A Nyugati-Mátra legérdekesebb csúcsa, a Nyikom
A Mátrakeresztesről indított, közepes hosszúságú, de annál izmosabb körtúra nem csak kilátásokban gazdag. A Nyikom egyedi kilátója mellett felfedeztünk néhányat a Mátra rejtett kincse közül is.
A napjainkban már Pásztóhoz tartozó Mátrakeresztes a hegység nyugati kapujának tekinthető. A fakanalairól híres egyutcás falu a Kövecses- és a Nagy-völgyi-patak mentén húzódik. Legnagyobb vonzereje a települést övező természeti környezet. A Csörgő-patak szurdokvölgye, Óvár, Ágasvár a Kékesi-út (a Pásztó felől érkező 2408-as főút) északkeleti oldalának legfőbb turistalátványosságai.
A településtől nyugatra a Mátra Cserhát felé tekintő, kevésbé látogatott tömbje helyezkedik el, mely a Koncsúroktól a Nyikomig ível. A jelzett turistaúton meg nem közelíthető 764 méteres csúcs népszerűsége 2015-ben ugrott meg hirtelen, amikor is a Gortva Birtokon (magánkézben lévő terület) megépült a Mátra legfiatalabb kilátója. Az amúgy panorámával sem bíró csúcs ezt követően került az érdeklődés középpontjába. Ma már több platformon is olvashatunk a különleges építményről, mely a mi figyelmünket is felkeltette.
A Természetjáró térképét böngészve, több, jelzetlen „szépkilátás” ponttal megtoldva terveztem körtúrát. Egy kényelmes bakancson kívül szükségünk lesz még navigációs eszközre, és kipihent combizomra. A leküzdendő magasságkülönbségnek tudományos elnevezése is van. Az úgynevezett reliefenergia a tengerszint feletti magasságtól független négyzetkilométerenkénti relatív szintkülönbség, melyben a Nyikom környéke élen jár.
Mátrakeresztes pásztói oldalán a fakanalas vendéglátó egység (régebbi néven Óvár vendéglő) parkolója alkalmas az indulásra. A piros sáv és kereszt irányát a Kövecses-patak hídján átkelve érjük el. Egy szélesebb szekérúton kettéválik az út, jobbra a kereszt jelzést követtük. A patak egy délnyugati mellékága csatlakozik a turistaút mellé, és együtt haladnak a hangulatos völgybe. A piros keresztről két kitérőt is érdemes tenni, az Alsó-és Felső vízesést vétek kihagyni.
Már pár méter megtétele után hallhatóvá válik a víz évszaktól függő csobogása. Télutón, vagy csapadékosabb időjárás esetén igazi vízesést találunk, szárazabb időszakban viszont csak geológiai érdekesség a kétméteres sziklalépcső. Szomszédságában szintén figyelemre méltó képződmény a Zsivány-barlang. A vulkanikus eredetű kőzetben nem szokványos a barlangképződés, és nem is a szivárgó víz eredménye, mint az a karsztos kőzetekben szokás.
A barlang másik neve Vidróczki Mártontól származik, aki rövid ideig a Mátrában is „betyároskodott”. A Felső-vízesés két nagyobb sziklafal közé ékelt vízfolyam lezúdulásának köszönhető, melynek hozama szintén időjárásfüggő. Érdekessége a felette elhelyezkedő Lyukas-kő, melyet a víz évezredes tevékenysége formált. A tökéletes fénykép elkészítéséhez inkább a délutáni órák az alkalmasabbak, amikor a nap nem mögüle világít. Pár fotó után továbbálltunk, és emelkedőbe kezdtünk a hegyoldalon.
Szerencsére az Ülésnek nevezett kopár fennsík okot ad még az Erdész-rét előtt a pihenésre. A mátrai erdőségre néző terasz hangulatos helyszín a szusszanáshoz. Az Óvár sapkája alatti kopasz sziklafolt kiváló iránymutató. Egy sűrű cserjésen átvágva érkeztünk az Erdész-rétre, melynek kilátása jócskán elmarad az előtte látottaktól. A következő Mocsár-bükk betongúlás füves bérce viszont csinos látnivaló. A piros sávra térve jó hasznát vesszük az ajánlott navigációnak.
Az út jobb oldalán kell keresnünk az alig felfedezhető csapást, mely a Mátra egyik rejtett kilátásához, a Vadókás-kőhöz vezet. A kicsi, de annál látványosabb sziklakiszögellés nem tartozik a legkeresettebb mátrai helyszínek közé.
Itt aztán tényleg magányosan szemlélhetjük a végtelen erdőhatárt.
