A bükki kövek panorámái
A kövek" távolról is feltűnő, élesen kiemelkedő formái a hegységek, tetejükről pedig páratlan kilátás nyílik a bükki hegyvilágra.
A déli fennsíkperem bércei, azaz a kövek" távolról is jól látható, élesen kiemelkedő formái a hegységnek. Magasságuk 800-900 méter közt mozog, és mivel viszonylag méretes (500-600 méteres) csúcsok fölé tornyosulnak, alulról nézve egészen magas hegység benyomását keltik. Megközelítésük gyalog lehetséges: hosszú és fárasztó gyalogtúrák során juthatunk csak el közéjük. A páratlan panorámáért a kiterjedt hegyvidéki táj felelős: nem sok másik helyet találunk az országban, ahol a bármerre fordulok, hegyeket látok" érzésével barátkozhatnánk.
Három-kő
Keletről nyugat felé haladva a 900 métert éppen meghaladó Három-kő nyitja a sort. Tetején tágas, gyepes tisztás nyújtózik, ahonnan szétnézve az egész Déli-Bükk alattunk hullámzik. Az erdőből itt-ott kibukkan az Eger-Miskolc országút gyér forgalmú szalagja is, kelet felé pedig a Tokaji-hegy dereng a távolban.
Ellenirányban a legmagasabb kő, a Tar-kő, mögötte a Mátra emelkedik.
Tar-kő
A Tar-kő 950 méterével tekintélyes magasságú és emiatt igen népszerű sziklabérc. Mivel jócskán környezete fölé magasodik, ezért minden irányból fárasztó feljutni rá. Cserébe elénk tárul nem csak a Déli-Bükk, hanem szépen kirajzolódik a fennsík peremi leszakadása is.
Vörös-kő
A sorban következő, társainál alacsonyabb Vörös-kőre csak egy jelzetlen ösvény vezet ki, pedig mind közül talán ez a leghangulatosabb.
A kicsiny sziklatetőn állva egyszerre vagyunk magasban és mélyben: az előreugró bérc jóval magasabb hegyek szorításában tornyosul a szűk, és közvetlenül előtte kígyózó Vörös-kő-völgy fölé.
Pes-kő
Panorámát legközelebb a Pes-kő (857 m) kínál (fokozottan védett terület, ahova csak a nemzeti park engedélyével lehet kitérni). A látvány egész egyszerűen döbbenetes!
Egy függőleges sziklafal tetején, félelmetes mélység fölött állunk.
Előttünk húzódnak a hegység déli lefutású, elhagyatott völgyei.
Az erdőtakarót is alig bontja meg egy-egy kisebb tarvágás.
Őr-kő
Az Őr-kőre vezető ösvényt egyes térképek jelzik, mások nem. Az Őr-kő-rétről mégis jelzés tekereg fel a karros mészkőbordáktól kellemetlen felszínű csúcsra (880 m). Eger és Felsőtárkány irányába semmi sem zavarja a lélegzetelállító panorámát.
Visszapillanthatunk a Pes-kő tarkójára" is, félig a fák mögül pedig kikandikál a Tar-kő, hiszen az Őr-kő központi helyzetben, a fennsík pereménél hátrább emelkedik.
Bél-kő
A Bükk-fennsík nyugati elvégződése a Bél-kő, egy félelmetesen sivár sziklatorzó. Legmagasabb pontján 815 méter, de a hegy jelentős részét bányászat során elbontották. Legközelebb a Mátra magasodik, de a dombokon túl tiszta időben egészen a Börzsönyig ellátni.
Kövesd a Tájoló blogot Facebookon is!
szerző: Dömsödi Áron
Látványos gerinctúra a Nagy-Fátrában
A Nagy-Fátrában megvan minden, amit egy kárpáti középhegységtől elvárunk: erdőhatár fölé magasodó gerinc és végtelennek tűnő erdőtáj egysége alkotja a mély völgyek szabdalta, terjedelmes hegységet, és kínál látványos, izgalmas túraterepet.
→ TovábbBelvárosi pincéből a drégelyi várba
Ez volna aztán a szép beobachtungstelle!" - izgalmas várrom sziklába vájt folyosóval, rejtélyes alagútrendszerrel, pazar kilátással a Börzsöny peremén.
→ TovábbA bakonyi indiánok földjén
Alig több mint 700 méter, a tetejéről nyíló kilátásba belelóg egy repülésirányító radar, pont 100 kilométerre van Budapesttől, mi az? A Kőris-hegy és Bakonybél környéke igazi kirándulóparadicsom. Nem véletlen, hogy Cseh Tamás indiánjai" a Bakony hatalmas erdeit választották táboraik helyszínéül.
→ Tovább