Akinek bejön a középkori miliő, azt biztosan nem kell sokáig győzködni, hogy látogasson el Boldogkőváraljára, de a Zempléni-hegység egyik legszebb vára egyébként is amolyan jolly joker. Tavasztól őszig minden hétvégén megelevenedik a lovagkor, a gyerekeknek ott van Közép-Európa legnagyobb ólomkatona-kiállítása, a fotósok az Oroszlánsziklán hódolhatnak a szenvedélyüknek, az ínyencek pedig a középkori étteremben, és persze a túrázók is megtalálják a számításaikat.
A Bodókő-hegy Boldogkőváralja község felett emelkedik, ezen áll a szabálytalan alaprajzú, sokat látott, milliónyi tulajdonosváltást megért, ennek ellenére az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori várunk. A környék már 1984 óta a Zempléni Tájvédelmi Körzet része. Erre halad az Országos Kéktúra útvonala is, úgyhogy természetélményért nem kell messzire menni.
A várnak helyt adó Bodókő-hegy a Zempléni Tájvédelmi Körzethez tartozik
Nem tudni pontosan, ki és mikor építette a boldogkői várat, csak annyi biztos, hogy a tatárjárás után emelték, valószínűsíthetően a Tomaj vagy az Aba nemzetség tagjai. A bizonytalan tényeknél viszont sokkal érdekesebb a legenda, amely szerint egy Bodó nevű aszalómesternek köszönhetjük az építményt. Történt ugyanis, hogy amikor IV. Béla a tatárok elől menekült, ennél a jobbágynál lelt menedéket a pincében, aki aztán kivételes leleményességről tanúbizonyságot téve süketnek tettette magát, és félrevezette a királyt kereső - ezek szerint nem túl eszes - tatár csapatot. IV. Béla így megmenekült, és cserébe megjutalmazta Bodót Aszaló és Bodolló községekkel, de csak azzal a feltétellel, hogy Bodó várat épít a területen. Szerencsére az aszalómesternek volt hét szép lánya, akik furfangosan kiötlötték, hogy csak ahhoz mennek feleségül, aki egy évig beszáll az építkezésbe, így hét éven belül meg is lett a vár, amit kezdetben Bodókőnek nevezetek. A monda szerint a hét lány esküvőjét egyszerre tartották itt, a díszvendég pedig maga a király volt, és ez alkalommal így rendelkezett: „E vár ezek után Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb.”
Pénzhamisítás a várban
Nehéz és meglehetősen unalmas lenne felsorolni a vár összes birtokosát, sőt, a történészek szerint még az oklevelek alapján is igen bajos nyomon követni az építmény sorsát. Annyi valószínűsíthető, hogy az öregtoronyhoz kapcsolódó palotaszárnyat a Drugeth család építtette (ők Károly Róberttől kapták a várat 1312-ben), további bővítésekre pedig a 15. században került sor. Ekkor szabálytalan négyszög alakú tornyot emeltek a déli részen, és felépítették a patkó alakú kaputornyot, valamint egy külső falat a keleti oldalon.
A tulajdonosok közül talán a Bebek família a legérdekesebb, őket ugyanis a kor leghírhedtebb családjai között tartották számon. 1542-ben a vár Patóchy Ferenchez került, akinek Zsófia nevű lánya Bebek Györgyhöz ment feleségül. A férfi nem ismert félelmet, imádta a nagy lakomákat, és híres volt arról, hogy rengeteget bír inni. Bár vitéz katonának tartották, az uralkodók felé általában nem volt túl hűséges, számára inkább az volt a fontos, hogy ne veszítse el a hatalmát, és nem riadt vissza semmiféle bűntől. Úgy tartják, Boldogkő várában pénzhamisítással is foglalkozott. Az épület végül nem sokáig volt a birtokában, 1560-ban elcserélte Sárközy Mihállyal.