Nyugalmunkat csak az erdőirtás zaja zavarta meg, a fakitermelés miatt a Vadókás-kővel szemközti Naszály-bércet kihagyni kényszerültünk. A foglalatlan Nyikom-forrás környezetében már teljesen kivágták az erdőt, a fenyves széli tarvágás a Vörös-kő-bérci elágazódáshoz vezet. A Nyikom-nyeregig már csak a Jójárt-kút pihenőhelye odázza a csúcstámadást.
A nyeregből nem jelzett út visz a kilátóhoz, de itt a navigációra nincs szükség, mert elég nagy tábla jelzi a magánterületet és a kilátó irányát. A Gortva-Jójárt-kilátó nemcsak a Mátra legfiatalabb ilyen jellegű építménye, de kinézete alapján más versenyben is megállná a helyét. A már-már szürreális, többszintes torony csúcsát sötétben több színben világító kereszt koronázza. Különlegességét tovább fokozzák az emeletek mennyezetén lévő festett freskók, melyek többek között Szent Borbála történetét elevenítik fel. A bizarr környezetű épület kilátófunkciója megkérdőjelezhető, de ajándék éjszakai szálláshelynek tökéletesen alkalmas az arra igényt tartó természetjárók számára. A felső szinten is zárt ablakokat találunk, pedig a körpanoráma tökéletes lenne.
Miután meglepődve körbejártuk a kilátót, némi frissítőt követően túránk új irányt vett. A Nyikom körül két látványosnak ígérkező kilátópont következett, melyekhez erős lejtmenetbe kapcsoltunk. A Háromkopasz szélesebb terasza a Vadókás-kőhöz hasonlóan számomra eddig teljesen ismeretlen fénypontja lett a Mátrának. A lenyűgöző sziklaél felfedezését a geoládás leírásoknak köszönhettük. Az Óvár és Ágasvár kontúrja varázslatos látképpel szolgál az eddig ismeretlen helyszínnek. Ekkor még nem tudtuk, hogy a zöld kereszt turistaúton megközelíthető siklóernyős starthely übereli az eddigi összes mátrai kilátóhelyet. A nagy területű, sík, kopár felszínt félkörívben öleli az alatta fekvő Pásztó és a Hasznosi-víztározó páratlan képe.
Nem véletlen, hogy a helyszín adottságai alkalmassá teszik siklórepülés startjához. Nem csak a természet szolgáltat tökéletes körülményeket, de a széljárás is hozzájárul a 100 km feletti távrepülés élményéhez.
A kellemes döbbenetet okozó látványtól nehéz volt az elszakadás, de tudtuk, hogy a Nyikomra való visszakapaszkodás nem lesz egyszerű mutatvány. Vonakodva bár, de elindultunk, és a nyereghez érve szinte teljesen ki is purcantunk. Szerencsére innen már nehezebb kapaszkodók nem vártak ránk. Egy darabon a visszafelé vezető út megegyezett az érkezésivel, csak a Vörös-kő-bércnél tértünk le. Kényelmesen hullámzó utunk a Szalajkás-tetőre vezetett, melynek idilli virágos rétje és kilátása már el sem érte az ingerküszöbünket. A navigáció segítségével a Tót-forrás előtt söntöltünk vissza a pirosra, és élményekkel telve érkeztünk vissza a faluba.
A cikk először 2023 márciusában jelent meg.
Örményország keleten innen, nyugaton túl
2024.10.28.„És aludni mikor fogtok?” – kérdezte Hovhannes a taxiban, aki maga sem emlékszik, hogy ő mikor aludt utoljára. Hajnali érkezésünk miatt a kérdés jogos, de aludni majd csak este fogunk, messzire kell még eljutnunk aznap. Jerevánt elhagyva kopár dombok szegélyezik az utat, markánsan más a táj, mint nálunk. Furcsán kacskaringóznak a feliratok, próbáljuk kisilabizálni az elsuhanó örmény betűket, mindhiába. Majd felbukkan a Szeván-tó kéken csillogó vize, már ránézni is frissítő.
→ Tovább
Egy nap az Országos Kéktúrán, Tapolcától Tördemicig
2024.10.16.Az alábbi túraleírásból kiderül, milyen élmény egyedül felfedezni a legismertebb túraútvonalunk egyik legkülönlegesebb szakaszát a Balaton-melléki tanúhegyeket is megmászva. Egy rövid spoilerezés: a Kéken sosincs egyedül az ember.
→ Tovább
Dolomitok – a túrázók paradicsoma
2024.10.15.Most már ősz van, de még élénken él bennem a sikeres nyári magashegyi túra élménye, a világ legszebb magashegységének szépsége, a Dolomitok túráinak varázsa. A leglátványosabb túránkat osztom most meg veletek.
→ Tovább
