A térképre pillantva elsőre azt gondolhatnánk erről a mindössze 447 méteres magaslatról, hogy csupán egy domb a Tarjántól délre található sok bucka közül, és semmi különöset nem mutat az erre haladó kék vagy piros út vándorainak. A hegytetőre biggyesztett térképi felirat: „Szép kilátás” viszont már valamit sejtet, illetve a hegy platóján álló kis kulcsosház is beindíthatja természetjárók kíváncsiságát.

Egy klasszikus kulcsosház a Somlyón

1 / 16

Fotó: Lánczi Péter

Nem először járok a Somlyón. Nem először tapasztalom pompás panorámáját és a kis turistalakot körbevevő, szabadságot sugárzó miliőjét. Igazán idilli ez a környezet. Még ha nem is egy vadregényes, civilizációtól távoli helyszínről beszélünk, mindig jó itt megpihenni és feltöltődni a szélfútta sziklagyepes hegyoldal csendjével és távlatokat engedő panorámájával. Visszatérni azonban egy adott helyre nem csupán a hangulat miatt lehet – bár az sem utolsó szempont –, ugyanis még egy ismertnek gondolt tájban is akadhat felfedezni való, ami új élménnyel és értékkel ruházza fel kikapcsolódás színhelyét.

A Somlyó panorámájában minden oly távolinak tűnik

6 / 16

Fotó: Lánczi Péter

Gyerekkorom óta járom a terepet, de az évek során már nemcsak a természet és a mozgás szeretete csábít a szabadba, hanem a felfedezőkedv is, amibe nálam szinte bármi belefér a természeti értékektől a történelmi látnivalókon át. Legutóbbi túratematikám a Somlyóra vezetett, még pontosabban a kistestvérére: az elfeledett várromot rejtő Kis-Somlyóra, aminek 382 méteres csúcsa mindössze 400 méterre áll a Somlyóvári kulcsosháztól.

A Somlyó harmóniát árasztó tetején

5 / 16

Fotó: Lánczi Péter

Somlyói panorámák
A Somlyóra fellátogató kirándulók elsősorban a kék háromszög jelzésű úton tesznek kitérőt a hegy panorámájának megcsodálásához. A részben kopár sziklagyepes, karsztbokorerdős hegyoldalból elsősorban Tatabányára és a Vértes egybefüggő tömbjére látunk rá, de az élelmesebb túrázók – pár méteres letéréssel a turistaútról, illetve a Somlyóvári kulcsosház mögötti letöréstől – a Gerecse belső területeit is megpillanthatják. Pazar kilátás nyílik innen a hegység legmagasabb pontjára, a 633 méteres Nagy-Gerecsére, a sziklafalas Pes-kő-hegyre, továbbá a környék medencéire is.

Kilátással a Nagy-Gerecse tömbjére és a Tarjáni-medencére

8 / 16

Fotó: Lánczi Péter

A Somlyó neve egyesek szerint a csúcsot egykor teljesen beborító somfákra emlékeztet, de a „somló" szó más források szerint kopasz, az erdőből kiemelkedő csúcsot is jelölhet. A som és tar hegytető ma is ráillik a hegyre, de mi a helyzet a Somlyóvárral, amely név a kulcsosház elnevezésében, valamint az Országos Kéktúra itt található bélyegzőjén is olvasható. Régebben mit sem törődtem a helynevekkel, nem tulajdonítottam nekik jelentőséget, de egy ideje kutatásaim középpontjában állnak. Azóta a térképi feliratok sok érdekes és izgalmas terepet tártak már fel előttem, s ez alkalommal is egy ilyen keresgélésre indultam, amihez több segítséget is találtam a neten.

Manapság is rengeteg som terem a hegytetőn

9 / 16

Fotó: Lánczi Péter

Nem várt kincsre bukkantam
Egyik-másik turistatérképen a Somlyó csúcsa és a kulcsosház közötti területen sáncot jelöl, ami feltehetően egy bronzkori telep ma is kivehető földsánca, de ez nem az, amit én voltaképpen kerestem. Köveket és falmaradványokat akartam látni, és ráadásul nem is itt, hanem kicsit odébb, a már említett Kis-Somlyó kúpján. A neten olvasott infók és képek láttán azt gondoltam, a terepen is gyorsan beazonosítom a helyszínt, ám kissé elbizakodott voltam, amikor telefon és GPS nélkül kezdtem a keresésbe.

