Kétségtelen, hogy a részben urbanizált Budai-hegység népszerűségét elsősorban a főváros közelsége adja, de nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről, hogy ez a változatos, egyben festői tájakat felvonultató hegység számtalan egyedi értékkel bír. Sűrű turistaúthálózatának köszönhetően legtöbb látnivalóját jól ismerik a turisták, kiránduló családok, de vannak eldugott helyszínei is, melyek a város közelsége ellenére is csendesek, és némelyik az Északi-középhegység magasabban fekvő vadregényes környezetét is megidézi.

Ilyen például a Budakeszi és Telki között húzódó Szarvas-árok, amely csak azért nem tett szert idáig nagyobb hírnévre, mert jelzett turistaút nem vezet benne. Ez azonban ne tartson vissza senkit: könnyű tájékozódni, és jól járható terepről van szó.

Kapcsolódó cikkek

Mecseki menedékélmény ködfátylas hangulattal

Tovább

Vár-hegyi barangolás, avagy a Déli-Bükk sokszínű bástyáján

Tovább

Könnyen megközelíthető

A két települést összekötő országút mentén található Budakeszi Erdészetnél buszmegálló és parkoló teszi kényelmessé a Szarvas-árokba vezető túránk megtervezését. Az úttesttől pár lépésnyire az erdőben a zöld Mária út, majd a sárga kerékpárút jelzései segítenek irányba állni, hogy aztán egyenesen bevegyük magunkat a Szarvas-árokba. A térképek nem csupán a helyszínt, annak számos látnivalóját is külön jelölik, ami nagyban megkönnyíti még a tájékozódásban kevésbé jártasok dolgát is. Mindenesetre érdemes GPS-el útra kelnünk, így magabiztosan fedezhetjük fel a völgyet és a fölé magasodó sziklaszirtek panorámáját.

Télen is látványos felfedezést ígér a Szarvas-árok

1 / 10

Fotó: Lánzi Péter / MTSZ

Alig keltünk útra, a sárga kerékpárútvonalról leágazó jelzetlen ösvény egyenes nyiladéka néhány métert követően a Szarvas-árok bejáratához vezet. Az ösvény kettéválik, s mi eldönthetjük, hogy előbb a völgy partfalát képző dolomitszirtek csipkés tetejét, illetve panorámáját vagy a Szarvas-árki-sziklaeresz látványos képződményét csodáljuk meg.

Szurdokvölgy és panoráma

Elsőre a legszembetűnőbb a Szarvas-árok fafajgazdagsága. Főként tölgy, gyertyán, kőris, nyír, feljebb bükk és fekete fenyő elegyese tarkítja a hírtelen összeszűkülő völgyszorost, melyben alig pár lépést követően jobb kéz felé feltűnnek az árok panorámát tartogató sziklái. Természetesen egy téli, párás napon tett túra során kevés esélyünk lesz a távlatokra, de a sziklás terep vadont idéző hangulata ilyen időben is megéri a magaslatra való felkapaszkodást.

A Szarvas-árkot szegélyező nyers dolomitfelszín előrenyúló, szabdalt párkányai kitett páholyokként kínálnak panorámát. Lent az árok erdővel bélelt, egyenes csapású völgye mélyül, melyet rég eltűnt vízfolyás vájhatott egy szerkezeti mélyedésben utat találva. Balra és előre a szomszédos erdős hegyek takarják a közeli medencevidékek nagyját, a tájban felbukkan néhány távoli település, illetve a párából kitűnhet a Velencei-hegység púpja és a Vértes pereme is.

Párás időben is érdemes felkapaszkodni a Szarvas-árok fölé magaosó sziklaszirtre, ahová jól járható ösvény vezet fel

2 / 10

Fotó: Lánzi Péter / MTSZ

A közel két kilométer hosszú, alapvetően tektonikai folyamatok által létrejött, majd az idők során a lefolyó csapadékvíz által mélyített árok bejárása látványos túraélményt ígér, mely egyes részein igazi kőgörgeteges szurdokerdő hangulatot tartogat. A jól kivehető ösvény csak kezdetben vezet az árok alján, és lényegében a meredélyes völgyfal jobb oldalán, kényelmesen emelkedik egyre feljebb, mígnem a Fekete-hegytől északra turistautakba fut bele. A zöld kereszt jelzésen nem csupán visszatérhetünk kiindulópontunkhoz, de a Fekete-hegy ligetes, fenyőkkel színesített, rétekkel tagolt platóját is bejárjuk, ahol újabb panorámaélmények várnak ránk.

A Szarvas-árok közel két kilóméteren keresztül vezet a Fekete-hegy tömje alatt

5 / 10

Fotó: Lánzi Péter / MTSZ

Kapcsolódó cikkek

Kövesd a piros utat – Sokszínű túra a Pilisben és a Visegrádi-hegységben

Tovább

Kövesd a piros utat – Sokszínű túra a Pilisben és a Visegrádi-hegységben, II. rész

Tovább

Egy lenyűgöző sziklaeresz

A Szarvas-árok legcsodálatosabb képződménye kétségtelenül a térképeken is jelzett Szarvas-árki-sziklaeresz, amit a völgy alsó részében, nem messze a korábban említett „szarvasi” sziklák (Szarvas-árki kilátásként vagy Szikla-falként is jelölik) közelében találunk. A triász dolomit és aprószemcsés oligocén homokkő réteghatárán létrejött 18 méter széles és 4 méter magas sziklaeresz szembeötlő formájával már távolról vonzza a tekintetet. Méretei miatt egy vízszintes, egyszerű térformájú barlangról beszélhetünk, melyben kifagyásos boltozatok figyelhetők meg.

A völgyszoros legizgalmasabb látnivalója a 18 méter széles és négy méter magas sziklaeresz

3 / 10

Fotó: Lánzi Péter / MTSZ

Csapadékosabb időszakban víz is alábukik a Szarvas-árok borostyánnal és páfrányokkal benőtt mohos sziklapárkányán, de az év nagy részében száraz állapotban csodálható a Budai-hegység feltehetően legnagyobb ilyen jellegű képződménye. A pazar látványt nyújtó sziklatömb esőbeállónak sem utolsó. Csendes és vadregényes közege már-már táborozásra csábító menedékhangulatot sejtet – ennek természetcsúfító nyomait meg is találjuk a helyszínen –, de természetvédelmi okokból senkinek nem ajánljuk, hogy itt piknikezzen vagy tüzet rakjon.

Esőbeállónak sem utolós a Szarvas-árki-sziklaeresz

6 / 10

Fotó: Lánzi Péter / MTSZ

A Szarvas-árkot – beleértve a sziklaereszt, és a kilátást engedő szirteket – a turistajelzések hiánya ellenére bárki szabadon felkeresheti, nincs tiltva a túrázás, azonban az ösvényről ne térjünk le: óvjuk a természetet!