Ezt a túrát most a tapasztaltabb természetjáróknak ajánljuk, lévén majdnem 36 km a távolság, csaknem 1300 m szintkülönbséggel. Rá kell tehát szánni az időt, de megéri, hiszen a Kelet-Mecseknek egy olyan keresztmetszetét láthatjuk, amiből csak alig marad ki nevezetesség.

Belátás

A túra praktikusan az óbányai parkolóból indul, ahol hétvégente egy ezer forintos parkolási napidíjat szednek, hétköznap pedig ingyenesen otthagyhatjuk a kocsit. A Mecsek egyik legaranyosabb települését nem most nézzük meg, a visszaúton úgyis átsétálunk majd rajta. Helyette egyből egy kaptatón esünk neki az Óbánya fölötti 383 m magas hegynek a Z▲ jelű úton. Nem kell egy levegővel felmenni rá, hiszen nagyjából félúton áll a Belátó kilátó nevű faépítmény, ahonnan pont Óbánya Fő utca nevű fő utcájának vonalában tekinthetünk be a faluba. A kilátó 2009-ben épült, azóta az erdő eléggé elé nőtt, így a kilátás évről-évre szűkül... Ha kellően körülnéztünk, menjünk is tovább a Z▲ jelzésen egészen a hegy gerincéig, majd forduljunk jobbra a Z és a Skóciai Szent Margit út jelzésre. Ezek kisvártatva szétválnak, mi pedig az izgalmat keresve maradjunk most Szent Margittal, hogy a hívogató nevű Kedves-forráshoz kanyarodjunk le egy jelöletlen ösvényen.

Maga a Kedves-forrás egy fémcsöves kivezetéssel és márványtáblával ellátott, változó vízhozamú forrás, egy szép gyertyán tövében találjuk meg idilli környezetben. A Kedves-forrást északról érjük el, innen tovább már a P● jelzésű turistaúton ereszkedünk a Mecsekre jellemző nagyon hangulatos forrásvölgyben, elérve a Réka-völgyben az Öreg Halász-patak mentén futó P+ jelzést.

Szép Ilonka rozoga tornya

Néhány száz méter után komoly csomóponthoz érkezünk: öt turistaút is találkozik a Réka-völgy ezen szakaszán, köztük az Üvegesek útja és a korábban már érintett Szent Margit út is. Utóbbi jelzését kövessük újra, hiszen a rozoga állapotában is nagyon aranyos Szép Ilonka-kilátó megtekintése egy fix program a Mecsek ezen szegletében.

A 7 méter magas fatornyot 2001-ben, Scholtz Péter erdőmérnök tervei alapján, a Mecsekerdő segítségével építette Ilijin Petár ácsmester, akinek a keze munkáját látjuk még majd ezen a túrán, nem is olyan soká! Sajnos a madárfészket formáló kilátó le van zárva (2024-es állapot), csak reménykedni tudunk abban, hogy egyszer még felújítják ezt az egyedi faszerkezetet!

A kilátó után továbbhaladunk a Szent Margit úton, majd kb. 1 km után újabb nagy elágazódáshoz érkezünk. Itt térjünk át a Szent Márton útra, majd néhány száz méter múlva a P+-en forduljunk balra. Már a Zengő északi lejtőjén járunk, de még nem a hegy a következő célpontunk: a P+ egy rövid szakaszon a Pécsvárad–Pusztabánya erdészeti úton halad, aminek a Komlós-völgyi kanyarjában egy mesebeli kis házikó áll.

Törpapa kunyhója

A ránézésre mézeskalács-tetejű gombaházikót a már említett Ilijin Petár ácsmester építette 1975-ben szintén Scholtz Péter tervei alapján. A kunyhó eredetileg erdészeti gazdasági célokat szolgált, hivatalos neve: Komlós-völgyi vadászház. Bár állapota azóta jelentősen leromlott, 2019-ben teljesen felújították, így újra igazi pompában várja az erre járókat a házikó. Noha bemenni nem lehet, az előtte épített pihenőhelyen jól esik rákészülni a Zengő-mászásra.

