A denevérek szuperképességei egy túrába sűrítve
Azt eddig is tudtam, hogy a különleges repülő emlősöknek rossz a PR-juk, mert éppenséggel nagyon is hasznos állatok. De a Pál-völgyi-barlang denevérlessel megspékelt túráján végig tátott szájjal hallgattuk a denevérek szuperképességeiről szóló szakvezetést.
Virágokat poroznak be, egyes növények magvait terjesztik, ipari mennyiségben pusztítják a rovarokat – hasznosságuk tehát nem is kérdés. Gondoljunk bele: egy denevér átlagosan akár 900 szúnyogot is bezabál egy este. Ennek ellenére kulturális imázsuk a vámpírtörténeteket mellőzve is rossz, sokan irtóznak a bőregértől. Szögezzük le azt is az elején: a hazánkban előforduló 28 – egyébként védett - denevérfaj mindegyike rovarevő. Több, mint 1400 fajuk közül Dél-Amerikában él mindössze pár faj, amely valóban állatok vérével táplálkozik. Jelen esetben az ember nem tartozik az állatok körébe, szóval ez a pár kis vérszívó denevérfaj kizárólag akkor probléma az ember számára, ha van egy szarvasmarha telepe arrafelé (persze kérdés az is, hogy jó-e, ha több száz, vagy több ezer marhát tartanak együtt, de ez egy másik történet).
Trópusi országokban találkozhatunk nagy méretű, gyümölcsevő denevérekkel. Nekik a növényi magok terjesztésében jut jelentős szerep
De ennyit a denevérekkel kapcsolatos tévhitekről. Nézzük inkább csodálatos képességeiket! A lányaim imádják a denevéreket (sok gyerek cukinak tartja őket), ezért adta magát az ötlet, hogy benevezzünk a tavaszi enyhülés függvényében jellemzően február végéig, március közepéig megszervezett különleges túrára. Főleg, ha már olyan szerencsések vagyunk, hogy a világ barlangokban leggazdagabb fővárosában élünk. És egy kis spoilerezés: a túra során valóban láttunk néhány gyönyörű függeszkedő példányt.
Cseppkő- és denevérlesen a Pál-völgyi-barlangban
Szuperképességek: repülés és látás
Az Állati küldetés című – egyébként nagyon jó - mesesorozatban szuperképességek szerint mutatják be az állatokat. Nos, bőregér barátunknak van pár ilyen képessége, ahogy az a túra során is egyértelműen kiderül. Sőt, annyira nem szabálykövetőek a denevérek, hogy lényegében csak szuperképességük van…
A denevérek nagyon sikeres evolúciós vállalkozásba fogtak, amikor éjszakai repülésre adták a fejüket, hiszen a légteret nappal uraló madarak a sötétben nem fogyasztják az egyébként akkor is aktív rovarhadsereget. Nem véletlen, hogy a rágcsálók után a denevérek alkotják az emlősök második legnépesebb rendjét: lényegében csak a sarkvidékeken, illetve az örök hó birodalmában nem találjuk meg több, mint 1400 fajuk valamelyikét.
E közönséges denevérnél jól látszanak a repülést képessé tevő bőrredők
Első és talán legfontosabb szuperképességük tehát a repülés: rendkívül megnyúlt ujjaik merevítik ki a karjuk és a lábuk között feszülő bőrlebernyeget. Ők tehát, ellentétben más „repülő” emlőssel, nem csak siklanak a levegőben, hanem valóban szárnyalnak. Ami elsőre talán furcsának is tűnhet - valószínűleg cikk-cakkos, csapongó szárnyalásukból ered az a tévhit is, hogy belerepül a hajunkba. Túravezetőnk erre egy olyan kísérletet emleget fel, amely során hihetetlen pontossággal repült át egy denevér az akadályon.
További példa, hogy a levegőből isznak, azaz a víz felett siklanak pár milliméterrel és kiharapnak egy falat vizet. Azért ehhez kell némi mozgáskoordináció… Egyetlen hazai természetes ragadozójuk, a repülési képességeiről nagyon is ismert bagoly sem kapja el jellemzően röptében a denevért, inkább búvóhelyén lepi meg. A cikk-cakkos repülésnek egyetlen oka van: rovarokra vadásznak, amelyek meg össze-vissza repülnek. Ettől függetlenül a földről nem szeretnek felszállni a denevérek, néhány faj nem is nagyon tud relatíve nagy testtömege miatt. Ha pedig baleset van a denevérek világában, további szuperképességüket használják: hihetetlenül gyorsan forr össze a csontjuk.
Adódik tehát a kérdés: mégis hogyan kapják el a denevéreket például a természetvédelmi szakemberek, ha annyira jól repülnek? A pontos választ a túrán lehet megkapni, de eláruljuk: a dolognak a másik szuperképességhez, a látáshoz van köze.
