Szőce legutolsó háza akár egy hagyományos családi ház is lehetne, de az udvaron álló sok autó azért már sejteti, hogy itt valami másról van szó. A Lápok Háza az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelye, ahol egy interaktív kiállításon sok érdekességet megtudhatunk az igazgatóság egyik legértékesebb természetvédelmi területéről, a szőcei tőzegmohás láprétről, és úgy általában a lápokról és a mohákról. De maga a szóban forgó értékes láprét is itt van a szomszédban, és mivel a kiállítás épp tele van, mikor odaérünk, először inkább a tanösvényt járjuk be.

1 / 15

Fotó: Tóth Judit

Egy pár száz méteres gyaloglás után el is érjük a tőzegmohás láprétet, ahol rögtön tábla jelzi, hogy fokozottan védett területen járunk, és ha nem lenne mindez elég figyelmeztetés, a réten kanyargó pallósor már egyértelművé teszi, hogy itt pár lépés is komoly károkat okozhat a növényzetben.

Ember és természet együtt

Az Őrségben még ma is több kisebb-nagyobb láp található, de a legértékesebbnek a Szőce-patak mentén található lápok sorozata számít. Ahhoz, hogy ezek, számos értékes növényfajjal együtt megmaradjanak, a völgy speciális mikroklímája mellett a sajátos talajviszonyok és tiszta, bővizű források kellettek. A völgy két oldalában több mint 80 forrás fakad, amelyek tiszta, hűvös, 10 Celsius fok körüli hőmérsékletű vizükkel táplálják a patakot, és biztosítják ezáltal a láprét vízellátottságát is.

3 / 15

Fotó: Tóth Judit

A szőcei láprét speciális mikroklímáját mi most nem érzékeltük, mert ezen a forró nyári napon javában benne jártunk már a délelőttben, de nyári hajnalokon a magas páratartalom mellett akár fagypont körüli hőmérséklet is lehet. Ezt a közel 35 fokban azért elég nehéz volt elképzelni.

A természeti adottságok mellett a láprétek fennmaradásához az emberi tevékenység, vagyis a láprétek megfelelő kezelése is hozzájárult. A környékbeli gazdák itt évszázadokon át a rendszeresen kaszáltak és legeltettek, a nemzetipark-igazgatóság szakemberei pedig tovább folytatják ezt a gyakorlatot, hogy továbbra is fenntartsák a láprét jellegzetes képét, és elejét vegyék a fás szárú növényzet térhódításának.

5 / 15

Fotó: Tóth Judit

Tőzegmoha, tőzegeper és egyéb ritkaságok

A szőcei láprétek uralkodó növényfajai a kékperje, a szőrfű és a sásfélék, de számos olyan ritka növényfaj is megmaradt itt, amelyek az utolsó jégkorszak után voltak jellemzőek.

A láprét április-májusban, a virágzás fő időszakában a leglátványosabb. Így nyár második felében már jóval kevesebb virág van, de például a szintén védett kenyérbél cickafark épp most virágzik.

Kenyérbél cickafark

14 / 15

Fotó: Tóth Judit

A növények közül leginkább a kereklevelű harmatfüvet szerettük volna látni, amely Magyarországon pár helyen fordul elő, az Őrség mellett csak az Észak-Alföld és a Mátra lápjaiban találkozhatunk vele. A kereklevelű harmatfűnek vannak zöld színtestei, vagyis „rendes” növényként is funkcionál, de a hiányzó tápanyagokhoz más forrásból jut hozzá. A faj ugyanis rovaremésztő, a leveleit borító mirigyszőrök ragacsos váladékot bocsátanak ki, amihez hozzáragadnak a rovarok, és a növény ezek emésztése révén jut hozzá a foszforhoz és a nitrogénhez, amit a lápi talajból nem tud felvenni.

Kereklevelű harmatfű

15 / 15

Fotó: Adobe Stock

A tanösvény negyedik állomásán élőben is láthatjuk a harmatfüveket, de nem túl nagyok, így nem árt a sasszem. Mi nagy örömünkre megláttunk pár tövet, annak viszont már egyáltalán nem örültünk, hogy az egyik közeli növény mellett taposás nyomokat is láttunk. Valószínűleg vannak, akik egy jó fotó kedvéért sajnos lelépnek a pallósorról, hogy közelebbről is lefotózhassák ezt a különös fajt.

A tanösvény végén egy égeres mellett érjük el a patak partját, ahol szintén megéri nézelődni. A gyönyörű páfrányok mellett mi egy szép és védett kisasszony-szitakötőt figyeltünk sokáig, de érdemes a vizet is közelebbről szemügyre venni, mert tele van parányi élőlényekkel, például a folyton mozgó bolharákokkal, amiket a gyerekek is könnyen kiszúrhatnak.

Kisasszony-szitakötő

8 / 15

Fotó: Tóth Judit

Mire visszaértünk, a kiállításon már szerencsére sokkal kevesebben voltak, így volt helyünk és időnk szétnézni. Kisfiamat az interaktív játékok bűvölték el, és kötötték le sokáig, én a tablókat olvasgattam, amelyekről a mohák bemutatásától kezdve a lápok hazai kutatásán át a lápok javainak felhasználásáig sok érdekes témáról lehet olvasni. Azt például tudjátok, hogy mit jelent kópickötés? A kópic egy őrségi tárolóedény, amit a láprétek jellemző növényfajából, a kékperjéből fontak, és benne például gombát, szárított gyümölcsöt, tojást tároltak.

10 / 15

Fotó: Tóth Judit

A környékbeli gazdák évszázadokon át intenzíven használták a lápréteket, amelyek nemcsak sok és jó szénát adtak, de a sásokat és a tőzegmohákat alomnak gyűjtötték, a gyékényből és a fűzágakból használati tárgyakat készítettek, de a lápok a legelő állatok számára biztos ivóhelyet is jelentettek.

A Lápok Háza udvarán is van még egy érdekesség, a lápi növények szaporítókertjét nézhetjük meg, ahol többek között tőzegeper és kereklevelű harmatfű szaporítása zajlik. Erre azért van szükség, mert a lápok és velük együtt a ritka növényfajok olyan ütemben tűnnek el, hogy egyes állományokat muszáj külső visszatelepítéssel is megerősíteni.

A kereklevelű harmatfűből például Skandináviában még elég sok van, de a gyógyszeripari felhasználása olyan ütemű, hogy az igények kielégítését érdemes lenne mesterséges szaporítóhelyekről kielégíteni, mert a természetes állományok nem valószínű, hogy tudják tartani a lépést a felhasználás mértékével. A növényt főleg köhögés és asztma elleni szerekben használják, a benne található köptető és görcsoldó hatóanyagoknak köszönhetően.

13 / 15

Fotó: Tóth Judit

A tanösvény ingyenesen és szabadon bejárható, a Lápok Háza belépőjegy ellenében látogatható. A tanösvényen augusztusban több időpontban is szakvezetéses körtúrára várják az érdeklődőket. További információ ide kattintva érhető el.

Alább pedig egy túraajánlat, ami érinti a szőcei tőzegmohás láprétet is.