A Cserhát területének keleti felét különféle vulkanikus (és persze üledékes) kőzetek alkotják. Ezek a döntően andezites jellegű képződmények kb. 15-13 millió évvel ezelőtt (földtörténeti miocén kor) keletkeztek, a felszínre ömlő vagy a földkéreg sekélyebb zónáiba benyomuló láva/magma kihűlésével. A hollókői Vár-hegy anyaga is andezit, méghozzá olyan kifejlődésű, amit szubvulkáninak nevezünk. Ez azt jelenti, hogy a forró magma annak idején nem ömlött ki a felszínre, hanem az ott lévő idősebb kőzetekbe nyomult bele, s ott lassan kihűlt, kikristályosodott, így különféle méretű telérek jöttek létre.

1 / 3

Fotó: Veres Zsolt

Ezeket a teléreket a miocén óta eltelt hosszú idő „vasfoga” hámozta ki az idősebb és „puhább” kőzetek fogságából. Az exhumálódott telérek a táj markáns elemei, amelyekre számos esetben középkori erősség épült. Így például Hollókő vára is.

2 / 3

Fotó: Veres Zsolt

A vár területét bejárva láthatjuk, hogy az építőkövek helyi kőzetanyagból származnak, méghozzá a Vár-hegy andezitjéből. Ez a kőzet szívóssága miatt alkalmas volt a középkorban a vár építéséhez. Úgy is mondhatjuk, hogy a vár építése a vár helyén nyílt kis ideiglenes kőbányából történt. A falakat átfürkészve gömbhéjasan málló andeziteket is tanulmányozhatunk.

Kapcsolódó cikkek

Jézus lábnyoma Palócföldön

Tovább

Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Tovább

3 / 3

Fotó: Dejan Gospodarek

Az öregtorony sarkainál egy világosabb színű, inkább díszítőelemként funkcionáló kőzetet is beépítettek. Közelebbről szemügyre véve ősmaradványok sokasága (pl. kagylók, csigák) fedezhető fel bennük. Ez a világos üledékes kőzet Hollókő tágabb környezetéből származik és a miocénben létező sekély és meleg vizű bádeni szigettenger képződménye (az ún. lajtamészkő). A Vár-hegyet felépítő andezitek szálkőzetben a várbejárat és az udvar térségében tanulmányozhatók kiválóan.

Forrás: akovekmeselnek.hu

A cikk 2020 januárjában jelent meg először nálunk.