Kevés nagyváros van abban a szerencsés helyzetben, hogy a központjából nemcsak egyszerűen, de igazán élvezetes módon, erdei vasúttal lehessen eljutni az ország egyik legvadregényesebb hegyvidékére. Bár a végállomás még mindig „csak” a Garadna-patak völgyében van, innen már tucatnyi turistaút indul a leglátványosabb kirándulóhelyek felé. Összegyűjtöttünk néhány érdekes lehetőséget.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye fölött elterülő, idilli hegyvidék a város újkori történetében mintha kissé alulértékelt lenne. Persze ennek részben megvolt az oka: a város tehetősebb lakói - hazánk egyik első vasútvonalán - 1860-tól egyszerűen elérhették a Kassa környéki hegyvidéket, majd a Magas-Tátrát is, ahová már a 19. század végén sem volt sokkal hosszabb a menetidő a mai három óránál. A Trianon utáni új határok aztán nagy változásokat hoztak, megépült a Lillafüredi Állami Erdei Vasút, majd a Palotaszálló, és a csendes Szinva-völgy alig tíz év alatt a környék kirándulóforgalmának központjává vált. Az eltelt közel száz évben már jóval kevesebb izgalmas újdonság történt, de ez így is van rendjén.
Az erdei vasút ma is az 1930-as években forgalomba állított, nyitott személykocsikkal közlekedik, és a gőzösöket később dízelmozdonyok váltották fel, illetve a hideg napokra zárt, fűthető kocsikat is beszereztek, ezek közül egyik sem tegnap volt: a legfiatalabb jármű is bő ötven évvel ezelőtt érkezett. Szerencsére a gondos kezek alatt az öreg technika is megbízhatóan hozza-viszi a kirándulókat az év összes hétvégéjén, a nyári félévben pedig hétköznap is. A hangulatos, szinte kanyarról kanyarra újabb panorámákat tartogató vasút népszerűsége a párhuzamos 15-ös autóbuszok idejében is töretlen. De mi is várja az utasokat a közismert Lillafüreden és a festői Ómassán túl? A sínek fölé magasodó bükki Kis-fennsík legnépszerűbb úti céljai közül most négy klassz túrát ajánlunk.
Mahóca, alkalmi végállomás következik!
„Száz vasútat, ezeret!
Csináljatok, csináljatok!
Hadd fussák be a világot,
Mint a testet az erek.”
Írta még az első vasúti utazása nyomán Petőfi Sándor, aki még csak álmodott róla, hogy mindez fél évszázadon belül minimális túlzással valósággá válik.
Az erdei vasutak nagy részéhez hasonlóan eredetileg Lillafüreden sem csak egy vonal épült: a fővonalból elágazások tucatjai kanyarodtak a szomszédos völgyekbe, a forgalmasabb helyektől eltávolodva egyre vékonyabb síneken, a kisebb bányák és az aktuális fakitermelések helyszínei felé, újabb és újabb elágazásokon át. Sokszor a talpfákra szegelt sínek egyszerűen csak le voltak téve az elegyengetett talajra, hogy aztán a favágókat hónapról hónapra követve érjenek el újabb hegyoldalakat, egyedüli szállítási módként kiszolgálva az erdő munkahelyeit.
Kilátás Varbó felé a Vicsortány oldalából, a Mahócára vezető túra felénél
Az idő azonban lassan eljárt a hatalmas munkát igénylő kis szárnyvonalak felett. A jövő a nagy teljesítményű, terepjáró teherautók és más, olcsón üzemeltethető, gépi eszközök formájában érkezett, és a 20. század végére eltüntette szinte az összes erdei vasút kiegészítő mellékvonalait. A hírmondónak maradt hazai kivételek egyke a miskolci Papírgyár állomáson ágazik ki a fővonalból, és 12 kilométeren át kanyarog az Északi-Bükk erdőségeiben, egészen Mahóca állomásig.
A rendszeres forgalom megszűnése, valamint a sínlopások miatt itt is napirendre került a pálya lebontása, de a tulajdonos Északerdő Zrt. látott fantáziát a különleges hangulatú mellékvonalban. Gazdaságossági kérdésekről itt nehezen lehet szó, hiszen a havonta legfeljebb néhány alkalommal járt pálya majdnem olyan rendszeres törődést igényel, mint a szomszédos, évi százezres nagyságrendű utasszámot produkáló fővonal. A fenntartási és kárelhárítási munkák egy utasra jutó költségei tehát itt bizony igen magasak, de felelős gazdaként az erdőgazdaságnál jól tudják, hogy az erdő mélyébe vezető útvonal látogatóinak szolgálata egy pénzben nehezen kifejezhető értékű befektetés a jövő természetet értékelő nemzedékébe.
