Megállás után a szokásos, párás, csendes reggel fogad a vasútállomáson. Ez már végállomás, így nem is jött sok utas idáig. Az állomás macskája szokása szerint a néhány leszálló utas közé sétál a forgalmi irodából, talán ismerősöket keres köztük, közben az állomás büféjének alkalmazottja is leteszi a telefonját, hiszen most van rá jó esély, hogy a faluba sétálók közül betérjen valaki.

1 / 33

Budapest keleti határát nem sokan ismerik erről az arcáról: logisztikai központok, áruházak és autópályák váltják egymást, köztük „néhány erdős dombbal”, amelyek valahogy kiesnek a kirándulók látóköréből. Pedig a betonkerítéseken túl itt, Csömör körül is tucatnyi különlegességet talál az ember, méghozzá olyan sűrűségben és változatosságban, hogy már fél nap alatt Magyarország összes tájából ízelítőt kaphat. Egy nagyobb kirándulás végén mellesleg az is kiderül, hogy az a néhány erdős domb azért nem is olyan kevés, a területük szerencsére ma is bőven többségben van az ember által elfoglalt területtel szemben.

2 / 33

Csömört érdekes kettősség jellemzi: a Gödöllői-dombság zsákfaluját a kilencvenes években ugyan elkerülhetetlenül elérte a szuburbanizáció, és népessége 20 év alatt megduplázódott, mégis megtartotta falu jellegét. A közismert budai hegyektől távol, itt jó és rossz értelemben egyaránt, most is úgy érezni, hogy az ország bármely sarkában lehetnénk, és ez a benyomás az út során csak erősödni fog.

3 / 33

A falu Budapestről kiköltöző lakói, élükön a Csömöri Civil Egyesülettel, rendhagyó munkába fogtak: a turizmus fellendítésének első lépéseként, a helyi lakókkal ismertetnék meg a vidéket. Az őszre elkészült Csömöri Körtúra útvonala és információs anyagai így rögtön a „lovak közé csapnak”, és a falu múltjának kevésbé közismert részleteibe kalauzolnak. Egyébként lesznek itt lovak is!

4 / 33

A házak közül kiérve, erdős, széles úton érkezünk az első állomáshoz, a horgásztó partjára. A Csömöri Körtúra létesítésének alapvető munkái szeptember végére készültek el, de ez a kezdeti készültség itt már véglegesnek tekinthető, hiszen az útjelzéseken és az információs táblákon kívül itt nem is lesz másra szükség.

5 / 33

A csömöri horgásztó a nyolcvanas években létesült, a Csömöri-patak vizének felduzzasztásával. Bár hétvégenkét forgalmas, minden percben érezni, hogy ide az emberek a csendért és a hétköznapi értelemben vett forgalom hátra hagyásáért jönnek: a nyugalmat csak néha „szakítja meg” egy-egy fogás.

6 / 33

A szomszédos terület már teljes egészben a természet birodalma: az ősláp. A közel negyven éve védett terület gémek és vadvirágok otthona, amit a horgásztóhoz képest már sokkal kevesebben járnak. A feltöltődés utolsó fázisában lévő tó már csak csapadékosabb időben mutatja magát, így nyílt vízfelületet mi is alig láttunk, a megritkuló jelzések közt viszont egy kis eltévedés vitt nem tervezett kalandot a túrába. 

7 / 33

A lápot elhagyva folytatódik az ország kirándulóhelyeibe kóstoló helyszíngyűjtemény, méghozzá az egyik legtágasabb és legszemélyesebb helyszínnel: a pusztával. A lábunk alatt az ősi Duna kavicshordaléka, a levegőben héják, a szemünk előtt pedig maga a távolság. A dombok mögötti M0 autóúton csak egy perc lehet ez a szakasz, mi viszont abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy fáról fára, kanyarról kanyarra láthatjuk a máskor csak elsuhanó részleteket.

8 / 33

Fél lábbal Budapesten: egyenlőre eligazító tábla jelzi az út Csömörtől legtávolabbi pontját, ami egyúttal Fót, Budapest és Csömör hármas határpontja is: itt a készítők tervei szerint jövőre már egy igazi, klasszikus határkő is állni fog.

9 / 33

A délelőtt utolsó találkozása a Csömöri-patakkal

10 / 33

Szinte észrevétlenül emelkedik az út, 130-ról egészen 250 méteres magasságig

11 / 33

A Szőlők mögötti-dűlő tetején visszatértünk Csömör központja fölé. Tiszta időben szemben a Budai-hegyek köszönnének vissza, most „csak” Csömör központját látjuk... egyelőre egy üres telek tetejéről, de előkészítés alatt áll egy ide építendő „mini kilátó”, ami 270 fokosra bővíti a panorámát. Hogy a táj még zavartalanabb legyen, az önkormányzat már megkezdte a képen látható légvezeték föld alá helyeztetését. Figyelmes gesztus!

12 / 33

A hegytetőn futó panorámás utcában a kortárs vidéki építészet gyöngyszemei is megcsodálhatók. Akinek kevésbé lenne rá igénye, az út jobb oldalán a mogyoródi dombok látképét is választhatja.

13 / 33

Újra hűvös erdőben. A lankássá, majd helyenként meredekké váló domboldalak jelzik, hogy „mini országjárásunk” hegyvidéki részébe értünk.

14 / 33

Csömört északról megkerülve, egy mélyülő völgybe, majd a névadó patak végpontjához érkeztünk, amit egyenlőre elkerült a Gödöllői-dombság forrásainak legfőbb ellensége, a különféle autóutak és ipari létesítmények vízzáró rétegig leérő töltései. A forrás egy időben talán túlságosan is vadregényessé vált, de mára a növényzet ritkításával újra megközelíthetővé tették. A munka itt télen, pihenőhely kialakításával folytatódik.

15 / 33

A hosszú úton az információs táblák rendszeresen érdekességeket tartogatnak: az adott helyszínek százéves fotói és a falu történetének kapcsolódó különlegességei a távolról jött látogatóknak is érekes adalékot adnak a pihenők eltöltéséhez.

16 / 33

Visszatértünk a faluba, bár ez szerencsére kevésbé látszik. A patakvölgy fölé Mátraként tornyosul a Kálvária-domb harminc méterrel kiemelkedő csúcsa. A méterek ugyan kicsik, a csömörieknek ez mégis maga a hegyvidék: több turistaút, illatos erdő és egy kiépített mountain bike pálya is van itt, ami már országos bajnokságnak is otthont adott. Aki a domb tövében él, valóban hegyek közt érezheti itt magát.

17 / 33

A körtúra a kertek alatt tér vissza saját kiindulópontjához. Bár korábban volt szándék a szilárd burkolatú sétány építésére, végül szerencsére nem csupán a fű maradt, de ahol a talajviszonyok engedték, a kibetonozott patakmedret is visszaalakították eredeti formájára.

18 / 33

Tökéletes pihenőhely, alig húsz méterre a túra végétől 

A Csömöri Körtúra példaértékű lehet miden kisváros számára: kis befektetéssel, sok lelkesedéssel és felkészültséggel sikerült értéket teremteni, felhívni a figyelmet a meglévőkre, és egy természethez közeli település lakóit kimozdítani a határba, ami néha nem is olyan egyszerű...

19 / 33

Írta és fotók: Gulyás Attila