A bükkösbe zárt „Dante pokla” kolosszális csarnokában
Nehéz lenne kiválasztani a Bükk leglátványosabb földtani értékét, de ez a hegység Kis-fennsík nevű részén megbúvó egyedi látványosság biztosan jó eséllyel dobogós helyre pályázna.
A Bükk jó pár kihagyhatatlan természeti látnivalóval bír, köztük az egyik az Udvar-kő-barlang, aminek már puszta méretei is lehengerlően hatnak. A hatalmas, mohos sziklafalakkal lépcsőzetesen mélyülő tölcsérszerű karsztképződményt „Dante poklának” is nevezik, melynek irodalmi hasonlatát csak akkor értjük meg igazán, ha boltíves kőkapuján keresztül leereszkedünk a gigantikus sziklacsarnokába. Az itt elénk táruló kőbe foglalt látvány szinte agyonnyomja az embert: gyakorlatilag a hegy gyomrából szemlélhetjük eme csodás mészkőtáj általában felszín alatt megbújó karsztjelenségeit.
Odalent a mélyben szinte eltörpül az ember
Az Udvar-kő ugyanis nem más, mint egy beszakadt víznyelő. Anno itt a felszín alatt több járat találkozott, amelyeknek a vize egy nagy méretű termet vájt és oldott ki a triász időszaki mészkőben. Ennek a felszínhez közel kialakult barlangteremnek a mennyezete beomlott, létrehozva egy bámulatos, közel 20 méter mély katlant, melynek falai varázslatos perspektívát tárnak elénk.
Udvar-kő hazánk egyetlen szakadékdolinája. Különlegességét többek között felszíni és felszín alatti jelenségeinek köszönheti. Falait barlangi képződmények: kalcitkiválások és borsókövek is borítják.
Meredek és csúszós lejtmenet során juthatunk le a 18–22 m átmérőjű és 18 m mély töbör aljába. Az Udvar-kő délkeleti alján lévő nyelőjárat felett egy 12 méter hosszú kürtő nyílik a sziklakatlan peremére. Arról, hogy az Udvar-kő sziklavilága egykor a felszín alatt rejtőzött, a katlan mészkőfalában nyíló kis méretű vízvájta üregek, egyéb barlangroncsok, valamint a lejárati sziklakapu formái árulkodnak.
Látványos boltíven keresstül léphetünk be a roncsbarlangba
A víznyelők – más néven töbrök – jellemzően karszthegységekben fordulnak elő olyan helyeken, ahol a csapadékvíznek nincs természetes lefolyása. A víz a kőzet repedésein keresztül bejutva lassan oldja a mészkövet, járatrendszert és termeket hoz létre, melyben akár több száz, vagy akár ezer éven keresztül is csörgedezik, mielőtt a hegylábnál forrásvíz formájában újra a felszínre bukkan. Előfordul, hogy a kőzetet formáló csapadék lassú munkája idővel olyan üregeket hoz létre, melyek a felette lévő tömeget már nem képes megtartani, és berogynak: ennek a jelenségnek szép példája az Udvar-kő.
Mivel a sziklatöbörnek jelentős kiterjedése van, sajátos mikroklímával is bír. Hőmérséklet és légnedvesség tekintetében is teljesen elkülönül a felszíni környezettől. Nyáron itt akár 10–14 °C-kal alacsonyabb hőmérsékletet lehet mérni, és szárazabb időszakokban is mohák és páfrányok lepik el falait. Az egyedi élőhely penészgombákban és tömlősgombákban is gazdag, a májmohák és lombosmohák egyedei itt nagyobb méretűek.
A töbör hócsapdaként is működik, alján hónapokig megmarad a jéggé fagyott hó, ami alatt több alkalommal teljesen kipusztult a növényzet.
Udvar-kő méreteit igazán csak a beszakadt terem aljában állva lehet megtapasztalni
A fokozottan védett Udvar-kő-barlangnak már csak hatalmas sziklakapuja és néhány oldalfülkéje van meg. A többi részét a víz pusztító munkája tüntette el, de ugyan ennek a hatásnak köszönhetjük felszínre kerülését is. Hatalmas, beroskadt falai helyenként vad, már-már ijesztő sziklavilágot mutatnak, amelyben az ember eltörpülve szemlélheti a felette elérhetetlen magasságban húzódó felszínt. Ebből a szögből nézve az Udvar-kő valóban emlékeztet Dante poklára.
Sajátos klímája is hozzájárul Udvar-kő vadregényes bájához
Az Udvar-kő vagy másik nevén „Dante pokla” a Bükk-fennsík „kistestvérének” számító Kis-fennsík belső területén található, a piros kereszt turistaút mentén. Legegyszerűbben a Garadna-völgyből érhetjük el, a Lillafüredi Pisztrángteleptől indulva, ahová autóval, busszal és kisvasúttal is érkezhetünk. A táv három kilométer, és 138 méter szintemelkedést tartalmaz. Lillafüredről kevesebb mint 4 km-t kell gyalogolnunk a páratlan sziklaalakzathoz, de érdemes a túrát kiegészítenünk a környék többi látványos barlangjával, melyek szintén felejthetetlen élményt adnak.
Fontos megjegyezni, hogy az Udvar-kő katlanját csapadékos időben kimondottan balesetveszélyes megközelíteni, ezért csak megfelelő feltételek mellett vállalkozzunk a felfedezésére. Jó időjárási viszonyok mellett is elengedhetetlen a megfelelő túrafelszerelés és a fokozott odafigyelés. A fokozottan védett sziklakatlanban tilos tüzet gyújtani, szemetelni, illetve a falakt megmászni!
Kelj útra, és túrázás előtt vagy után töltődj fel országszerte a MOL Fresh Corner pontjain! Kóstold meg a legújabb, sülthagymás ízvilágú Pick grillkolbászos XL hot-dogot: 90% feletti hústartalom, friss, ropogós kifli! Tripla-borsos Heinz szósszal ajánljuk. XL méretben, az igazán éheseknek decemberben. További részletekért kattints ide.
A Kőris-hegyen innen és azon túl
Az őszi Bakony szépségei, óriási golflabda a hegytetőn, mesebeli birtok a hegyek között és boldog nyugdíjaskorukat élő lovak. Élmények és látnivalók Bakonybéltől Borzavárig.
→ TovábbMagával ragadó tájjárás a Vértes sokszínű piros útján
Elbűvölő tájrészletekkel és az erdő meghittségével ajándékozott meg a Közép-dunántúli Piros vándorút vértesi szakasza, amit varázslatos kora őszi hangulat fűszerezett. A hegység változatosságát bemutató út értékei között egyarán szerepelt természeti és épített érték, de ez alkalommal számomra a fő attrakciót a fák és az erdőlakók hozták el.
→ TovábbPiros vándorúton a Gerecsében
A hosszútávú jelvényszerző túráknak általában megvan az a bája, hogy egyaránt bemutatják egy adott térség népszerű és kevésbé ismert tájrészleteit. Kiváló példa erre a Közép-dunántúli Piros gerecsei szakasza, ami változatos látványt nyújtó túraélménnyel kalauzol el a hegység központi részéről a Duna partjáig.
→ Tovább