Érdekes, mert amikor tényleg igazán nagy vizek voltak, nem parádéztak ennyire körülötte a kirándulók és a fotósok sem. Persze ez csak az én szubjektív meglátásom. Ezt a gondolatot továbbfűzve elhatároztam, - mivel birtokában vagyok a megfelelő anyagoknak - készítek egy részletes összeállítást ezekről a kétségtelenül érdekes, hazánkban egyedülálló látványt és élményt nyújtó forrásokról.

Vörös-kő-völgyi alsó forrás, 2016 február vége. Fotó: Nagy Zoltán
 

Viszont nem a mostani állapotot fogom megmutatni, - jó, lesz majd az is - hanem inkább kicsit visszamegyek az időben. 2010, 2013, mert akkor nagyobb vízhozammal működtek ezek a források, mint most. A fotókról. 2010-ben nem fényképezőgéppel fotóztunk a forrásoknál, hanem csak egy mobiltelefonnal, ezért a képek minőségénél ezt kérem figyelembe venni! 2013-ból pedig inkább videókat mutatok. És nem csak a vizekről, mert fogunk egy kicsit vonatozni is ám!

 

A Bükk mészkőfennsíkjának déli pereme alatt, 450-500 méteres tengerszint feletti magasságban négy időszakos karsztforrás is ered (az Imó-kői, Fekete-leni, Vörös-kő-völgyi alsó és felső időszakos forrás), melyek a Bükki Nemzeti Park területének legérdekesebb jelenségei közé tartoznak, és mint ilyenek, kiemelkedő jelentőségű természetvédelmi értékek is, ezek talán legismertebb tagja a Vörös-kő-völgyi alsó forrás.

Vörös-kő-völgyi alsó forrás, amikor csend van. 2016.02.27. Gutter Krisztián barátom fotója

 

Ezek a források az agyagpalába zárt, viszonylag kis felszíni kőkibúvású mészkőrögök déli peremén, a mészkő és a vízzáró agyagpala határán találhatók. A mészkőből álló területeken a csapadék kb. 20-40%-a szivárog be a mészkő résrendszerébe, és vesz részt a felszín alatti karszt kialakításában. A beszivárgó víz rövidebb-hosszabb felszín alatti tartózkodás után különféle karsztforrásokban lép ismét felszínre, melyek zöme a hegységperemen található. Közülük különösen ismertek a dél-bükki időszakos karsztforrások (Imó-kői-, Fekete-leni-, Vörös-kő-völgyi alsó és felső forrás), melyek aktivitása a karsztvízszint emelkedésével, csökkenésével áll összefüggésben.

2010.04.21. Az Imó-kői időszakos forrásnál
 

A források aktivitásának a száma és időtartama tehát a fennsíki vízgyűjtőterületen beszivárgó csapadékmennyiségtől függ, a rövid idő alatt beszivárgó jelentősebb vízmennyiség hatására aktiválódnak. A Vörös-kő-völgyi alsó forrás látványos vízsugarát annak köszönheti, hogy a korábbi természetes forrástóban buzgárszerűen feltörő víz környezetét az 1970-es években olyan módon építették ki, hogy a víz csak egy felfelé mutató szűk nyíláson át távozhasson, tehát az lényegében mesterségesen kialakított jelenség.

Egy vicces figura…, a Vörös-kőnél

 

Leggyakrabban tavasszal (március-április), majd késő ősszel (október-november) legritkább a kora nyári, nyári működés. Az Imó-kői-forrás működése a Vörös-kőinél ritkábban figyelhető meg. Vize az Imó-kő alatti forrásbarlangból természetes módon, nagyobb vízhozam esetén dübörögve tör elő, miután barlangját már teljesen kitöltötte. A Vörös-kő-völgyi felső forrás csak rövid ideig (3-4 hétig) működik, míg az alsó, látványosabb forrás akár 4-6 hónapig is adhat vizet.

