Várak, virágok, vizek - A hét képei

Végtelen számú célja lehet annak, hogy nekilóduljunk egy túrának. Megmászni egy hegyet azért, hogy csodás panoráma táruljon elénk, vagy épp megcsodálhassunk egy őseink által épített várat. „Vadászhatunk” ritkán látott virágokra vagy rovarokra, esetleg egy kis nyugalomra áhítozva a természet feltöltő látványában szeretnék elmerülni. Egy biztos: az e heti összeállításunkban szereplő képek készítésénél szívesen ott lettünk volna mi is.

Szerző:
Turista Magazin
2016. június 12.

Végtelen számú célja lehet annak, hogy nekilóduljunk egy túrának. Megmászni egy hegyet azért, hogy csodás panoráma táruljon elénk, vagy épp megcsodálhassunk egy őseink által épített várat. „Vadászhatunk” ritkán látott virágokra vagy rovarokra, esetleg egy kis nyugalomra áhítozva a természet feltöltő látványában szeretnék elmerülni. Egy biztos: az e heti összeállításunkban szereplő képek készítésénél szívesen ott lettünk volna mi is.

 

Gulyás Attila, a Turista Magazin fotósa is részt vett idén a Medvesi Fotós Maratonon. A harmadik alkalommal megrendezett kétnapos rendezvény célja, hogy bemutassa a történelmi emlékekben és természeti szépségekben bővelkedő Medves-vidéket. A nonstop programok közt az éjszakai várfotózás az egyik legkedveltebb, a szervezők erre az alkalomra Salgó és Somoskő várát ki is világították, hogy minél szebb fotók készülhessenek, amelyeket akár be is nevezhetnek a regisztrált résztevők a meghirdetett fotópályázatra.

 

 

 

A kivilágított Salgó vára a gyönyörű csillagos égbolt alatt. Fotó: Gulyás Attila

 

 

 

A mesterséges fények után vissza a legtermészetesebbhez. Molnár Péter az Őrségben járva csípte el ezt a kora hajnali látványt. A tőle már megszokott ködös hangulat se maradhatott le a napfelkeltés képről, a látványt a felhők érdekes rajza teszi még különlegesebbé.

 

 

 

A Balaton-felvidéken járunk, egész pontosan a Hegyes-tű csúcsán. A bazaltvulkán tetejéről örökítette meg nekünk Gulyás Attila ezt a szép hangulatú panorámát, amelyen a hegyekkel övezett Káli-medence tárul elénk.

 

 

  

Két különleges növény, két csodaszép helyről. A bal oldalon látható kereklevelű harmatfű egy rovaremésztő növényfaj. A mocsarakban, tőzeglápokon élő harmatfű élénkvörös színével és a levelein csillogó, cukortartalmú ragadós anyaggal vonzza magához a gyanútlan áldozatokat. Az Őrségben található Szőcei tőzegmohás lápréten is előforduló ritkaság védett, ezért a mindent a szemnek, semmit a kéznek elv jusson eszedbe, ha valahol találkozol egy példánnyal. Ugyanez a helyzet a jobb oldalon látható poszméhbangóval is, amely egy fokozottan védett faj Magyarországon, eszmei értéke 250.000 forint. Fotók: Molnár Péter

 

 

 

Kisasszonyok találkozóját örökítette meg Körmendy Zizi, mintha csak a fotó kedvéért csücsültek volna le így a hajnali fűszálakra ezek a kecses teremtmények. A képen látható pompás, kék színű kisasszonyok mind hím egyedek, a kisasszony-szitakötők nőstény példányai ugyanis barna színűek. Hiába, az állatvilág ebben egy picit fordított, a fiúk a szépségükkel is, nem csupán feltűnési viszketegségükkel akarják felhívni magukra a lányok figyelmét.

 

 

 

Itt közelről is megcsodálhatjuk az egyik példányt. Rájuk is nagyon vigyázzatok, hiszen a kisasszony-szitakötő is védett Magyarországon. Fotó: Körmendy Zizi

 

 

 

Mi biztosan nem, de ez a zöld gyík megzavarhatja a szitakötők idilli létét, bár ezek a hüllők nagyobb csemegékre specializálódtak. A Magyarországon fellelhető - akár 40 centiméteresre is megnövő - legnagyobb gyíkfaj elsősorban ízeltlábúakkal táplálkozik, de kisebb madárfiókákat és rágcsálókat is zsákmányolhat. A képen egy hím példány látható, aki most épp egy nőstényre „vadászhat”, hiszen nászidőszakban a hímek zöld színe élénkebb lesz, valamint a szájuk környéke és torkuk látványos kobaltkék színezetet kap. Ők szintén védett állatok, és ezt a szép képet is Körmendy Zizinek köszönhetjük.