Egy barna hosszúfülű denevér
Apró szemükkel csak csekély mértékben látnak, de közismert, hogy a denevérek ultrahangok kibocsátásával tájékozódnak. Nem is akárhogy! Hogy pontosan hogyan (szárnycsapások közben adják ki a hangot) és milyen sűrűn használják a denevérek hangstroboszkópjukat, én eddig nem tudtam. De logikus, hogy mivel jelentős energiával jár ez a szuperképesség, ezért változó mértékben használják azt. A lombkoronában, vagy vadászat során például jóval sűrűbben, mint egy tó felett repülve. Azt sem tudtam például, hogy a denevér az ultrahang kibocsátása közben egy-egy pillanatra kikapcsolja a hallását is, ugyanis az számára borzasztóan hangos. Azt hiszem, nem véletlen, hogy e különleges képességükről esik talán a legtöbb szó a túrán...
Szuperképességek és az élet nagy dolgai: alvás, szerelem, miegymás
Denevérles azért van télen, mert ezek a kedves bőregerek téli álmot alszanak. A jó idő beköszöntével, ahogy megjelennek a rovarok, felébrednek a hibernációból és kirepülnek. Itt is adja magát a kérdés: a barlangban függeszkedve hogyan tudják, mikor lehet vadászni már, mikor kell felkelni a hibernáltságból. Mint sok minden másra, erre is fény derül a Pál-völgyi-barlang kiépített részének leghosszabb túráján.
A legszexibb és egyébként talán legkönnyebben beazonosítható denevér minden bizonnyal a kis patkósdenevér, amely szárnyait maga köré csavarva tényleg nagyon bájosan lóg. Furcsa módon ő bírja a rengeteg látogatót, vele testközelből is lehet találkozni a Pál-völgyi-barlangban, ahol egyébként mintegy 500 denevér „alszik” most is. A kis patkósdenevérről sokat megtudunk a túrán, de láthatunk egy-egy repedésbe elbújt, jóval nagyobb közönséges denevért is.
Függeszkedni egyébként izommunka nélkül tudnak a denevérek, a kis patkósdenevér pedig abban is különleges, hogy hasonlóan más hidegtűrő denevérfajhoz, ha nincs nagy zimankó, ki-kijönnek a védett telelőhelyekről és röpködnek kicsit.
Egy függeszkedő kis patkósdenevér
Ettől függetlenül a rendszeres zavarás nagy veszélyt jelent a telelő denevérek számára, hiszen az ébredés jelentős energia-befektetést igényel (és ennél fogva nem is egy rövid folyamat), amely során téli tartalékaik vészesen lecsökkennek. Ha tehát túl sokat ébrednek meg, akár el is pusztulhatnak. Ezért nagyon fontos a túrán is, hogy ne vakuzzunk rájuk, ne zajongjunk a közelükben és ne közvetlenül rájuk világítsunk. A zavarás minimálisra csökkentése érdekében egyébként a szakemberek is csak egyetlen egyszer, a téli monitoring idején keresik fel a telelőhelyeket.
Ilyen, amikor háromszáz kis patkósdenevér együtt álmodik
A Pál-völgyi-barlangban telelő denevérek jó része egyébként valahol a Budai-hegységben él, de csak egy része. Ugyanis számomra például teljesen új információ volt, hogy sok denevérfaj vonul is, leginkább optimális telelőhelyet keresve, adott esetben akár több száz kilométert repülve. Az óriás koraidenevérek pedig egészen Dél-Európáig vándorolnak, akár a madarak. Szeretik a kényelmet, mert nyáron is búvóhelyek sorát használják, miközben vadászat közben is el tudnak csatangolni messzire. A sok alvás meg is hozza a gyümölcsét, a denevérek sokáig élnek, az eddigi rekorder 41 évet élt.
Kevés olyan emlős van, amelyet hidegen hagy a tavaszi szerelem. Hát a denevér ilyen: ők ősszel párosodnak leginkább, a nőstényeknek pedig van egy módszere, amivel jó minőségben tárolják a spermiumokat. Így ha az egyébként változó módon beinduló rovarszezon végre megérkezik, aktiválják magukban a megtermékenyítést. A nőstények aztán szülőkolóniákat alkotnak, a kis denevérek pedig - akár hisszük, akár nem - pár hétig úgy csüngnek az anyán, mint a kis majmok.
