A trianoni határ által kettévágott Eperjes-Tokaji hegylánc legmagasabb csúcsának, Magyarország legészakibb hegyének nevét a földrajzkönyvekből mindenki ismeri. Ám ha azt mondanánk, hogy tegye fel a kezét, aki járt már a Zempléni-hegység vadregényes bükkerdők borította legmagasabb pontján, magán a 895 m magas csúcson, akkor igen-igen kevés kéz lendülne a magasba.

1 / 32

Persze, nincs is túl egyszerű dolga annak, aki a Tiszától nyugatra él, és az ország egy távolabbi pontjáról szeretné bejárni ezt a még mindig oly titokzatosnak tűnő, zárkózott, érintetlen hegyvidéket.

Jó túratervezéssel azonban egyetlen nap alatt is rengeteg élménnyel gazdagodhatunk ezen a mesebeli tájon. A füzéri vár felfedezése, Füzérkomlós apró titkai, Hollóháza látnivalói, no és a Nagy-Milic rejtett kincsei mind kényelmesen belefértek egy jól sikerült túranapba.

Madárdalos pitymallat volt, amikor a füzéri vár parkolójából a piros és a kék jelzés mentén, az aszfalton ereszkedve elértem a kis hegyközi falu még alvó utcácskáinak legszélét. Megszokásból megnéztem a kéktúrás bélyegzőt, amely egy szépen festett emlékkő közelében, egy oszlopra szerelve várta a túrázókat, majd a nemrég épített kerékpárút hosszan kanyargó aszfaltcsíkján indultam a Komlósi-völgy lassan ébredező, üdezöld lankái felé.

2 / 32

A völgyben lapuló Füzérkomlósra tartó aszfaltos gerincúton trappolva folyton-folyvást megfordultam és fotózgattam. Aki járt már erre, az pontosan tudja, hogy mit. Az ikonikus tájkép, amely az 1979-es Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozat egyik nyitóképe is volt, még ma is szinte leírhatatlanul, magával ragadóan szép látvány.

3 / 32

A világoszölden hullámzó rét felett, a lombok közül meredeken kiemelkedő, a felkelő nap első sugaraiban fürdő sziklaszirtet hófehér mesevárként koronázó füzéri vár, a mögötte félkörívben, méltóságteljesen emelkedő Milic hegycsoport katlanjában, egyszerűen festői látvány. Van még egy ehhez fogható háttér a túrázáshoz az országban? Aligha. És ezt a csodát az is felfedezheti, aki nem szeret vagy nem tud sokat gyalogolni, mert csupán egyetlen kilométert kell megtenni a Füzértől Füzérkomlósig húzódó új építésű bicikliúton.

4 / 32

Füzérkomlós utcáit elérve azonnal szembe jött velem a múltbéli és szerencsére még a jelenleginek is mondható zempléni falusi romantika. Egy idős bácsi az utca közepén vezette jó húsban lévő tehénkéjét a legelő felé. Nagyot köszöntem, a bácsi visszaköszönt, én pedig a látványtól feldobódva, széles mosollyal, elégedetten mentem tovább utamon.

5 / 32

Füzérkomlós az egykori legendás Hegyközi Kisvasút végállomása volt. Hajdanán idáig kanyarogtak a sínek Sátoraljaújhelytől, sőt a hőskorban Sárospatak is része volt a kisvasúti hálózatnak. Egy, a Hegyköz ellen elkövetett bűncselekményként is értékelhető határozat nyomán 1980-ban a kisvasutat megszüntették, és még akkoriban is szokatlan módon a sínjeit is azonnal felszedték. Füzérkomlóson, az egykori végponton egy MK45-ös mozdony, egy tábla és a helyi lakosok őrzik a kisvasút emlékét.

6 / 32

Hollóháza a több száz éves múltra visszatekintő porcelángyártásáról híres, és arról, hogy itt van az Országos Kéktúra jelenlegi végpontja, melyet a buszfordulónál egy emlékmű is jelez. Innen, az Országos Kéktúra nulladik kilométerét jelző kőtől vágtam neki a Nagy-Milic csúcsáig tartó, jó 8 kilométeres emelkedőnek, mely során közel 600 méteres szintemelkedést is le kell küzdeni. Finoman szólva sem mondanék igazat, ha arról mesélnék, hogy mekkora élmény volt a Milic-kaptató Bodó-rétig tartó első szakasza, az olykor benőtt, szűk ösvényeken, folyamatosan kapaszkodva egyre feljebb és feljebb. Már azt hittem, sosem lesz vége.

7 / 32

8 / 32

Aztán egyszerre csak kinyílt a táj, jókora rét tárult a szemem elé, melynek zölden hullámzó, meredeken leszakadó északi peremén túl nem is olyan messze Rákóczi városának, a mai Kelet-Szlovákia fővárosának, Kassának a házai integettek felém.