Jó eséllyel nem láttál még ennyi ólomkatonát
Az ezt követő években Balassi Bálint is sokat tartózkodott a várban, itt írta például Borivóknak való című versét, ami a 9. osztályos irodalomórákról lehet ismerős. Az épület egyébként másokat is megihletett: Szabó Dezső elbeszélést írt róla, Vécsey Jenő pedig szimfonikus költeményt. Ezután ismét egymást váltogatták a tulajdonosok, majd szomorú esemény következett be a vár életében: I. Lipót király parancsára az 1700-as évek elején felrobbantották, és lakhatatlanná vált. Helyreállítása során kapta a neogótikus stílusjegyeket, amelyek miatt az eredeti állapotokra sok helyen ma már nehéz következtetni.
A várban hadtörténeti kiállítás működik
1890-ben a vár a Zichy család birtokába került, és egészen 1945-ig, államosításáig az övék volt. 63-ban régészeti feltárásba kezdtek, a helyreállítási és állagmegóvási munkák után pedig turistaszállót alakítottak ki a hajdani palotában. Az is maradt a 90-es évek elejéig, amikor viszont hadtörténeti és ólomkatona-kiállítást hoztak létre benne. Ez utóbbi egyébként nem kicsi, egészen konkrétan Közép-Európa legnagyobbja. A terepasztalon látható például a muhi csata aprólékosan kidolgozott jelenete is, több mint ezer figurával - egy rendhagyó történelemóra jó szemléltetőanyaga lehetne.
Programkavalkád, amíg tart a jó idő
Az önkormányzat kezelésében álló vár azóta kétszer is átesett rekonstrukción. 2002-ben két toronyra védőtetőt helyeztek, összekötötték a pincét és a borozót (praktikus, ha az ember a kiállítások megtekintése után inna egy fröccsöt), és kiépítettek egy kb. 100 méter hosszú gyilokjárót, illetve létrehozták a sziklakijárót az úgynevezett Oroszlánsziklán - ez az a jellegzetes rész, ami fotóról kapásból felismerhetővé teszi a boldogkői várat. 2013-ban lefedték a palotaszárnyat, ahol lovagtermet alakítottak ki, helyreállították a szárazmalmot, amit ma bárki kipróbálhat, kilátót hoztak létre, valamint egy rakás történelmi tárlatot létesítettek. Lett például ásvány-, címer- és zászlókiállítás, pénzverde, kovácsműhely, egy teremben hadtörténeti eszközöket mutatnak be, de ott az elmaradhatatlan börtön és a kínzókamra is.
A 100 méteres gyilokjárót 2002-ben hozták létre
A legjelentősebb rendezvény természetesen a hagyományos középkori várjátékok, amit mindig augusztus első hétvégéjén tartanak. Idén augusztus 4-én lesz a tizenhetedik: csapra vert hordókkal, kikapós szépasszonyokkal, vásárral, fáklyafényes lovagi tornával és talpalávalóval. Aki lemaradna róla, az se csüggedjen: tavasztól őszig, pontosabban húsvéttól októberig minden hétvégén programokkal, többek között a Kóborlovagok párbaj- és fegyverbemutatóival, na meg jelmezes tárlatvezetéssel szórakoztatják a látogatókat, lent pedig a Castrum Boldua középkori étterem korabeli receptúrák alapján készített ételei várják a megfáradt vándort.
Május 1. - szeptember 31.: mindennap 8-20 óráig
Októberben és áprilisban: mindennap 8-19 óráig
November 1. - március 31.: mindennap 8-16 óráig
Belépőjegy
Felnőtteknek: 1100 Ft
Diákoknak (6-18 éves korig) és nyugdíjasoknak (60 év felett): 700 Ft
Munkanapokon a belépőjegyek árából 300 Ft kedvezményt biztosítanak.
Bővebb információt a vár hivatalos weboldalán találsz.
A cikk megjelent a Turista Magazin 2017. szeptemberi számában.
A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI.
Kapcsolódó cikkeink:
Élet a Kéken: Boldogkőváraljától Hollóházáig
Kéktúra: Zemplén, az érintetlen
Geokéktúra a Zempléni-hegységben
