Ez alkalommal mi csak a bringa nyergéből csodáltuk meg ezt a gyönyörű várost, melyet hangulatos utcáin kelet felé tartva, Noszvaj irányában hagytunk el, követve az újonnan kihelyezett irányítótáblákat.
Pihenőhely a Nagy-Eged tövében
Rögtön az utunk elején meredek kaptatókkal emelkedünk a város fölé, illetve a Nagy-Eged alá, amely hazánk legmagasabban fekvő szőlőtermőhelye. A környék többi magaslatával ellentétben ez a termőhely nem riolittufán, hanem szürke, triászkori mészkövön helyezkedik el. Ennek a talajösszetételnek, kiváló fekvésének és klímájának köszönheti a hegy, hogy Grand Superior besorolású borok készítésére is alkalmas. Az ősz színeiben pompázó szőlőkarós hegyoldal még a borús idő ellenére is hangulatos dekorációja volt kanyargó utunknak. A pompás látványért több helyen is megálltunk fotózni.
Szőlőcske kertjei közt pár csepp eső is elvonult
Miután elhaladunk a Nagy-Eged és a Szőllőskei-erdő Természetvédelmi Terület mellett is, a dimbes-dombos terepen hullámvasútazva jutunk el Noszvajra. A Bükk kapujaként is emlegetett faluban rengeteg vendégházat találunk, melyek a bükki kirándulók takaros és színvonalas bázisaként szolgálnak. A település északi részén mesterséges tavacskák teszik idillivé a hangulatos pihenőhelyet, Noszvaj déli határában pedig egyedi, a 19. század elején kialakított barlanglakásokat csodálhatunk meg. A riolittufába vájt lakások kezdetben a szegényebbek menedékéül szolgáltak. Mára viszont lakatlanok, egy részükben pedig alkotótelep működik.
Noszvaj, síkfőkúti tavak
Noszvajt elhagyva hullámzó aszfaltcsíkunk már jóval kevesebb szintemelkedést tartogat, mint az út korábbi szakaszán. Balunkon továbbra is a Bükk vonulatai kísérnek minket, de lassan és biztosan távolodunk a hegyektől, ahogy a szántóföldeket, majd erdőket mellőzve délkeleti irányba tartunk. Az utunk által érintett Szoros-patak felduzzasztásából létrejött horgásztavacska már Bogács határát jelzi.
Bogácsi víztározó
A településen az 50-es években olajat kerestek, de a próbafúrások során csak termálvíz tört fel. Ennek köszönhetően jött létre a ma is üzemelő Bogácsi Gyógy- és Strandfürdő, amely egész évben és többféle medencével várja a vendégeit. Bogácson végső búcsút veszünk a már távolinak ható Bükk vidékétől, és immáron sík tájban tekerve ízlelgetjük a végtelennek tűnő Alföld hangulatát.
Elmarad mögöttünk a Bükk
A látványos fasorral szegélyezett országutunk hosszú egyenessel vezet el minket a Matyóföld fővárosába, Mezőkövesdre. A város napjainkban is őrzi népi hagyományait, Hadas városrésze pedig skanzenként tárja elénk a régi település szerkezetet és a helyi kultúrát.
Mezőkövesd főutcáján
A régi házak ma elsősorban tájházként, illetve alkotóházként funkcionálnak. Többségükben ajándékot és emléktárgyakat lehet vásárolni. Mi ezúttal kihagytuk a folklórt, csupán átkerekeztünk ezen a klasszikus kis alföldi városkán.
Térképre, GPS-re végül sehol nem volt szükség
Megerőltető szakaszt egyáltalán nem tartogató terepen, kényelmes tekeréssel halad tovább az utunk dél felé. Továbbra is fasorokkal szegélyezett országúton szeljük át a hatalmas szántóföldeket, amely ezen a szakaszon nem túl sok látnivalót tartogat. Mindezzel együtt itt a sík alföldi tájnak megvan az a hangulata, amitől a bringán való haladást nem monoton, unalmas pedálozásnak éljük meg, hanem inkább békés relaxációs gyakorlatnak. Az ilyen szakaszok teljesen időtlenné tudják varázsolni az utazást, aminek köszönhetően gyorsan megérkezhetünk végső úti célunkhoz.
