Különleges kiállításra invitálunk titeket egy állatkertbe, ahol olyan apróságokat nézhettek meg, amelyeknek szépsége csak fotókon tárul fel igazán.
Egy apró rovar vagy bogár láttán sokan egyből fintorogni kezdenek, esetleg viszolygásukat egy a csöpp állatra mért suhintással szüntetik meg, de sokuk mellett minden reakció nélkül elhaladunk, hiszen annyira picik, hogy szabad szemmel szinte nem is látni őket. Nem így van ezzel Spéder Ferenc, aki a legapróbb neszre és moccanásra is ki van hegyezve, és ha potenciális alanyt észlel, már nyúl is a fényképezőgép után, hogy közelebbről is megnézhesse és megörökíthesse. E szenvedélyének a gyümölcsét nézhetitek most meg, ha ellátogattok a Miskolci Állatkert és Kultúrparkba, ahol Törékeny és láthatatlan állatvilág címmel nyílik fotókiállítása ízeltlábúakról készített makrofotóiból.
Mutatunk is pár izgalmas képet a kiállítás anyagából:
A közönséges karimáspoloska (Coreus marginatus) óriásnak tűnik a hangyákhoz képest
A színkabócák (Auchenorrhyncha) egyik képviselője
Ferenc elmondta nekünk, hogy miért tartja érdekesnek és fontosnak bemutatni ezt a világot:
„A természetfotózás hatalmas témakörén belül a táj, növény és ízeltlábúak makrofotózása érdekel. Utóbbi különösen, mivel sokat lehet tanulni a fajhatározásokon keresztül az állatok életmódjáról, közösségeikről, elterjedésükről. Ezek a fotók segíthetnek a szinte láthatatlan fajokat közelebb hozni a laikus szemlélőhöz, aki vagy észrevétlenül elmegy mellettük, vagy csak az ismeretlent veszélyesnek, károsnak véli. E mellett a kiállítás nem titkolt célja a környezeti nevelés is, ráadásul ilyen nagyításokban ezeknek az apró élőlények a szépsége is megmutatkozik. Különleges testfelépítésük szabad szemmel sok esetben nem látható, a fejlődési stádiumaik közti nagy különbségek miatt pedig akár egy faj is többféle megjelenést mutat.”
A vöröslábú címerespoloska (Pentatoma rufipes) lárvája
A hosszúcsápú fogasnyakú-lapbogár (Uleiota planatus) még a fél centimétert se éri el, bomló növényi anyagok vagy fák leváló kérge alatt él
A fotókiállítás megnyitója június 30-án, szombaton 10 órakor lesz, a Bükk hegység területén készült kiállított képeket július végéig tudjátok megnézni.
A fűzcserje levélbogár (Phratora vitellinae) is maximum fél centiméterre nő meg, a színekben csillogó páncélos megjelenésének azonban a fűz- és nyárfélék nem igazán örülnek, mivel ezeket rágja legszívesebben
Az ugróvillások (Collembola) a legősibb szárazföldi állatok közé tartoznak, „élő fosszíliáknak” is nevezik őket, mivel testfelépítésük a devon időszak óta lényegében nem változott
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Elleptek minket a bogarak! - apró élőlények közelről
Így néznek ki közelről a rovarok
