Árpád-kori romok, csodatévő kút és búcsújáró hely is volt a felrobbantott Péter-hegyen

Pár évtizeddel ezelőtt az országos kék jelzés még érintette a hegysor mindhárom csúcsát, a régi leírások szerint egyáltalán nem véletlenül: „A közeli Szanda-hegyet kialudt vulkánok kúpsora alkotja, három is, egymással összeforrva. S mind nevezetes, mert az egyiken várromok falai, a másikon ősi földvár nyomai, az utolsón sánccal kerített térség, és ma is híres búcsújáró hely. Méltán ejti útba a nagy kék út, mert történelmi helyek, tetejéről meg akkora tág kilátás, hogy a Mátrával vetekedik. Nehezen is hagyjuk ott a Cserhát eme pompás páholyát, mert tudjuk, hogy jó néhány napig nem lesz hasonlóban részünk.”

A Szanda-hegy a Sas-bércről

1 / 20

Fotó: Konfár Tibor

Mindez már a múlté. Bevallom, számomra máig felfoghatatlan az, ami a Szanda-hegyen történt. A hegylánc legnyugatibb, 541 méter magas platóján egy Árpád-kori rotundához (körtemplomhoz) hozzáépített, erődített falakkal körülvett középkori kápolna alapfalai voltak fellelhetőek. Mellette csodatévő kút, búcsújáró hely, Szent Péter tiszteletére emelt fakereszttel, melyhez a II. világháború előtt még minden esztendőben Péter-Pál napján elindultak a templomból a katolikus hívők körmenetben, vitték a templomi lobogókat, és közben imádkoztak, szent énekeket énekeltek. Igazi zarándokhely volt a Péter-hegy platóján.

A kőbánya mesterei a heggyel együtt robbantották a mélybe az egészet, valamikor 1972 környékén. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy még a robbantások előtt helyszínre siető régész, Gádor Judit elvégezte a kőbánya területén előkerült falmaradványok leletmentését, így van fogalmunk az itt álló romok alaprajzáról, tulajdonságairól. A búcsújáró hely és a csodatévő kút emlékét a környéken élő idősebb emberek máig őrzik emlékezetükben, kérdésre szívesen mesélnek is róla, ez saját tapasztalatom. A fakereszt az egyetlen, amely megmenekült a pusztítás elől, a sokat látott szimbólum a hegy lábánál fakadó Mária-forrásnál lett újra felállítva, amely szintén búcsújáró hely.

A régi, egykoron a Péter-hegyen álló kereszt

1 / 6

Fotó: Konfár Tibor

A Péter-hegy platójának helyén ma hatalmas, mély bányagödör tátong, amely nem túl szívderítő látvány. Turistaút már nem vezet ide, csak egy hatalmas bükkfák által kísért széles, régi ösvény. A fák törzsébe több helyen az 1972-es évszám van belevésve, ki tudja, miért ...

Fedezzük fel azt, amit még lehet: ősi földvár sáncai és Szandavár középkori romjai

A még ma is tekintélyes méretű várhegy tövében megbújó apró palóc falucska, Szandaváralja egy kis gyöngyszem a Cserhát szívében. Az ide vezető keskeny, kátyús műút önmagában nem ébreszt ellenállhatatlan vágyat az erre tévedő turistákban a kis település felfedezésére, azonban fekvése, nyugalmat árasztó miliője, kontyos előtetős palóc házak alkotta hamisítatlan cserháti utcaképe, és a közeli Szandavár romjai nagyszerű hétvégi kirándulócélponttá teszik.

Kapcsolódó cikkek

Kirándulás Szandavár romjaihoz

Tovább

Felfedezésre vár a cserháti Csővár

Tovább

A falu szélén található buszfordulótól indulva egy rövidke, kitérőkkel is alig 6–7 kilométeres körtúrával egy fél nap alatt kényelmesen felfedezhetjük a Szanda-hegy megmaradt értékeit. A szépen felfestett kék jelzések a Szondi utcán indulnak a jellegzetes formájú várhegy felé. Az utca végi derékszögű kanyarnál, a sarki háznál bájos kis baromfiudvar színesíti túránkat, igazi, autentikus falusi hangulatot árasztva. Pökhendi tyúk ül a kerítésen, gyanakodva, méregetve az idegent, libák közelednek gágogó érdeklődéssel, kiskutya napozik a fal tövében, kedves néni köszönt a kert végéből, régen látott, oly kedves utcakép, mindjárt jobb kedvre is derülünk.