Átsuhanás Egerlövőn
Előtte viszont még áthaladunk a hajdanán itt élő székely lövészek után elkeresztelt Egerlövőn, valamint a mindössze párszáz lelket számláló, csendes kis falun, Borsodivánkán. Innen már csak hét kilométer gurulás vár ránk, mielőtt beérünk Poroszlóra, a Tisza-tó partján fekvő nagymúltú településre.
Érkezés Poroszlóra
Hazánk második legnagyobb tava - aminek a másik neve Kiskörei-víztározó - egyben Magyarország legnagyobb mesterséges tava is. Ez a páratlan élővilággal bíró és számos kikapcsolódási lehetőséget biztosító vízfelület már önmagában megér ide egy kirándulást. Akinek pedig ez sem lenne elég, annak mindenféleképpen el kell látogatnia a Poroszlón található Tisza-tavi Ökocentrumba. A páratlan bemutatóhelyet mi sem akartuk kihagyni.
A Tisza-tavi Ökocentrum
A Tisza-tavi Ökocentrum sokoldalúan és élményszerűen mutatja be hazánk második legnagyobb tavának élővilágát. Sokan nem is tudják, hogy itt Poroszlón találjuk Európa legnagyobb, 735 ezer literes édesvízi akváriumrendszerét, amelyben elsősorban őshonos halfajtákat figyelhetünk meg, de Európa legnagyobb édesvízi halát, az akár 7 méteresre és másfél tonnára is megnövő vizát is megcsodálhatjuk. Az ökocentrumot úgy alakították ki, hogy az üvegfalakon nézve, és a víz alatti alagúton átsétálva olyan élményben legyen részünk, mintha búvárkodnánk a körülöttünk úszkáló halak között. Találkozhatunk itt még vidrákkal, kétéltűekkel, hüllőkkel és ritka éjszakai ragadozókkal is, mindezt egy olyan épületben, melynek impozáns tornyából pazar körpanoráma tárul elénk a Tisza-tóra és környékére. Innen a Mátra és a Bükk vonalai is tisztán kivehetők.
Poroszló főutcája
Az 54 letekert kilométer után az ember még nem fárad ki annyira, hogy a Tisza-tó ne szolgáltasson számára valamilyen kényeztető vagy kikapcsolódást jelentő programot. A nem túl hosszú és különösebben nem megerőltető táv igazi élménykirándulást nyújthat azoknak, akik időnként szeretnek leszállni a nyeregből, és nem restek felfedezéseket tenni a környéken. Számukra az Egert Poroszlóval összekötő kerékpáros útvonal bejárása - amin mostanra már jól jelzett táblákkal lehet végignavigálni - sok élményt tartogató és változatos kaland lesz.
A Tisza-tó, Poroszló templomtornyával
Az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos, Révész Máriusz kezdeményezésére a magyar kormány támogatja a kiemelt fontosságú kerékpáros turisztikai útvonalak kitáblázását, melyet a Magyar Közút Nonprofit Zrt. végez, kerékpáros és helyi civil szervezetekkel együttműködve. A kitáblázás kisforgalmú országos, illetve önkormányzati utakon, valamint erdei utakon és árvízvédelmi töltéseken kihelyezendő útirányjelző táblák, valamint információs táblák elhelyezését és kerékpáros pihenők létesítését jelenti.
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.
Kapcsolódó cikekk:
Új útvonalon és két keréken a Fertő tótól a Balatonig
Víztározóból madárparadicsom - a Tisza-tó
Nézz más szemmel a Dunakanyarra!