Merthogy ez a következő programpontunk. Kövessük tovább a P+ jelzést, majd a S jelzésre váltsunk, hogy meghódítsuk a Mecsek legnagyobb hegyét, a 682 m magas Zengőt! Útvonalunk a hegy nyugalmasabb gerincén halad egyre fölfelé, átszelve a bazsarózsást, érintve a kiváló Viki pihenőt is. A Bazsarózsa tanösvényen virágzási időben, május környékén találkozhatunk endemikus virágunkkal, ami a Zengőt az ország politikai térképére is föltette 2004 telén. A Nato-lokátor végül nem itt épült meg, így a bazsarózsák továbbra is nyugalomban bazsarózsáskodhatnak ezen a szépséges napsütötte hegyoldalon.

A Zengőn

A Zengő csúcsán levő hétemeletes, 22 m magas kilátót 2020 nyarán adták át. Korábban csak egy geodéziai betonhenger csúfult itt, most viszont már egy igazán grandiózus acélépítményről ámuldozhatunk. Több irányba nézve is kilátunk a Mecsekből, látszik a Szársomlyó, a Tenkes, a Szekszárdi-dombság és a Mórágyi-rög is. Tiszta időben pedig a Badacsony is látótávolságban van, ahogy déli szomszédunkban a Papuk-hegység bércei is feltűnnek egy kis szerencsével. A lábunk előtt pedig a Hármas-hegy, mögötte Komlóval, picit arrébb Pécs, Hosszúhetény, Pécsvárad...

A Zengőn anno vár is állt, ebből mára néhány faldarab maradt, amit a kilátó melletti területen tudunk megvizsgálni. Ha nem vagyunk régészek, nem tűnik egy hosszú programnak, úgyhogy máris ereszkedhetünk le a hegy meredek északi oldalán a S jelzést követve. Meg sem állunk Püspökszentlászlóig, ahol az arborétum és püspöki kastély a fazsindelyes templommal mindenképpen megér egy misét! Az arborétumban 80-nál is többféle különleges növény él, akad köztük több száz éves fa is.

Erre járt Szent László

De most nem bonyolódunk bele jobban Püspökszentlászlóba, pedig ez is egy rendkívül szépen rendben tartott kis település(rész) (Hosszúhetényhez tartozik), szép parasztházakkal. Tán érdekesség, hogy a település a nevét annak köszönheti, hogy a vadászaton viharba kerülő Szent László egy közeli barlangban talált menedéket. Hálából pedig kolostort emeltetett a helyi szerzeteseknek. A barlangot azóta se találta meg senki... A püspöki kastély nevezetes arról, hogy itt tartották házi őrizetben Mindszenty Józsefet 1955. július 17. és november 1. között, erre egy emléktábla is emlékeztet.

Püspökszentlászló után most újabb kaptató jön: elindulunk Kisújbánya irányába a S jelzésen. Nemsokára a Diós-kúthoz érkezünk, aminek kiváló forrásvizével felfrissíthetjük magunkat és a készleteinket is. Az 545 méteres Hárs-tető mellett elhaladva a Z jelzésű út elágazásában egyenesen megyünk tovább a sárgán, hogy a Zengőről látott kisújbányai legelőkhöz érkezzünk. A Miske-tetőnek hívott helyszín egy érdekes füves rét a Mecsek kellős közepén, kialakulását annak köszönheti, hogy az üveghuták kihűlésévél a kisújbányai népek az állattartásra álltak át, és itt legeltették a jószágokat a falu fölötti területeken.

A Miske-tetőn kora ősszel tömegesen virágzik az őszi kikerics, ha ekkor jöttök erre, érdemes közelről is megvizsgálni a szép, de mérgező virágokat! A Kisújbányára vezető Üvegesek útja leágazása utáni ligetben találjuk Kisújbánya régi temetőjét, ahol akár kétszáz éves sírköveket is találhatunk. Érdemes itt is körülnézni, bár aki nem tudja, hogy itt egy temető, az akár gyanútlanul el is sétálhat a sűrű erdős rész mellett.

