A vizes élőhelyek kiemelkedő szerepet játszanak a változékony időjárás hatásainak mérséklésében. Az édesvizek létünk alapját jelentik, mégis hagyjuk, hogy állapotuk egyre romoljon. Február 2-án tartjuk a Vizes Élőhelyek Világnapját.
A vizes élőhelyek megóvása globálisan, Európában és hazánkban is kiemelten fontos feladatunk, hiszen az éghajlatváltozás következményeként a természeti katasztrófák gyakorisága 35 év alatt több mint a duplájára nőtt - a katasztrófák 90%-a vizekhez kötődik, a jövőben pedig még több extrém időjárási eseményre számíthatunk.
Pusztulóban a vizes élőhelyek
Ennek ellenére vizes élőhelyeink egészségének megtartása vagy helyreállítása háttérbe szorul, és az édesvízi ökoszisztémák a legveszélyeztetettebbek a bolygónkon. „Az utóbbi századokban az emberi tevékenység következtében a Föld vizes élőhelyeinek 87 százaléka elpusztult, arányuk az elmúlt 40 évben 30 százalékkal csökkent. 1970 óta a vizes élőhelyekhez kötődő gerinces fajok populációi 83%-kal zsugorodtak. Európában sem túl rózsás a helyzet: az európai vizes élőhelyeknek csupán a 40%-a egészséges” - mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
„Magyarországon a felszíni vizek kevesebb mint 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota. Eredetileg az ország területének körülbelül 23 százalékát érintették a hazai folyók természetes árterületei, amelyek több mint 90%-a elpusztult mára. Ez természetesen a biológiai sokféleség igen nagy mértékű csökkenését is eredményezte” - folytatta.
Romboló emberi tevékenységek
Hogy hogyan jutottunk ide? Olyan emberi tevékenységeken keresztül, mint a gátak és víztározók építése, folyókanyarulatok levágása vagy a vizenyős területek lecsapolása és művelésbe vonása. A lengyelországi Białka folyó és ártere például - amely nem is olyan régen még kiemelkedő természeti szépséggel és vadvilággal büszkélkedhetett - megsínyli a nem fenntartható árvízkezelést. Egyik napról a másikra kotrógépek vették át az élővilág helyét, és a folyót felismerhetetlenné változtatták: számos védett, ritka fajt veszélybe sodorva ezzel.
Az Isonzó folyó és vízgyűjtője egyike azon kevés területeknek, ahol a márványpisztráng (Salmo marmoratus) él. Hegyi folyóként az Isonzó kedvező a vízerőművek telepítésére, ami viszont - bár zöld energiaforrást biztosít - rendkívül káros hatással van az élővilágra. A természetromboló hatás ellenére a folyó medencéjében számos kisebb vízerőmű található, ami látványosan átalakította a medence bizonyos részeit. Ráadásul a folyón további vízerőművek építése van tervben.
Van remény
Van azonban remény arra, hogy a vizes élőhelyeket érintő természetkárosító emberi tevékenységek mértéke csökkenjen. Bizakodásra ad okot például az Európai Bizottság friss döntése, amely szerint Spanyolországnak az Európai Bíróság előtt kell felelnie a DoĂąana Nemzeti Park területén történt környezetkárosító tevékenységekért, valamint azért, mert nem volt képes a hazai jogszabályba ültetni az Európai Unió természet- és vízvédelemre vonatkozó irányelveit. A nemzeti park a vándormadarak egyik legfontosabb európai pihenőhelye, valamint a világ egyik legritkább macskaféléjének, az ibériai hiúznak az otthona.
A szlovéniai Mura-szakaszra tervezett vízerőművek ügye is pozitív fordulatot vett: a 2018-as tavaszi választások után megalakult szlovén kormány az öt kormánypárt koalíciós megállapodásában rögzítette azt az egyezményt, amely szerint megvédik a Murát, és nem építenek vízerőműveket a folyón.
Hazánkban horvát-magyar együttműködés keretében jelenleg is zajlik az Ó-Dráva holtágának rehabilitációja: a holtág elégtelen vízellátása miatt a környék élővilágának állapota romlott az elmúlt évtizedben. A 2018 őszén kezdődött terepi munkák eredményeként azonban magasabb lesz az átlagos vízállás, ezáltal a holtág és környezetének ökológiai állapota is javul.
Egy kattintás a vizekért
Egyértelmű tehát, hogy vizeink állapota egyre romlik, ráadásul most veszélybe került a legfontosabb európai eszköz is, amely a vizek védelmére született. Az Európai Unió egyik ambiciózus szabályozása, a Víz Keretirányelv került célkeresztbe - elképzelhető, hogy a vizek megóvása helyett döntéshozóink a szabályozás gyengítése mellett döntenek, aminek beláthatatlan következményei lennének.
Az Európai Bizottság társadalmi konzultáció keretében várja az állampolgárok véleményét a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban 2019. március 4-ig - éppen ezért rendkívül fontos, hogy hallassuk a hangunkat, és minél több, a szabályozást megvédő vélemény érkezzen. „A WWF olyan válaszokat készített elő, amelyek a leginkább védik a jelenleg hatályos jogszabályt. Ez magyar nyelven a wwf.hu/viz weboldalon érhető el. Itt bárki egy kattintással hozzájárulhat vizeink védelméhez” - fejezte be az igazgató.
Kapcsolódó cikkek:
A vizes élőhelyek 90%-a eltűnt
Túra a Nagy-Hárs-hegy örökerdejében
