
Családbarát túrák egy tökéletes tavaszi hétvégéhez
Az előrejelzések szerint pompás időnk lesz a hétvégén: bár fátyolfelhők úszhatnak fölénk, 17-21 fokig is fölmelegszik a levegő. Kalandra fel, mutatunk pár túrát, ahova mi is szívesen elmennénk!
Az előrejelzések szerint pompás időnk lesz a hétvégén: bár fátyolfelhők úszhatnak fölénk, 17-21 fokig is fölmelegszik a levegő. Kalandra fel, mutatunk pár túrát, ahova mi is szívesen elmennénk!
Az Országos Kéktúra nyomvonala nem állandó: rendszeresen előfordul, hogy gazdájának, a Magyar Természetjáró Szövetségnek módosítania kell rajta. A legfrissebb, zempléni példa apropóján bemutatjuk, hogy mi állhat egy változás hátterében, és milyen szempontok alapján, milyen folyamatot követve alakul ki az új nyomvonal.
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy hazánk északkeleti szeglete tele van csodákkal. Vadregényes erdői, mesébe illő bércei, romantikus falvai és pazar történelmi emlékei olyan megkapó egyveleget alkotnak, amelyet minden bakancsos örökre a szívébe zár. Mindezen élmények keretbe foglalásához van egy kiváló túratematikánk.
Folytatódik a Zempléni bikepacking-kalandunk, melynek második napján a Kerek-kő sziklaszirtjétől indulva útba ejtjük a nagy múltú Kőkapu Vadászkastélyt, majd Tokaj-Hegyalja felé vesszük az irányt, hogy történelmi városokon és különleges falvakon keresztül visszaérjük Tokajba.
→ TovábbMár csak pár méter hiányzik a Szár-hegyet és a Várhegyet összekötő 700 méter hosszú függőhíd járófelületéből.
Magyarország legkeletibb hegységét, a Zemplént sokan sokféle névvel illetik (újabban a Tokaji-hegység megnevezés kezd elterjedni), de az biztos, hogy a népszerűsége és látogatottsága elmarad az Északi-középhegység olyan tagjai mellett, mint a Bükk vagy a Mátra. Ennek persze megvannak az okai: a vonulat az ország északkeleti sarkában, a nagyobb városoktól viszonylag távol helyezkedik el, így hazánk legtöbb pontjáról nehézkes a megközelítése.
→ TovábbA Zemplénben található Rostallói Ökotudatos Nevelési Központ (RÖNK) kapta a legtöbb voksot az Aktív Magyarország közönségszavazásán, így 2023-ban ez az épület lett az Év Turistaháza.
Bevallom, kissé elfogult vagyok, de mentségemre szolgáljon, hogy nem személyes kötödés, hanem a tapasztalataim révén. Egyszerűen úgy gondolom, ennek a vidéknek a változatos turisztikai kínálatával itthon legfeljebb a Balaton térsége versenyezhet – ez nyilván az igényeinktől függ, ám ha aktív kikapcsolódásról beszélünk, a Rákócziak hazájának szerintem nincs párja.
Néphagyományokban, mondákban különösen gazdag az ország eme ősi hangulatú szeglete, a Tokaji-hegység vulkáni vidékén fakadó források, várromok története pedig megelevenedik a sárospataki diákként személyesen is megérintett költő tollából. Különleges színezetet kap így az egyébként is izgalmas és látványos hegyvidék, érdemes megismerni ezeket a legendákat Tompa Mihály költeményeiből, és a misztikus hangulattal töltekezve nekiindulni a vulkáni bérceknek.
Egy jégbe dermedt, szürke délelőttön a sárospataki Bodrog áruháznál a buszról leszállva azon tanakodtunk, vajon normálisak vagyunk-e, hogy ilyen időben nekivágunk a Zemplén déli hegyeit átszelő Sárospatak-Erdőhorváti túrának? Alig tíz perc múlva azonban, amikor megpillantottuk a hómezőből büszkén kiemelkedő legendás Vörös-tornyot, eloszlott minden kételyünk: igen, már ezért megérte elindulni.
→ TovábbNem emlékszem, hogy túranapon keltünk-e már 8 nyolc órakor. Hát most ez is megtörtént szerdán! Nem, nem aludtunk el, tervezetten erre kértük még az este a kakast. Ugyanis aznapra könnyített gyaloglást terveztem be, de nem jópofaságból, hanem mert a program első történése az átcsúszás a Magas-hegyről a Szár-hegyre.
→ TovábbMár hagyománnyá vált, hogy szeptember harmadik hetének nagy részét túrával töltjük, és lehetőleg hazulról távolabb. Az idén adta magát, hogy ekkor fejezzük be az OKT bejárását.
Hegyalja kihagyhatatlan gyöngyszeme tengerszemes panorámával, lenyűgöző sziklatájjal és kirándulásra csábító, változatos pagonyerdővel gyönyörködteti a természetjárókat, főleg most, a varázslatos őszi színpompa idején.
Kisebb-nagyobb kőtornyokkal ma már a patakpartoktól kezdve a magashegységekig sok helyen lehet találkozni. Sokan azonban nem gondolnak bele, hogy a legjobb szándékkal épült kőtorony is árthat.
Uniós forrásból újultak meg a Zempléni-hegység egyik legszebb részén, az István-kút környékén található épületek.
A vulkáni eredetű, 300 méter magas Megyer-hegy tava kétségkívül az egyik legnépszerűbb túracélpont a Zempléni-hegységben. De hogyan keletkezett?
Szombat hajnalra a keleti országrészt is elérte a mostanában szokásos hétvégi csapadékos hidegfront. Csak nem akart alább hagyni az eső, pedig reggel fél öttől vertük a sámándobokat és böködtük azokat a bizonyos vudubabákat. Döntenünk nem kellett, hisz el volt tervezve a dolog, és ha már belevágtunk a 70 km 70 óra alatt a 70 éves OKT mentén mozgalomba, akkor annak teljesítésében kevés dolog tud megakadályozni bennünket.
→ TovábbLágyan hullámzó, tüzes borokat adó lejtők a Hegyalján, vérzivataros történelmünk néma tanúi, Rákócziak, Perényiek várai a zord sziklabérceken, hatalmas, szinte érintetlen erdőségek, pazar sziklakilátók, aranybányák emlékei, pálos kolostorok romjai, mondhatni szinte ország az országban: ez a Zempléni-hegység.
→ TovábbA 700 méteres, részben üvegpadlós világrekorder híd első előkészítési munkálatai már megtörténtek.
Novemberi lapszámunkban többek között egy rendhagyó városi sétán olyan hegyaljai helyszíneket kerestünk fel, amelyeken keresztül egy kis ízelítőt adhatunk a Tokaji borvidék gazdag történelméből. Helyszínről helyszínre járva kutattuk a szőlő-és bortermelés emlékeit, és közben még a fotósok örök kívánsága is teljesült. A Turista Magazin fotós-képszerkesztője mesél a címlapkép elkészültéről.
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.