Véletlenül a Somlyó „kincsét" is megtaláltam

10 / 16

Fotó: Lánczi Péter

Először is, van egy felfestett piros vár jelzés, rögtön a kulcsosház falán, ami könnyű keresést ígér, majd egy ösvényt is találunk abban az irányban, amerre a térkép szerint is menni kell. A jelzések viszont a somos, ligetes platón szinte azonnal elmaradnak, és csak érzésre haladunk tovább, majd az egyre meredekebb lejtés és a hegyoldalban felnőtt erdő – ami a tájékozódást gátolja – végleg elbizonytalanítja az embert. Elővettem hát a műszert és 21. századi módszerrel folytattam a keresést – ami valljuk meg, nem hagy túl sok terepi kihívást –, majd ránézve a telefon térképére, egyből ráakadtam egy „kincsesládára”, ami mellett épp megálltam. Sosem geoládáztam, de a navigáció szerint éppen mellettem volt, gondoltam, meglesem, mi van benne. Utána sem kellett olvasnom a geocaching.hu-n a rejtésnek, máris gyanús lett számomra egy odvas fatörzs alja és az ott elhelyezett szabályos fadarabok, melyek a kis műanyag dobozt takarták. Mondhatni véletlenül találtam rá a Somlyóvár geoládájára, amit persze aztán gondosan visszahelyeztem a helyére.

A Somlyó hangulatos pagonyából a Kis-Somlyó vadregényes rengetegébe

11 / 16

Fotó: Lánczi Péter

Kapcsolódó cikkek

Pes-kő: Pazar kilátás extrákkal

Tovább

A gerecsei „márvány” nyomában

Tovább

Telefonos segítséggel a kutatásom begyorsult, egyértelműen láttam, merre tévesztettem el az irányt, és kisvártatva rá is leltem a várrom jelzéseire, bár magára a Kis-Somlyóra vezető ösvényre nem. Ez utóbbi már mindegy volt, mert a nem túl sűrű erdőben kényelmesen haladhattam a célom felé, amit kevés sétával el is értem.

Elfeledett vár a Somlyón
A Nagy-Somlyó északkeleti gerincének az egyik kitüremkedő magaslata a 382 méteres Kis-Somlyó. A hegyes kis csúcsát körülvevő árok láttán még az avatatlan szemek is az ember munkáját vélik felfedezni. Kövek mindenhol, de csupán szanaszét heverve. Igazi várfalat nem látni, maximum a védelemhez felhasznált természetes sziklák és a gerinc átvágásai engednek arra következtetni, hogyan is helyezkedett el ez a feltételezhetően középkori erősség.

Jól kivehető a sziklás hegyoldalba vájt vársánc

12 / 16

Fotó: Lánczi Péter

A várról okleveles adat nem ismert, régészeti kutatás nem történt. A környéken zajlott ásatások leletanyagából tudjuk, hogy ezt a vidéket már a római időkben is lakták. Első írásos említés a térségből 1240-ből származik, amikor is egy oklevélben megemlítik Taryan-t. Egy 1326-ból ránk maradt iratból kiderül, hogy Pál mester volt a falu birtokosa, 1426-ban pedig már mint a tatai vár tartozékát említik a települést. A török hódoltság ideje alatt a falu kiürült, valószínűleg a Kis-Somlyón álló vár is ekkor pusztult el.

Egyértelműen kivehető a vársánc és az egykori falak helyére is lehet következtetni

13 / 16

Fotó: Lánczi Péter

A Kis-Somlyó kis kúpja körül rengeteg fehérlő kő hever szanaszét

14 / 16

Fotó: Lánczi Péter

A csekély maradványok ellenére is lelkesen jártam körül a kis hegyet és több helyen is felfedezni véltem a hajdani erősség nyomait. A meglelés izgalmas élményén túl örömmel konstatáltam, hogy a hegykúpról pompás kilátás nyílik keleti irányban, amerre a Somlyó más részeiről nemigen lehet rálátni.

Kilátás a Kis-Somlyóról keleti irányba. Az előtérben a Szent László-patak által táplált Halastó, a távolban a Pilis vonulata látszik

15 / 16

Fotó: Lánczi Péter

A kimondottan rövid túrát hamar siker koronázta, ám a Somlyó megunhatatlan panorámáját még egy jó darabig élveztem, mielőtt hazafelé vettem az irányt. Ez egy kiváló hely a kikapcsolódásra, ami számomra még ez alkalommal is tudott újat mutatni. Ha ebbe jobban belegondolok, ki tudja még hány felfedezésre váró dolog áll előttem, olyan helyeken is, ahol már korábban jártam.

A cikk 2020 szeptemberében jelent meg először.