Hazaértek a költőüregek lakói; sajnos nemcsak az árvíz, hanem időnként a bányászat és a szándékos emberi zavarás is veszélyezteti őket.
Az elmúlt hetekben folyamatosan érkeztek vissza telepesen költő madaraink, a homokbányák, szakadó partok és löszfalak lakói, azaz a partifecskék és a fokozottan védett gyurgyalagok - olvasható a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Facebook-posztjában. Míg a partifecskék rendszerint már április közepén hazatérnek afrikai telelőhelyeikről, a gyurgyalagokra májusban lehet számítani.
Partifecskék
Az üregeket a madarak maguk vájják, a gyurgyalagok viszont a korábbi években készült lyukakba is beköltöznek. Ők kerek, míg a partifecskék inkább ovális, laposabb üregeket készítenek. A két faj akár együtt is költhet az akár több száz madárpár lakta telepen.
Gyurgyalagok
A folyók partfalai azért lehetnek veszélyesek, mert nagyobb árvizek idején elpusztíthatják az üregeket a fiókákkal együtt. A homokbányákban költő egyedekre a bányászat jelenthet veszélyt, gondatlanságból egész telepek pusztulhatnak el - ebben az esetben a munkák összehangolására és egyeztetésre van szükség. A szurdikokban is költenek a madarak. Bár ezek a helyek biztonságosak, a falak külső felületének cementálódása gondot okozhat, így nehezebbé válik az üregkészítés.
A parifecskék inkább ovális, laposabb üregeket készítenek
„Sajnos ezen felül méhfogyasztása miatt sok méhész még mindig ellenségként tekint a gyurgyalagokra, és bár egyre ritkábban, de előfordulnak szándékos zavarások, sőt a költőüregek betömése is” - olvasható a posztban.
Kapcsolódó cikkeink:
Purhabot nyomtak a gyurgyalagok költőüregeibe
Gyurgyalag, a fullánkspecialista
Mit tehetünk, ha a madarakat bolygatják?
Hajóval a partifecskék nyomában
Kétszer annyi partifecske és gyurgyalag a Tiszazugban
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