Boszorkányok földje

Maradjunk még a S jelzésű úton, majd a kisújbányai műútra térve, azon balra fordulva térjünk majd rá a Szent Márton zarándokútra, hogy a Mecsek egyik legjobb tisztására, pihenőhelyére érkezzünk meg! A Pásztor-forrásnál újra finom vízhez jutunk, mellette a Boszorkány-forrás csak megtekintésre érdemes, ahogy a fölöttük levő hegyoldalon kifejlődő sárgásfehér tömött mészkő is.

A pihenő és a feltankolás után elrobogunk a Máré-várba a P jelzésű úton. Ez nagyrészt a Pusztabánya–Magyaregregy burkolt utat követi, ami a Vár-völgy látványos, szűk bevágásában halad. Olykor nagyobb sziklákat is látunk az út déli oldalán, közülük az egyiken, a Rikájón gyülekeznek szombat esténként a boszorkányok, vérfagyasztó rikoltozással. Ilyenkor senki nem is merészkedik a Vár-völgybe. Most már értjük, miért hívták az előző forrásunkat is boszorkánynak, nem?

A P jelzés félúton belebonyolódik a hegyoldalba, amit nem bánunk, mert a Mecsek egyik legszebb turistaútjára térünk rá a vár felé menet. Érintünk egy teljesen elmosott és egy igen rozoga gyaloghidat, majd a Gergely Éva forrásról állapítjuk meg, hogy ebben most nehéz lenne megfürödni, vagy akár csak a szomjunkat oltani. Két újabb kanyar után érkezünk Máré-várához, ahova egy ezres a beugró, de már csak a várfalról nyíló kilátásért megéri ezt kicsengetni.

Kígyót-békát

Az már többször bebizonyosodott, hogy a helyiek elég babonásak, nézzük, mit lehet tudni Máré, Miklós és a szép feleség szomorú történetéről. Az ifjú Máré vitézt a monda szerint a király hadba szólította, ahonnan végülis évek elteltével sem tért vissza. A szomszéd vár vitéze, Máré testvére, Miklós udvarolni kezdett a hölgynek, a frigyből pedig később lánygyermek is született, ám egy napon csak hazatért Máré vitéz, aki a rút árulás megtorlásaként mindkét várat elpusztította ágyúval. A szerelmes pár a romok közé veszett, de az asszony utolsó szavaival még megátkozta a lányukat. Ő azóta is a hegy mélyén rejtőzik, de minden 77. év piros pünkösd hajnalán kiszabadul, és a vár-völgyi patakban fürdik és fésüli a haját. Az a vadász tudja megtörni az átkot, aki nemcsak jókor van jó helyen, de még megcsókol egy, medvét, kígyót, varangyos békát.

Tolna csúcsán

A kultúrprogram után most Tolna megye legmagasabb pontja, a Dobogó felé fordulunk. A várból a burkolt úton csorgunk le, majd Kisújbánya felé fordulunk a betonúton. A Z+ és P+ elágazásánál a P+ jelzésű útra, majd később a S+-re térjünk rá, hogy a kitartó kaptató megtételével jussunk egyre magasabbra az 594 méteres Dobogó felé. Tolna csúcsán egy kopjafa jelzi ezt a tényt, különösebb kilátásunk sajnos nincs, a fák között fedezhetjük fel északi irányban a Völgység laposabb löszdombságát. Kézenfekvő lenne innen egy picit még tovább menni a hegygerincen a Szószék felé,

Majd legközelebb, most viszont ereszkedjünk le a Kelet-Mecsek egyetlen körpanorámát nyújtó kilátójához, az 524 méteres Cigány-hegy tetején álló építményhez. A masszív kilátó alsó szintje kőből van, erre emeltek fémből egy magasítást. Érdemes fölmászni, mert nagyon szép a kilátás, nyugati irányba a Vár-völgyet szemmel követve még a Mecsekből is kijut a tekintetünk. Délen a Zengő és a Hármas-hegy uralja a kilátást, északról pedig az előbb meghódított Dobogó tömbje tűnik fel. A kilátó egyben remek pihenőhely is, sőt, az alsó szintje védett, nagyobb vihart is át lehet ott vészelni, vagy akár bivakolni is egy jót.

