Váratlan malacáldás a budapesti állatkertben

Az apró jövevények krtikusan veszélyeztetett cebui disznók, és nemcsak nagyon aranyosak, de születésük azért is nagy szó, mert Magyarországon még soha nem sikerült szaporítani a fajt.

Szerző:
zoobudapest.com
Fotó:
MTI/Kovács Attila
2015. november 26.

Az apró jövevények krtikusan veszélyeztetett cebui disznók, és nemcsak nagyon aranyosak, de születésük azért is nagy szó, mert Magyarországon még soha nem sikerült szaporítani a fajt.

Kora ősz óta laknak a Fővárosi Állat- és Növénykertben cebui disznók. Bár az intézmény fő célja a szaporítás volt, még ők sem számítottak rá, hogy ilyen hamar megszületnek az első kismalacok. Az éppen tíznapos, láthatóan jó egészségnek örvendő egyedeket kis szerencsével már a nagyközönség is láthatja. Bár az apróságok még sokat pihennek, időnként rájuk jön a hancúrozhatnék.


Szerencsére mind az anyaállat, mind az apa nagyon jó szülőnek bizonyult - az állatgondozók megfigyelései szerint a kan sokkal engedékenyebb. Ő még azt is tűri, hogy fektében a hátán birkózzanak a kismalacok. A koca e tekintetben szigorúbban fogja őket, ám az nem ritka, hogy a kicsik az anyjukon szunyókálnak. Bár a kismalacok még nem voltak kézbe véve, úgy tűnik, egy kislányról és egy kisfiúról van szó.

 

 

A cebui disznók elvileg már másfél éves korukra elérhetik az ivarérettséget, ám a gyakorlatban inkább az a jellemző, hogy első utódaikat harmadik életévük után hozzák világra. Bulan, az Edinburgh-ból érkezett kan a nyáron, Buana, a rotterdami születésű koca pedig októberben töltötte be a harmadik életévét, így a budapesti szakemberek úgy becsülték, hogy leghamarabb a jövő évben lehet a fiatal tenyészállatoktól malacokra számítani. Mivel a cebui disznó vemhességi ideje alig hosszabb, mint a házi sertésé (a sertéstenyésztésben úgy tanítják, a kocánál 3 hónapot, 3 hetet és 3 napot kell a vemhességére számítani, a cebui disznóknál a vemhességi idő ennél pár nappal hosszabbra, 118-125 napra szokott kijönni), könnyű kiszámolni, hogy a párzásnak még a nyáron, nem sokkal a két állat összeengedése után, a karanténozás ideje alatt kellett megtörténnie.

 

  

Ezt kell tudni a cebui disznókról
A cebui disznó (Sus cebifrons) a Fülöp-szigeteken, pontosabban az ahhoz tartozó Negros, Panay és Mastabe szigetén őshonos sertésféle. A névadó Cebu szigetéről már az 1960-as években eltűnt, és Guimaras, illetve Ticao szigetén sincs már belőle, pedig korábban itt is előfordult. Megritkulásuk egyik fő oka a mezőgazdasági művelésbe vont területek kiterjedésének növekedése. Emellett a vadászat és az egyes állományok felaprózódása is jelentős veszélyeztető tényező, nem is szólva az elvadult házi sertésekről, amelyek kereszteződhetnek a vadon élő cebui disznókkal. A fenti okok miatt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 1996-ban kritikusan veszélyeztetettnek minősítette a fajt.
A cebui disznók nem csupán a természetben számítanak ritkaságnak, állatkertekben is csak nagyon kevés helyen mutatják be őket. A világ állatkertjeiben élő állomány pár száz egyedre tehető.
 
 

Kapcsolódó cikkeink:

Megszületett a Nyíregyházi Állatpark legcukibb lakója

Pótmamája mentette meg Babót, a kispingvint

Nem mindennapi látvány: uráli bagoly Dobozon

Cikkajánló