Autentikus baromfiudvar köszönti a turistákat Szandaváralján a kéktúra útvonalán

2 / 6

Fotó: Konfár Tibor

Ligetes erdők által szegélyezett füves domboldalban lassan emelkedő, széles szekérúton kapaszkodva még egy bégetve legelésző birkanyáj is dob a hangulatunkon. Jókedvűen sétálva húsz percbe sem telik, és már fent is vagyunk a Mária-forrásnál, ahol egy Mária-kép, egy szobor és a Péter-hegyről lehozott fakereszt fogad. A búcsújáró helyet a 2000-es évek elején a szandai lakosok közreműködésével felújították, megszépítették, padokkal, ülőkékkel látták el, a kutat kitisztították, melyből csordogálva ma is folyik a víz, aminek gyógyító erőt tulajdonítanak.

Mária-forrás, búcsújáró hely a régi péter-hegyi kereszttel

3 / 6

Fotó: Konfár Tibor

A Szanda-hegy megmaradt csúcsainak nyergébe érve szusszanjunk egyet, mert a középkori eredetű vár romjaihoz rövidke túránk legmeredekebb kaptatója vezet fel. Pihenésképpen a rom jelzéssel szemben elindulhatunk egy jelzetlen, de jól járható ösvényen, amely a gyönyörű oszlopcsarnokszerű bükkösben megbújó ősi, talán avar kori földvár még épen maradt sáncaihoz vezet el minket. Látványos földsáncok jelzik, hogy a hegy milyen régóta nyújtott menedéket az őt most éppen elpusztító emberek számára.

Ősi földvár sáncai a Szanda középső csúcsa alatt

4 / 6

Fotó: Konfár Tibor

Ha van elég bátorságunk és némi helyismeretünk, akkor tehetünk még egy plusz húszperces kitérőt a félig elbányászott, legmagasabb, egykoron 545 méterig emelkedő középső hegycsúcs felhagyott kőfejtője felé. A bánya irdatlan mély gödrében geológiai bemutatóhelyeket is megszégyenítő oszloposan, szinte függőlegesen megszilárdult pazar andezitformáció fogadja az ide tévedőket. Turistaút jelenleg ide nem vezet, az ösvények láthatóak ugyan, de a pár száz méteres kitérőt lehetőleg csak helyismerettel, nagy tapasztalattal és fokozott óvatossággal tegyük meg.

Geológiai bemutatóhelynek is beillő alakzatok a felhagyott szandai kőbányánál

5 / 6

Fotó: Konfár Tibor

A három csúcs közül a legalacsonyabb, de legalább épségben megmaradt, 529 méter magas andezit alkotta sziklaszirten emelkednek a középkori eredetű Szanda várának csekélyke romjai.

Az öregtorony jellegzetes, felkiáltójelként égbe meredő falcsonkja emberemlékezet óta áll, de sajnos szemlátomást évről évre omladozik, pusztul, éppen úgy, mint az őt körülvevő, még éppen látszódó falmaradványok. Szanda várának romjai utolsó óráikat élik, kövenként, napról napra tűnnek el falszakaszok az alattuk tátongó feneketlen mélységben. A lebontott hegyek után talán tartoznánk annyival az egyetlen, hírmondónak megmaradt csúcsnak, hogy nem hagyjuk ezt a csodás romot is pusztulni!

Szandavár

6 / 6

Fotó: Konfár Tibor

Szandaváraljára kétféleképpen is visszatérhetünk, a rövidebb és egyszerűbb út a már bejárt, felfelé is használt kék jelzésen vezet vissza minket a faluba. Akinek viszont kell még egy kis kaland, az a kéktúra régebbi nyomvonalán, a várhegy meredek, keleti lejtőjén induljon el visszafelé. Ez az útvonal több mint hetven éven át volt a kék jelzés útvonala, picit hosszabb ugyan, cserébe érinti azt a tisztást, melyen Rockenbauer Pál és csapata bemutatta a „Másfélmillió” cserháti epizódjában az általuk használt felszereléseket, továbbá megtekinthetjük a falucska legszebb, eredeti palóc házak alkotta utcáit is. A mai jelzés itt a zöld rom, amely később általam csak zümmögő zöldnek nevezett „Z” betű alakú jelzésekre vált, amely aztán szépen vissza is vezet minket a falu túlsó végén, a buszfordulónál hagyott autónkig.