Üvegbányák

Túránk utolsó szakaszán a híres mecseki üvegműves falvakon át sétálunk. A Kelet-Mecsekben az üveggyártás tudományát a 17. század végén honosították meg német és morva mesterek. Az első üveghuták a Réka-völgyben épületek fel, majd a mai Óbánya, Kisújbánya és Pusztabánya területén folyt tovább az üveggyártás. A bánya utótag ebben a relációban olyan helyre utal, ahol a sok üveg készül.

Óbánya az idők során végig lakott település maradt, Kisújbánya viszont a szocializmus alatt elnéptelenedett, de üdülőfaluként kisvártatva újjáéledt. Mindkét településre jellemzőek az eredeti tervek alapján álló, de felújított, többnyire remek állapotú tornácos parasztházak, ezek jelentős része ma már vendégházként kiadó.

Óbányai-völgy

Kisújbánya és Óbánya között az Öreg Óbányai-patak völgye a túránk egyik legfőbb természeti attrakciója. A patak a ferde mészkőrétegeken ezernyi kis vízesésen bukdácsol alá a Mecsek egyik legszebb patakvölgyében. A K jelzésű turistaút többször keresztezi is a patakot, de az átkelés többnyire komplikációmentes, csak nagyobb vízállásnál lehetnek problémák. A patakvölgy két nevezetessége a Ferde-vízesés és a szomszédjában a Csepegő szikla. Előbbinél a ferde mészkőlemezeken csobog alább a patak, egy egyedi vízesésrendszert kialakítva. Nagyobb víznél látványosabb, de a nyár közepén is egy izgalmas látvány ez a geológiai ritkaság.

A szomszédos Csepegő-szikla arról kapta a nevét, hogy azon keresztül jut ki a víz a hegyoldalból, és mivel többnyire csak kevés anyagról van szó, folyamatosan pötyörög a víz a szikla tetejéről. Ha bevilágítunk a szikla sötét gyomrába, apró cseppkőszerű képződményeket is láthatunk, a jelenség ritkasága méltán teszi fokozottan védetté ezt a sziklát is. A Csepegő-szikla és környezete talán a télen a legszebb, amikor jégcsapok is rásegítenek az elcsöppenésre.

Óbánya

Az egyre szélesedő, hangulatos völgyben érkezünk meg Óbánya első házaihoz. Itt is van még látnivaló: a tiszta, remek vizű patak két pisztrángos tavat táplál. Enni is lehet pisztrángot: bár a közeli halsütő nyitva tartása elég változatos, az Óbánya központjában működő Jéhn kocsmában frissen sütik az akár előrendeléssel is bebiztosítható lakomát. Óbánya különben nem egy bonyolult település, egy utcája van, eltévedni nem olyan könnyű.

A település központja a templom, szemben vele a kocsma, a közelben hétvégén pedig még fagyiárussal is boltolhatnuk. A reggel megismert Belátó kilátóból látottakat most testközelből is megismerhetjük: Óbánya tényleg a világ legcukibb falva, gyönyörű házak, rengeteg virág, a fazekasmesterek portékáival díszítve.

Túránk a parkolónál véget ér, de mivel körtúra, elkezdhetjük például a Máré-váránál is, ahol szintén kiépítettek egy parkolót. Tömegközlekedéssel sem reménytelen ez a kör, Óbányára bemegy a sárga busz, de akár Magyaregregyről is megindulhatunk a Vár-völgy bejáratától (utóbbi megoldás még néhány pluszkilométert jelent). De a túra hossza és a menetrendi kínálat miatt nem feltétlen javasoljuk ezt a megoldást.