2010 májusában, a Vörös-kő felső forrása, ahogy ritkán látják

 

Először az alsó forrás indul meg, ezt éri el leghamarabb az emelkedő karsztvíz. A legerősebb működés idején akár 1,5-2 méter magasra is kitörhet belőle a víz, egyedülálló látványként szolgálva az ide látogató természetjáróknak. Nagyon csapadékos években esetleg előfordul, hogy nyáron is ontják magukból a vizet, de az utóbbi évekre inkább az volt jellemző, hogy be sem indultak.

 

 

 

A Fekete-Len forrása 2016.02.27. Gutter Krisztián fotója

 

Hogyan juthatsz el leggyorsabban a forrásokhoz?

A Vörös-kő-forráshoz Felsőtárkány felől legkényelmesebben a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút igénybevételével juthatunk el (Közlekedik: 2016.03.12 - 2016.10.30. Szabad- és munkaszüneti napokon, 2016.06.29 - 2016.08.28. Szerdán, csütörtökön és pénteken is!) a Stimecz-ház végállomásig vonatozva, majd onnan a Vörös-kő-völgyben a tanösvényt egy darabig és a patakot végig követve, gyalog közelíthető meg a forrás, így innen 2,7 km és kb. 180 m szintkülönbség a völgyön felfelé. A tanösvény, amikor felkanyarodik a jobb oldali hegyre, balra a patakon átkelve, jelzetlen gyalogúton (a régi vasút nyomvonalán) lehet megközelíteni a forrást. Az erdészet által kialakított és fenntartott tanösvény bemutatja a vidék kőzeteit, növény- és állatvilágát. A forrás helye jól felismerhető: a számottevő víznyomás miatt nagyméretű kibetonozott részen tör a felszínre a víz. Tehát ebben a változatban szinte bárkinek ajánlható a túra. Kerékpárral a vasúttal párhuzamos úton juthatunk fel a forrás alá: Egeres-völgy Varróház vasúti megálló előtt kell kereszteznünk a vasutat egy sorompóval lezárt erdészeti úton, majd a Stimecz-ház végállomásnál a Vörös-kő völgyében kell feltekerni. Gyalogosan a kék sáv és kék kereszt túraútvonalakon kell Felsőtárkányból a Stimecz-házig eljutni, onnan pedig, mint ahogy fentebb is említettem, a Vörös-kő-völgyben érhető el a forrás, követve a patakot. Így Felsőtárkányból gyalog vagy kerékpárral 8-10 km-t kell megtennünk.

Az Imó-kőhöz is eljuthatunk felhasználva a fent említett útvonalat a Stimecz-házig, ahonnan is a „Bükki kéken” gyalog továbbhaladva könnyen elérhetünk a Samassa-házig. Innen egy rövid kaptató után lefelé visz az utunk a Lök-völgybe (Stimecz-háztól összesen kb. 4 km), ahol balra a fennsík irányába fordulva a kék kör (van tanösvény jelzés is) jelzésen a patakot felfelé követve nagyjából 600 métert megtéve elérjük az Imó-kői időszakos forrás barlangjának száját. Másik verzió, ha a Tamás-kútjáig (Kis-Som-forrás) busszal (a részletes menetrendet itt lehet elolvasni), vagy autóval jövünk, s onnan a „Bükki kéken” 2 km-t megtéve (közben esetleg láthatjuk a Fekete-len forrást is) elérjük a kék kör (van tanösvény jelzés is) jelzést, amin jobbra felfelé, az imént már leírt úton elérjük az Imó-kőt. Remélem, sikerül sokaknak felhívnom a figyelmét ezekre a hazai viszonylatban rendkívüli jelenségekre, természeti csodákra, itt az ideje, túrára fel!

1. pont: Tamás-kútja; 2. pont: Imó-kő; 3. pont: Stimecz-ház; 4. pont: Vörös-kő-völgyi alsó forrás 

 

Képek és szöveg: Szatmári Zsolt - szatmarizsolt.blogspot.hu