 

 

 

Maradjunk a zöld színnél, és vessük be magunkat az erdőbe! Ezen a hétvégén elég sok esőt kaptunk, biztos sok kis állat bújt el a záporok elől ilyen hatalmas lapulevelek alá. A kép a bükki Garadna-patak partján készült, ahol ilyentájt egész „útilapuerdő” borítja be a völgyet. Fotó: Béres Attila

 

 


Kilátás a Bükk hegységben található 614 méter magas Kemesnye-hegyről. A főképp keleti irányba pompás látványt nyújtó bérc viszonylag kevéssé látogatott, pedig Mályinka és Szentlélek között nagyjából félúton található, a mályinkai aszfaltúttól 10 perces könnyű sétával elérhető. Szép kilátás nyílik az alatta futó Csondró-völgyre vagy éppen a szemben lévő Odvas-kőre. A képen is látható legtávolabbi hegycsúcs a Bálvány, ha a képet rákattintva kinagyítod, még a tetején található, nemrég felújított Petőfi-kilátót is felfedezheted. Az árvalányhajmezővel megspékelt fotót Szatmári Zsolt készítette.

 

 

 

Maradunk a Bükkben és ismét egy kora hajnali képben gyönyörködhetünk. Gyárfás-Tóth Gábor egyik kedvelt helyén, a Zsidó-réten várta a napfelkeltét. A ködvadászós akcióhoz már napokkal előtte leste az időjárást, aznap jó korán kelt, és a helyszínre érkezve izgulva kémlelte az eget, hogy a gyülekező felhők ne takarják ki a kelő nap sugarait. Szerencsére minden körülmény ideális volt, így meleg fényekben sikerült megörökítenie a rét felett hullámzó ködréteget.

 

 


 

Ezt a különleges hangulatú képet a Nógrádszakál határában található Paris-patak szurdokvölgyében készítette Gulyás Attila. Az extrém látvány élőben biztosan még elragadóbb, neki ez a mondat jutott eszébe, miközben felpillantott a szurdokból: „Sose add fel!”

Hasonlóan szép és különleges képekkel találkozhattok majd a júliusi Turista Magazinban, amelyben a TOP 10-es anyagunkban hazai szurdokokat mutatunk be.

 

 

 

Kevesen tudják, de a fővárosban található Vajdahunyadvár tornyaiba tavaly óta a nagyközönség is felmászhat, hogy onnan csodálhassa meg Budapestet. A tornyoknak egyébként igen különleges történetük van, és eddig sem voltak lakatlanok. Ha kíváncsi vagy a tornyok históriájára, illetve hogy mire használták és használják most, akkor kattints ide, és olvasd el a tornyos túránkról készült cikkünket! Fotó: Gulyás Attila

 

 

 

Visszatérünk a természetbe és az Őrségbe, ahol most is a köd adja meg a kép sejtelmes hangulatát, főszerepben ezúttal a még ébredező, virágzó mező. Fotó: Molnár Péter

 

 

 

Körmendy Zizi találó, Farkaslégyott című képén eggyé forrva kapaszkodik a fűszálba a párzó homokifarkaslégy-pár. Előző összeállításunkban bővebben is olvashatsz erről az érdekes légyfajról.

 

 


Ugorjunk az Upponyi-hegységbe, ott is a Lázbérci-víztározóhoz, ahol gyönyörű látványt nyújt a tükörsima víz és a benne tükröződő virágos tópart. Az 1967 és 1969 között kialakított, 6,2 millió köbméter víz befogadására alkalmas mesterséges tó igen fontos szerepet játszik a Sajó-völgy menti települések életében. A tó Uppony és Dédestapolcsány között terül el, és nemcsak hasznos, de különleges természeti értéket is képvisel. Fotó: Szatmári Zsolt

 

 

 

Itt a nyár, maradunk a vízben, és most már a Balatonon is fellendült az élet. Molnár Péter festményszerű fotóján a víz és égbolt szinte összeolvad, a távolban egy vitorlásverseny pillanatait láthatjuk. A Balatonakarattyáról készült képről nyugalom árad, mit sem érezni a verseny izgatott résztvevőinek kemény munkájából.

 

 

 

És végül maradunk a tóparton. Bár már egyszer kaptunk egy szép fotót az Arlói-tóról, ezúttal egy másik szögből csodálhatjuk meg ezt a kevésbé ismert víztükröt, ami szó szerint tükörsima ezúttal is. Gyárfás-Tóth Gábor a képet egy roskadozó stégről készítette, nem törődve a bepottyanás kockázatával. Szerencséjére a nap is épp akkor sütött ki, így sikerült ismét egy hangulatos fotót készítenie a tóról. Köszönjük!

 


Kapcsolódó cikkek:

Ködvadászok, kisvasutak és a „krük-Krük” - A hét képei

Szin- és illatorgia lepte el az országot - A hét képei
Zöldbe borulva - A hét képei

Cikkajánló