A Börzsöny legjobb családi túrája
Az imádott Börzsönyt már régóta terveztük bevenni a gyerekekkel. A központi rész meghódítása a gyereklábnak túl sok, több napra meg még valahogy sosem indultunk el. Most a méltatlanul elfeledett Kóspallagról vágtunk neki a Börzsöny szép kilátást nyújtó nyugati kúpjainak.
Aztán naivan rácsodálkoztunk a Bezina-völgyi Erdei Vasút nagyszerűségére. Csak menet közben tűnt fel, hogy ez egy tökéletes családi túra lett hazánk egyik legvadregényesebb hegygerincén.
Kóspallag
Azért esett Kóspallagra a választás, mert egyrészt a település gyönyörű nevével és még gyönyörűbb elhelyezkedésével valóban csalogató célpont, de a most alakuló Ökotájházra is kíváncsiak voltunk. Ez utóbbi meglátogatása végül kimaradt a sűrű programból, úgyhogy majd talán egyszer önálló cikk születik belőle a Turista Magazin hasábjain. Mindenesetre rájöttünk, hogy a környék tele van jobbnál jobb családi helyszínekkel: végre valahára mi is megjártuk a híres és valóban gyerekeknek készült tanösvényt Királyréten, és persze a megújuló Törökmezőt is célba vettük, ahol van kalandpark és állatsimogató is, ha a mező és az erdő nem volna elég.
Régi útjelző Nagyirtáspuszta mellett
De ha már itt jártunk, túrázni is akartunk egy rendeset. Mivel szeretek a helyi legendákból mesét szőni a gyerekekkel közösen, már javában terveztem a Krisztus szamara kő meglátogatását a falu felett, amikor megakadt a szemem a Kóspallagtól északnyugatra fekvő, jórészt kopár hegyvonulaton. A jó kilátással rendelkező helyek általában jó családi célpontok, ráadásul a szóban forgó, amúgy gyerekszemmel nézve meglehetősen magas csúcsok megközelítése Nagyirtáspuszta miatt szintén könnyű. Közben rájöttem, hogy ezen a vadregényes gerincen én egyszer valamikor egy csodálatos téli túrát tettem. Erősen hajlottam elcserélni a mesés helyszínt egy már-már magashegységi hangulatú, vadregényes gerincért. Aztán utána olvastam annak, mit tud a Bezina-völgyi Erdei Vasút, és egyértelmű volt a döntés.
Kopár gerinceken önfeledten szaladgálva
A túrát a Börzsöny jól ismert központjából, Nagyirtáspusztáról kezdtük meg tehát, ami ráadásul Kóspallagról valóban csak pár perc autóval. A zöld kereszt-zöld sáv kaptatója a Nagy-Sas-hegy elágazásáig nem volt a gyerekek kedvence kora reggel, de az egyre erősödő napsugarak és a hegyoldalt borító odvas keltikék azért gyorsan feledtették a nehézségeket. A csúcsot csak én ellenőriztem, ami jó döntésnek bizonyult, mert az erős kaptató csekély panorámával jutalmazza csak meg a vándort.
A Nagy-Sas-hegy 575 méter magas keleti oldalkúpja a csúcsról
De innen, a hegycsúcsra vezető zöld háromszög jelzés elágazásától aztán már tényleg csupa vadregény a táj. A Nagy-Sas-hegy 575 méter magas keleti oldalkúpjára jelzett út (szintén zöld háromszög) visz ki. Nem tudom, más hogy van vele, de ha az én gyerekeim meglátnak egy nagy mezőt, teresedést maguk előtt, akkor azt valamiért be kell szaladgálni. Úgyhogy már csak ezért is jó választás általában egy mező. Egyszer tehát csak ott álltunk e gyönyörű magaslaton, valószínűtlenül körbeölelve a hegyekkel.
Önfeledt szaladgálás a Sós-hegy kopár csúcsán
Sajnos a piknikezéshez kicsit huzatos volt az idő, cserébe a rét ezer apró csodát mutatott már. Innen rétekkel szegélyezett úton értünk át a Sós-hegyre, kicsi, de látványos túránk főszereplőjéhez. Itt, a csúcsra vezető rövid, de erős kaptatón elkelt a felnőtt vontatás, de az erdőből erre a magaslatra valóban úgy lehet kilépni, mintha valami titkos ablakon a világ tetejére másznánk ki. Valóban úgy tetszett, hogy az a hegy a világ teteje, s mi azon állunk. Különösen misztikussá tette a hangulatot, hogy a tetőre kiérve két turbékoló vadgalambot riasztottunk fel, akik először vad körözésbe fogtak, mintha haragudnának ránk, majd visszaszálltak mellénk a gyerekek legnagyobb örömére.
A Sós-hegy látványos gerince
Ráadásul a Sós-hegytől egy nyílt gerincen már-már magashegyi élmények közepette búcsúzhatunk. Fantasztikus hangulatú, titkos helye ez az amúgy is nagyon vadregényes Börzsönynek. Olyan, amiért elhiszi az ember, hogy a természetjárók között vannak Börzsöny-hívők.
