A Bükköt járó embereknek kora tavasszal, különös ajándékkal szokott kedveskedni a természet. Egy-egy csapadékosabb, nagyobb hó mennyiséget adó tél után, ugyanis beindulnak a hegység leglátványosabb szépségei: az időszakos karsztforrások.

Zúgva, dübörögve tör a felszínre a fennsíkon beszivárgott, majd a több száz méternyi mészkő rétegen átszűrt kristály tiszta forrásvíz.

Színe és íze semmihez nem fogható, ez maga a „nagybetűs” ivóvíz. Bár abban a pillanatban, ahogy a hegy gyomrából megszületve a felszínre ér, még nincs hangja, de amint megteszi első méterét a napfényben és összetalálkozik a tavaszi levegővel, robajjá vált addig hangtalan futása.

1 / 6

Az időszakos karsztforrások az erdőt járó ember szívhez és lelkéhez is igen közel állnak. Ha működésbe lépnek, híre rögtön szájról szájra terjed. Megy az Imó, működik a Vöröskő, mondjuk kedveskedően egymásnak. Elég csak ennyit mondani vagy hallani, és máris hevesebben ver a szívünk. Hevesebben, mert az éveken át kiszáraz forrásokat újból működni látni, maga a gyönyörűség.

Az örök megújulás lehetősége ez, az élet állandóan változó körforgása mellett.

Számomra semmi nem szimbolizálja jobban a megújjúlást, mint egy tavaszi időszakos karsztforrás működése. Aki ízlelte ízét, hallgatta hangját és megmosta benne egyszer is az arcát, az tudja, miről beszélek…
 

A Bükk ilyen időszakos forrásai közül a legkülönlegesebbek, a Tar kő alatt található „nagy négyes” tagjai: a Fekete-len, az Imókő, és a Vöröskő forrásai(alsó és felső forrás).
Persze mindegyikük más és más.

2 / 6

3 / 6

A Fekete-len forrása                                                                 Ez viszont már az Imó...

A Fekete len olyan kislányos, mint a neve. Egyszer csak nevetve előlép a semmiből és vígan lecsoborászik a domboldalon. Gyermeki egyszerűséggel járja rövidke útvonalát...

4 / 6

5 / 6

Az Imó-kői-forrásbarlang                                                          A színe a vízkék...
 

Az Imókő viszont már maga az érett felnőtt kor. Határozott, minden akadályt legyőző a temperamentuma. Szinte megemeli a hatalmas sziklafalat, aminek a lábainál fakad. Vastag, széles folyása, mély hangon dübörögve mondja a magáét. Imóóóóóóóó. Célra törő útvonala előtt a völgyek is félrehúzódnak.

6 / 6

A Vöröskő forrása pedig maga a fiatalság. A magasba tör, nem féltve az energiákat. A víz szinte énekel, ahogy a szűk sziklaüregek fogságából kiszabadul. Bohém, vicces kedvű, gyakran fröcsögve incselkedik az emberfiával.

Persze mondhatnék számokat is. Hogy ennyi meg annyi víz tör a felszínre ebből vagy abból. Mondhatnám azt is, hogy ez mennyi-mennyi mindenre elég. De őszintén, én nem számokat látni, vagy hasznot gondolni akarok egy forrás láttán.

Egyszerűen csak szeretnék örülni, és boldoggá válni a láttukra.
 

Egyszerűen ennyi.

Ők a boldogságom nemcsak időszakos forrásai…

(Ezek a források több pontból, turista úton jól megközelíthetőek, szabadon látogathatóak. Körülbelül egy fél napos kirándulással 13-15km-t teljesítve felkereshetőek. Remek kiránduló programm, egyszer ezt látni kell...!)

FILE0040 from Turistamagazin on Vimeo.

FILE0046 from Turistamagazin on Vimeo.