Tájoló

2014. december 11.

A bükki kövek panorámái

A „kövek" távolról is feltűnő, élesen kiemelkedő formái a hegységek, tetejükről pedig páratlan kilátás nyílik a bükki hegyvilágra.

A déli fennsíkperem bércei, azaz a „kövek" távolról is jól látható, élesen kiemelkedő formái a hegységnek. Magasságuk 800-900 méter közt mozog, és mivel viszonylag méretes (500-600 méteres) csúcsok fölé tornyosulnak, alulról nézve egészen magas hegység benyomását keltik. Megközelítésük gyalog lehetséges: hosszú és fárasztó gyalogtúrák során juthatunk csak el közéjük. A páratlan panorámáért a kiterjedt hegyvidéki táj felelős: nem sok másik helyet találunk az országban, ahol a „bármerre fordulok, hegyeket látok" érzésével barátkozhatnánk.

 

 

Három-kő


Keletről nyugat felé haladva a 900 métert éppen meghaladó Három-kő nyitja a sort. Tetején tágas, gyepes tisztás nyújtózik, ahonnan szétnézve az egész Déli-Bükk alattunk hullámzik. Az erdőből itt-ott kibukkan az Eger-Miskolc országút gyér forgalmú szalagja is, kelet felé pedig a Tokaji-hegy dereng a távolban.

 

 

Ellenirányban a legmagasabb kő, a Tar-kő, mögötte a Mátra emelkedik.

 

 

Tar-kő


A Tar-kő 950 méterével tekintélyes magasságú és emiatt igen népszerű sziklabérc. Mivel jócskán környezete fölé magasodik, ezért minden irányból fárasztó feljutni rá. Cserébe elénk tárul nem csak a Déli-Bükk, hanem szépen kirajzolódik a fennsík peremi leszakadása is.

 

 

Vörös-kő


A sorban következő, társainál alacsonyabb Vörös-kőre csak egy jelzetlen ösvény vezet ki, pedig mind közül talán ez a leghangulatosabb.

 

 

A kicsiny sziklatetőn állva egyszerre vagyunk magasban és mélyben: az előreugró bérc jóval magasabb hegyek szorításában tornyosul a szűk, és közvetlenül előtte kígyózó Vörös-kő-völgy fölé.

 

 

Pes-kő


Panorámát legközelebb a Pes-kő (857 m) kínál (fokozottan védett terület, ahova csak a nemzeti park engedélyével lehet kitérni). A látvány egész egyszerűen döbbenetes!

 

 

Egy függőleges sziklafal tetején, félelmetes mélység fölött állunk.

 

 

Előttünk húzódnak a hegység déli lefutású, elhagyatott völgyei.

 

 

Az erdőtakarót is alig bontja meg egy-egy kisebb tarvágás.

 


Őr-kő


Az Őr-kőre vezető ösvényt egyes térképek jelzik, mások nem. Az Őr-kő-rétről mégis jelzés tekereg fel a karros mészkőbordáktól kellemetlen felszínű csúcsra (880 m). Eger és Felsőtárkány irányába semmi sem zavarja a lélegzetelállító panorámát.

 

 

Visszapillanthatunk a Pes-kő „tarkójára" is, félig a fák mögül pedig kikandikál a Tar-kő, hiszen az Őr-kő központi helyzetben, a fennsík pereménél hátrább emelkedik.

 

 

Bél-kő


A Bükk-fennsík nyugati elvégződése a Bél-kő, egy félelmetesen sivár sziklatorzó. Legmagasabb pontján 815 méter, de a hegy jelentős részét bányászat során elbontották. Legközelebb a Mátra magasodik, de a dombokon túl tiszta időben egészen a Börzsönyig ellátni.

 

 

Kövesd a Tájoló blogot Facebookon is!
szerző: Dömsödi Áron

Látványos gerinctúra a Nagy-Fátrában

Látványos gerinctúra a Nagy-Fátrában

2015.07.06.

A Nagy-Fátrában megvan minden, amit egy kárpáti középhegységtől elvárunk: erdőhatár fölé magasodó gerinc és végtelennek tűnő erdőtáj egysége alkotja a mély völgyek szabdalta, terjedelmes hegységet, és kínál látványos, izgalmas túraterepet.

→ Tovább
A bakonyi indiánok földjén

A bakonyi indiánok földjén

2015.01.22.

Alig több mint 700 méter, a tetejéről nyíló kilátásba belelóg egy repülésirányító radar, pont 100 kilométerre van Budapesttől, mi az? A Kőris-hegy és Bakonybél környéke igazi kirándulóparadicsom. Nem véletlen, hogy „Cseh Tamás indiánjai" a Bakony hatalmas erdeit választották táboraik helyszínéül.

→ Tovább