A kevésbé ismert Strázsó-hegység (Strážovské vrchy) egyik meghitt patakvölgyében meglehetősen elszigetelten fekvő Csicsmány egyedülálló népi építészetéről híres (a település Zsolnától 36 km-re délnyugatra fekszik). Csicsmány nem csupán egy a pár megmaradt felvidéki (mese)falu közül, ahol a településkép hol szinte teljesen, hol majdnem érintetlenül őrzi a hagyományos építészetet, hiszen a falut a 15. század elején a törökök elől menekülő bolgárok alapították. A bolgárok jellegzetes népi kultúrája pedig a mai napig tetten érhető a 115 védett házon.

 

 

A helyi múzeumban arról olvashatunk, hogy e házakat díszítő különös geometrikus rajzok eredete minden bizonnyal valamilyen babonára vezethető vissza, miszerint ezekkel akarták távol tartani a rossz, ártó szellemeket. A különös, mézeskalács-házikókra hasonlító épületek talán ma már nem is volnának, ha nem üt ki 1921-ben egy hatalmas tűzvész. Hasonlóan Hollókőhöz, ez teremtette elő ugyanis a lehetőséget, hogy a falu a hagyományokhoz híven újulhasson meg, s ebben nagy szerepe volt az akkoriban erőre kapó műemlékvédelemnek.

 

Mondanom sem kell, hogy a kis fejükben éppen a boszorkányokkal küzdő lánykák imádták ezt a mesefalu-dolgot, főleg, hogy remek történetet szőttünk köréje. Ebben a bolgárok azért települtek le éppen itt, mert a Strázsó-hegységben pihennek a világot jobbá tevő tündérek, innen strázsálnak, hogy hol kell a segítség. Aztán történt egyszer, hogy a törökök idáig is eljöttek, de a derék csicsmányiak busószerű jelmezekbe bújva elijesztették őket. Igen ám, de itt maradt egy, a törökökkel érkező boszorkány, aki folyton bosszantotta a felnőtteket, ijesztgette a gyerekeket. A derék csicsmányiak felmentek hát a Strázsóra, és tanácsot kértek a tündérek királyától, aki azt javasolta, hogy a gyerekek rajzolják tele a házakat, hiszen a boszorkányok köztudottan félnek a gyermekrajzoktól. A mese azóta is aktívan él lányaink fejében, megjelenik rajzokon, történetekben.

A falucska az egyébként megunhatatlan házikók mellett remek túrabázis is egyben, sőt télen egy családi léptékű sípálya üzemel közvetlenül felette. A közelben két igazi kárpáti bérc hívogat egy komolyabb, de kellő lelkesedéssel és felkészüléssel azért a túrázásban jártasabb gyerkőcökkel is bevállalható kirándulásra.

Az egyik a hegység főcsúcsa (Strážov, 1218 m), ahova a falu központjából (655 m) a piros jelzés visz fel (5,7 km, 563 m emelkedés). Mi a közelsége miatt ezt választottuk, de elkövettük azt a hibát, hogy a megérkezést követő napon indultunk csúcsot mászni, és ezért sajnos csak kicsit későn tudtunk elindulni reggel. Mivel az út eleje az egyébként nem túl forgalmas közúton vezet, szerencsére ezt a szakaszt gyorsan letudtuk (ahol a jelzés elfordul a műútról, van pár parkolóhely). A kései indulás miatt az út elején, a réteken haladva már melegen sütött a nap, és ez pont elég volt ahhoz, hogy jó társaság ide, barátnők oda, csak társult mellénk „Hisztikriszti”.

 

 

És bár az erdőben kifejezetten hűvös fogadott, nem tágult tőlünk e kellemetlen túratárs, főleg, amikor az ösvény is nagyon meredekké vált. Ezért csak nyakba kerültek a gyerkőcök. Annál nagyobb volt azonban az öröm fent a tetőn, ahol életünkben először írhattunk a csúcskönyvbe, és pazar kilátás fogadott (a csúcs egyben egy meredek szikla teteje, érdemes vigyázni a felszabadultan rohangáló gyerkőcökkel). Miután a szint lefelé is ugyanennyi volt, a felnőttek küzdelme folytatódott, de aztán a réteken már gyönyörű virágkoszorúk oldották a hangulatot. Később viszont nem kellett külön kínálni az ételt a falu éttermében, és az elalvással sem volt semmi gond.

A másik, általunk kihagyott lehetőség a Kis-Fátra Vágtól délre eső vonulatának legszélső bástyája, a pompás Kžak (magyarul Orrkő, amely jellegzetes formájára utal). A 802 méter magasan elhelyezkedő Facskó-nyeregbe közút vezet fel (itt is működik sípálya). Mászni azonban innen is sokat kell, vegyük ezt figyelembe tervezéskor (4,8 km és 580 m szintemelkedés fel a csúcsig). Ugyanakkor a nyeregben remek étterem működik hatalmas játszótérrel és állatokkal. Ezeken kívül ott van a Szulyói-hegység páratlan szikalvilága is, amelynek bejárásáról egy következő bejegyzés fog szólni.

A környék számos más programlehetőséget is kínál (termálfürdő Rajecfürdőn, strand Rajecen, szlovák Betlehem Frivalnádasdon - Rajecká Lesna, kastély és állatkert Bajmócon - Bojnice). Csicsmány bátran ajánlható a felvidéki kalandokra vágyó családoknak, kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt.

 

Szöveg és fotók: Sziget-Böröcz Ferenc