A gyümölcsdenevérek esetében találó a repülő kutya, más nyelven róka kifejezés
Végül az igazán nagy kérdés: a fejjel lefelé függeszkedő denevér mégis hogyan könnyít magán? Nos, erre a nagyon jó kérdésre is választ lehet kapni a túrán…
Szuperképességek veszélyben
Ha már egy barlangban mászkálunk denevérlesen, jegyezzük meg, hogy a barlangi turizmus évtizedei jelentősen odavágtak a denevéreknek, ugyanis a korábban több hazai barlangra is jellemző több ezres, néha több tízezres kolóniák száma jelentősen lecsökkent. A denevérek ugyanis számos barlangból kiköltöztek a folyamatos zargatás miatt. Ma már ugyan minden hazai barlang ember által készített bejárata denevér-barát (persze a bőregerek számos más bejáratot is használnak), de a sok egyéb helyütt (odvas fákban, fakéreg mögötti repedésekben, gyökerek között, épületek üregeiben, így panelházak réseiben) telelő denevérek számos más veszéllyel találják magukat szembe. Az otromba természetkárosításról most ne is beszéljünk, amikor szándékosan elpusztítják a védtelen állatokat (ezzel bűncselekményt követve el). Ugyanakkor például már csak a denevérek miatt is tilos tüzet rakni egy tekintélyes barlangszádában, hiszen az esetlegesen a barlang mennyezetén pihenő állatok megfulladnak. Minden télen felröppennek a hírek az építkezések során talált kolóniákról is, amelyek ma már szerencsére sokszor megmenekülnek a kiérkező szakembereknek köszönhetően. A panelházak energetikai korszerűsítése azonban fontos probléma, ugyanis azok rései kifejezetten kedveltek denevérkörökben. Nagy gond a természetközeli erdők arányának csökkenése is, hiszen 28 hazai denevérfajukból 25 bizonyítottan függ táplálékában az erdők jó állapotától.
Cukik vagyunk? De legalábbis különlegesek... Nagy patkósdenevérek szemből
Szóval van dolguk a szakembereknek, akik adott esetben még a legritkább denevéreknél is ritkábbak. Számomra a szakvezetés egyik legérdekesebb momentuma ugyanis a nagyon kényes és erősen szabályozott denevérgyűrűzés témája volt, amelyre egyébként csak nagyon kevés számú szakembernek van jogosultsága hazánkban. A denevérek ismerete amúgy sem könnyű tudomány, egyes fajokat például kifejezetten nehéz egymástól megkülönböztetni. A várost elfoglaló denevérek ugyanakkor nagyban hozzájárulnak a városi biodiverzitáshoz, így jóval nagyobb arányban lehetne bevonni a lakosokat is a denevérek oltalmába, ahogy zajlik az a madarak esetében.
Egyszóval nagyon érdemes megismerni a denevérek csodálatos világát, a gyerekek garantáltan imádni fogják! A Pál-völgyi-barlang denevéres túrái péntekenként 15:30-kor indulnak, de nagyobb csoportoknak egyéb előre egyeztetett időpontban is elérhető.
A Pál-völgyi-barlang kiépített részén nem csak lépcsőkkel, de egy létrával is meg kell küzdenie minden látogatónak
A kiépített útvonal utcai ruhában bejárható. Kényelmes túracipő viselése ajánlott. A barlang némely szakaszán meredek lépcsőkön vezet az út, ezért a látogatás 5 éves kor és 115 cm alatt nem engedélyezett!
Közönséges denevér / duna-ipoly nemzeti park / pál-völgyi-barlang / denevér / denevérfelmérés / kis patkósdenevér
Best of Pádis-fennsík gyerekekkel
2024.08.09.Idősebb lányom tavaly, 11 évesen jelentette ki, hogy most már részt venne egy felnőtt túrán. Így ezen a nyáron célba vettük a Pádis-fennsíkot, az egész Kárpát-medence egyik legjobb túraterepét. A Galbena-kör teljesítését követően be kellett látnom, hogy ez már valóban felnőtt túra volt. Szóval ezennel végleg búcsút vettünk a „túracipellőktől”, így búcsúzik a Túracipellő blog is.
→ Tovább
A legjobb erdei móka: land art
2023.11.20.Persze a land art egy komoly dolog, és üzenete, valamint a művek halandósága miatt általam nagyon is respektált művészeti ág, de az erdőben örökké „kincseket”, azaz faleveleket, ágakat, terméseket gyűjtögető gyerekek bármikor kaphatók egy kis alkotásra ezekkel a „kincsekkel”. Ráadásul korántsem csak a gyerekek élvezik a mókát! Miért ne szólhatna hát erről egy szép őszi kirándulás?
→ Tovább
Szlovákia legváltozatosabb szurdoktúrája családoknak lett kitalálva
2023.08.22.Két látványos szurdok: létrás mászás, vízesés, búvópatak az elsőben, virágpompában úszó havasi rét felhőbe vesző fenyvesekkel és játszóteres étterem a túra közepén, végül egy újabb vízesés, működő vízimalom és két kilátóból is élvezhető szédítő mélység a másodikban. Mindezt egyben, a Kócs-hegység látványos körtúrájában.
→ Tovább