Immár kényelmes, jól járható erdei út vezetett tovább Lászlótanya felé. Az egykori Károlyi-kastély, mely Károlyi Lászlóról kapta a nevét, több mindenről nevezetes. Itt készítették elő az 1945-46-os hiperinfláció után a forint kibocsátását, ez volt az Országos Kéktúra régi végpontja, a Nagy-Milic egyik féltve őrzött kis csodája, Magyarország legészakibb lakott helye. Nagy bánatomra nemcsak a Nagy-Milic őrzi féltve titkait, hanem a gyönyörű kis arborétum övezte kastély tulajdonosa is, így aztán a kapunál tovább nem jutottam, pedig nagyon szerettem volna. Talán majd legközelebb.

A 895 m magas csúcs előtti utolsó pár száz méteren a kéktúra ösvényéről felkapaszkodtam az Északi Zöld jelzés határsávban futó nyomvonalára, hogy innen a kis piros sapkás útjelzők, a határkövek mutassák tovább az utat egészen a Zempléni-hegység legmagasabb pontjáig.

9 / 32

Nem mindennap adatik meg az ember életében, hogy Magyarország legészakibb pontján, a trianoni határ által kettévágott Eperjes-Tokaji-hegyvidék legmagasabb csúcsán, a kéktúra igazi végpontján, a legendás Nagy-Milicen álljon egyes egyedül. Csak forgolódtam, bámészkodtam, áhítatosan nézelődtem. Innen indult a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozat 1979-ben. Hol lehettek a sátrak, hol vehették fel Sinkó László monológját, Rockenbauer Pál szavait? Ilyen és ehhez hasonló, mások számára furának tűnő dolgokon morfondíroztam.

10 / 32

A Zempléni-hegység legmagasabban álló kilátótornya ma nem a Nagy-Milicen található. Füzér felé indulva, pár száz méterrel arrébb, a Kis-Milic 880 méter magas kiszögellésén építette fel a hegyközi erdészet, 2015-ben, a turisták nagy-nagy örömére.

11 / 32

A kilátóból nyíló panoráma messze túlmutat a Zemplén és a Hegyköz tájain. Szemünk messze a határon túl kalandozhat, a Szalánci-hegységen és a Kassai-medencén túl tiszta időben a Kárpátok vonulatai zárják a látóhatárt.

12 / 32

Az ereszkedés a Milicről Füzér felé - nincs jobb szó rá - egyszerűen brutális. A Csata-réti erdészház után a lejtő megenyhül, széles szekérút vezet a füzéri vár parkolójáig. A gyönyörűen felújított várat mindenképpen érdemes felkeresni, megéri a pénzt és a fáradtságot. Az épület, amelyben a mohácsi vészt követően egy ideig a Szent Koronát is rejtegették, régi fényében pompázik, gyönyörűen koronázza a Hegyköz fölé a magasan emelkedő, meredek sziklafalak övezte andezitcsúcsot. Bárhonnan is nézzük, lélegzetelállító látvány.

13 / 32

A vár falai közt helyet kapott konyha, hálószoba, kis boltos szoba, tárház, mind-mind autentikusan, eredeti állapothoz hűen kialakítva. De mégis, ami mindent visz, és talán az összes ilyen jellegű építmény közt is a legszebb, az a füzéri vár jellegzetes, kettős ablakával a hegyközi tájat vigyázó, csodálatosan újjávarázsolt gótikus várkápolnája.

14 / 32

Belsejét égboltot idéző, csúcsíves boltívekkel zárt tető fedi, falai a korhoz hűen egyszerűek, kevés festéssel, de annál szebb, szenteket ábrázoló ólomüveg ablakokkal díszítettek. A hangulata elképesztő! Volt szerencsém több mint húsz percet bent tölteni, tökéletesen egyedül, a történelmi hangulatban, egyszerű, hűvös nyugalmat árasztó, autentikus falak közt, a külvilágtól a vasreteszes ajtóval elzárva, csendesen nézelődve. Túrám legszebb húsz perce volt ez, léleknyugtató, jellemformáló élmény, régen éreztem ilyen jól magam. A vár parkolójában várakozó autómhoz visszaérve, picit még mindig az átélt élmények hatása alatt állva, fáradtan, de elégedetten indultam haza. Egy dologban azonban biztos voltam: ide még az idén vissza kell jönnünk az egész családdal.

Szöveg és fotók: Konfár Tibor

A cikk először 2018 májusában jelent meg.

Kapcsolódó cikkeink:

Nagy-Milic, a „Másfélmillió lépés” kezdete

Geokéktúra a Zempléni-hegységben

Elveszett erdei vasutak nyomában