A már-már magashegyi, kőgörgeteges ereszkedés azért gyermeklábat próbáló feladat volt, jól el is fáradtunk, mire leértünk a Lengyel-rétek elágazásához. Elvileg belefért volna még a Márianosztra feletti Kopasz-hegy meghódítása, de a rohanás helyett elhatároztuk, hogy a Bükkös-árkon keresztül (zöld kereszt jelzés, de az innen induló zöld kocka jelzésen is leérünk a Bezina-völgybe) kényelmesen lesétálunk a kisvasúthoz, amit állítólag le is lehet csak úgy inteni ez erdő közepén.
Hazánk legvadregényesebb kisvasútja
Úgyhogy így lett egy kiváló erdőmélyi piknik helyszíne a Bezina-rét. Még egy bő fél óránk volt a vonatig, amikor sejtelmes hang töltötte meg az erdőt. Olyan volt, mint a szférák zenéje. Elsőre fogalmam sem volt, hogy mi lehetett az, aztán egyre inkább a fentről ereszkedő kisvasút hangjára tippeltünk. És valóban: a térképet jobban szemügyre véve egyértelműen látszott, hogy nem akármilyen vonatozás előtt állunk. Gyalogosan nem egészen 1,5 km Nagyirtáspuszta, a menetrend mégis sok-sok perccel számol.
Érkezik kisvasút!
Mivel a gyerekek eljátszottak magukban, gyorsan kinyitottam a Cartographia túraatlaszát, amely számos más érdekességgel is szolgál a különleges kisvasút építésének történelméről. Két év kellett a megtervezéséhez és megépítéséhez, olyan nehéz megoldás volt műszaki és pénzügyi okból egyaránt. Kisvasútnál talán egyetlen hazánkban a maga nemében, három emeleten, szintben mutatja a túrázónak ugyanazt a festői képet - írta Hajdú István uradalmi intéző. A lefelé sejtelmes hangon elsuhanó vonat elég gyorsan vissza is ért Márianosztráról, úgyhogy az utolsó sorokat otthon olvastam csak el, kis csapatunk vad vonatstoppba kezdett.
Két szintet már végigpöfögtünk!
Sikerült, úgyhogy élőben csodálkozhattunk rá a pálya vadságára, és a fölöttünk szinte magashegyként tornyosuló Sós-hegy előbb megjárt gerincére. Sem a gyerekek, sem én nem vagyunk kisvasútfanatikusok, de ez a rövid, de erős kapaszkodó egyértelmű szerelem lett.
Végállomás, kiszállás!
Magashegyi hangulatunkat pedig tovább erősítette az immáron transzbörzsönyiként funkcionáló kisvasút igényesen felújított állomása a Vízválasztón (Nagyirtáspuszta), mögötte a feketéllő fenyvessel.
A Nagybörzsönyről érkező kisvasút Nagyirtáspuszta felújított megállójában
Az pedig már csak hab a tortán, hogy a közeli Szent Orbán erdei hotelben ehetünk is egy jót, sőt, ebben az esetben a hotel játszóterét is igénybe vehetjük. Szinte hihetetlen, de ahhoz képest, hogy milyen magaslati élményekben volt részünk, a túrán mindösszesen 4,5 km-t tettünk meg 160 m emelkedéssel és 270 m lejtéssel.
Szöveg és fotók: Szigeti-Böröcz Ferenc
Kapcsolódó cikkeink:
Téli családi kalandok Zalakaros körül
Gyerekeknek is szuper móka a PanoráMaraton
Kőről kőre a Keszthelyi-hegységben
Madáretetős kirándulás a Normafán
Best of Pádis-fennsík gyerekekkel
Idősebb lányom tavaly, 11 évesen jelentette ki, hogy most már részt venne egy felnőtt túrán. Így ezen a nyáron célba vettük a Pádis-fennsíkot, az egész Kárpát-medence egyik legjobb túraterepét. A Galbena-kör teljesítését követően be kellett látnom, hogy ez már valóban felnőtt túra volt. Szóval ezennel végleg búcsút vettünk a „túracipellőktől”, így búcsúzik a Túracipellő blog is.
→ TovábbA legjobb erdei móka: land art
Persze a land art egy komoly dolog, és üzenete, valamint a művek halandósága miatt általam nagyon is respektált művészeti ág, de az erdőben örökké „kincseket”, azaz faleveleket, ágakat, terméseket gyűjtögető gyerekek bármikor kaphatók egy kis alkotásra ezekkel a „kincsekkel”. Ráadásul korántsem csak a gyerekek élvezik a mókát! Miért ne szólhatna hát erről egy szép őszi kirándulás?
→ TovábbSzlovákia legváltozatosabb szurdoktúrája családoknak lett kitalálva
Két látványos szurdok: létrás mászás, vízesés, búvópatak az elsőben, virágpompában úszó havasi rét felhőbe vesző fenyvesekkel és játszóteres étterem a túra közepén, végül egy újabb vízesés, működő vízimalom és két kilátóból is élvezhető szédítő mélység a másodikban. Mindezt egyben, a Kócs-hegység látványos körtúrájában.
→ Tovább