A mahócai szárnyvonalon manapság évente 5-10 alkalommal közlekedik vonat, természetesen jó előre meghirdetve, a legtöbbször valamilyen tematikus programmal kiegészítve. Az elmúlt alkalmakkor volt már tárogatókoncert az Andó-kút festői forrástavának partján, vadászok életét bemutató előadás, illetve kifejezetten a vasútfotósok igényeit kiszolgáló, tucatnyi látványos helyen megálló nosztalgia-tehervonat is. Ezekre a járatokra előzetes bejelentkezéssel lehet felszállni.
Május 25.: Kisvasúti nap és különvonat Mahócára
Július 13.: Különvonat Mahócára
Szeptember 27-28.: Vadászkürt expressz az Andó-kúthoz
Október 19.: Lombhullató vonatozás
Bővebb információ: laev.hu
Keresztül a Kis-fennsíkon
Mahócát és a közeli Andó-kutat egyelőre épp csak érintik a jelzett turistautak, a két helyszín között viszont 12 állomásos tanösvény nyújt betekintést az erdőgazdálkodás világába. Ha pedig épp nem jár itt vonat, a közeli Varbó községből egy könnyű, mintegy 3 kilométeres sétával is eljuthatunk ide: a falu látványos fekvésű, hatalmas horgásztavának gátjától induló Farkas utcán végigsétálva, majd annak folytatásában - a Vicsortány-domb körpanorámás csúcsán át - egy óra alatt kényelmes séta végállomása lehet a környék.
Az Andó-kút tava nagyobb csoportoknak is kényelmes pihenőhely
Dante poklából a Magosba
Mahócáról dél felé tartva egy hosszabb, de nem kevésbé érdekes erdei túra a Bükk igazi esszenciáit ígéri. Az Andó-kút forrásától induló zöld kör jelzésen, újabb közel három kilométer után, az út a hegység egyik legkülönlegesebb barlangjához, az Udvar-kő beszakadt töbréhez vezet. A nemcsak meredek sziklákkal határolt, de egy különleges, természetes sziklahíddal is díszített, sötét mélységben márciusban is jó eséllyel találhatunk havat. A szakadékot a népnyelv veszélyessége miatt Dante poklának nevezi.
Nehezen járható ösvény vezet a különleges Udvar-kő szakadéktöbrének mélyére
Innen továbbhaladva 15 perc alatt elérhetjük a Bánkútra vezető országutat, amelyen lefelé indulva a legrövidebb úton érkezhetünk Közép-Garadnára, a lillafüredi fővonal és a miskolci 15-ös busz megállójához. De ez az országutas letérés továbbra is csak egy opció, hiszen egy kis kitartással az út legjava is következhet. Ha az országúton nem lefelé, hanem felfelé indulunk, pár száz méter után elérjük a sárga sáv jelzést, amely két kilométer után a Sólyom-kőre vezet. A közel tíz emelet magas sziklafal tetejéről a környék leglátványosabb, déli irányú panorámáját láthatjuk: Miskolc városától az alattunk futó Garadna-völgyön át egészen a Nagy-fennsíkig. Bár a magasság innen is szédítő, a Kis-fennsík legmagasabb pontja valamivel odébb a hátunk mögött vár ránk: a 770 m magas Örvény-kőről észak felé, Dédestapolcsány vidékére nyílik kilátás. Aki sikeresen maga mögött tudta a Varbótól idáig vezető, közel 11 kilométert, annak már könnyű útja lesz a közeli Szentlélekig, ahol étel, ital, avagy a Látó-kőről újabb, szélesebb északi panoráma várja.
Kilátás a Magos-kőről Garadna és a Nagy-fennsík felé
A Csondró-völgy mélyén
A Szentléleket érintő kék sáv és kereszt jelzések egy hosszan lejtő úton, még mindig Miskolc felé, az alig háromnegyed órára lévő Ómassa területére vezetnek. Természetesen van más folytatás is, amely a vidék ritkábban járt, különleges helyszíneire vezet: a kék kereszt jelzésen észak felé haladva (az Ágnes-forrás érintésével) a Csondró-völgy vadonjába érünk. Itt már nincsenek egymást érő látványosságok, a hosszan lejtő úton a szurdokvölgy vad szépsége és a számolatlanul múló távolság az attrakció. Végül, bő egy óra után, kiérünk a rengetegből Mályinka házai közé. Innen azonnal buszra szállhatunk, vagy az Országos Kéktúra jelzésén átsétálhatunk a közeli Dédestapolcsányba, ahonnan visszabuszozhatunk Miskolcra, illetve a közvetlen gyorsjáratokkal akár Budapestre is.
Ennek az útvonalnak a végigjárása visszafelé is remek választás lehet: a Mályinkától Varbóig tartó, összesen 15 kilométeres táv, bár tartalmaz nehéz szakaszokat, bárkivel megszerettetheti a túrázást, a kevésbé bátraknak pedig több kiszállási lehetőségük is van.
Kis kóstolók, nagy emlékek
Nem könnyű egy-két célpontot ajánlani annak, aki csak egy rövid kiruccanás erejéig hagyná el a rendszeresen járt Miskolc-Garadna-vasút környékét, hiszen ez a hely éppen ebben igazán erős. A megszámlálhatatlan látnivaló közül azonban szezonális jellege miatt kiemelkedik a Sebes-víz-völgy, amely nevét mindössze 800 méteres hossza ellenére is 180 méteres esésének köszönheti. A tavaszi hóolvadás után különösen látványos, ahogy a szélesen zúgó patak a szilvásváradi Fátyol-vízeséshez hasonló mésztufalépcsők során zúdul lefelé. A völgy hosszában nehéz terep, de a garadnai vasútállomásról induló tanösvény, majd a zöld sávval jelzett út épp az egyik leglátványosabb szakaszán keresztezi. Innen a sárga sáv jelzésen akár a hatalmas hegyekkel körülvett Ómassára is további szintemelkedés nélkül átsétálhatunk; a kisvasúthoz való visszatéréshez itt is a 15-ös busz lehet segítségünkre.
A Sebes-víz-völgy tucatnyi vízesésének egyike
Ha Lillafüred népszerű forgatagából szabadulnánk ki a ritkábban járt természetbe, a 2014-ben átadott libegőnél alkalmasabb eszközt nem is találhatnánk. A budapesti János-hegyi társával szinte éppen megegyező, egy kilométer hosszú pálya a 625 m magas Jávor-hegy mellé repít. Innen már csak egy kilométeres, különösebb szintkülönbség nélküli ugrás a Fehér-kő pompás mészkőszirtje. Innen látszik csak igazán a libegő által „elvarázsolt” távolság: a lábunk alatt heverő Szinva-völgyben haladó autók nem pusztán játéknak, de még a legkisebb méretaránnyal dolgozó, felnőtt makettezőknek is egészen parányinak tűnnek.
Fehér-kő-lápa turistaháza
Bár számottevő túratáv itt még nem áll mögöttünk, ez nem lehet akadálya, hogy ellátogassunk a Fehér-kő-lápa alig öt percre lévő turistaházába, ahol a családias hangulat és a finom ételek-italok mellett akár szállás is várhat. A ház személyautóval is elérhető Bükkszentkereszt felől, de a vendégek nagy többsége rendszerint gyalog érkezik. Ha a hely hangulata mégis meghozta a kedvet egy könnyű túrához, a kék kereszttel jelzett, egyenletesen lejtő úton fél órán belül leérhetünk az erdei vasút Lillafüreddel szomszédos, Puskaporos nevű állomására, avagy további egy kilométeres sétával (Alsóhámoron és a Palotaszálló függőkertjén át) vissza Lillafüred központjába. Bővebb információt a Lillafüredi Állami Erdei Vasút aktuális menetrendjéről a laev.hu oldalán olvashatsz.
A cikk megjelent a Turista Magazin 2018. márciusi számában.
A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI.
Kapcsolódó cikkeink:
Gépesítve a Bükkön át - 2. rész: Lillafüred-Andókút
Lillafüred látványosságaihoz sosincs túl rossz idő
Lillafüred télen is elvarázsol
Az őserdő mélyétől a királynék váráig
