Olyan kőzetek bukkannak itt a felszínre, amelyek magyarországi szinten is igen idősnek számítanak. Az egyik ilyen kőzet a legendás Rakacai Márvány, amelyhez igen érdekes történetek fűződnek.

1 / 3

A Szendrői-rögvidéket a földtörténeti paleozóikumban (óidőben) képződött kisfokú metamorf kőzetek (kristályos mészkő, márvány, fillit) építik fel, amelyek közül a Rakacai Márvány Formáció karbon korú. Kb. 350 millió évvel ezelőtt a területet hordozó lemeztöredéken egy ún. karbonátplatform épült ki, amelyen zátonyok telepedtek meg. Ennek meszes, karbonátos iszapjából jött létre a Rakacai Márvány kiindulási kőzete (protolitja), az a mészkő, amely később márvánnyá kristályosodott (kréta időszak, 3 kbar nyomás/400-450°C hőmérséklet).

2 / 3

A karbon korú márvány ma a felszínen Szendrő és Rakaca között nyomozható, a Rakaca-patak két oldalán, 15 km hosszan és 1,5 km szélességben. A kékesszürke és fehér sávos, rendkívül mutatós, metamorf kőzetet több védett feltárás is bemutatja a Rakaca felé kanyargó országút bevágásaiban.

3 / 3

A márvány felhasználása az ősidőkbe nyúlik vissza, de komolyabb bányászata a szocializmus éveiben, a 20. század második felében zajlott. Ekkor több kis kőfejtő üzemelt Rakaca és Rakacaszend térségében, amelyek a helyi férfilakosságnak is kiváló munkalehetőséget biztosítottak. A szép díszítőkőből jutott bőven a budapesti metróállomásokra, sőt még a moszkvai KGST-palota építéséhez is. Ez viszont mára a múlté: az egykori bányákat benőtte a gaz, feltöltődtek szeméttel és a hajdani munkások segélyekből élnek. Vajon lesz még hangos a volt rakacai TSZ-kőfejtő a kalapácsok és a robbantások hangjától?

Fotó és szöveg: Veres Zsolt

Forrás: akovekmeselnek.hu

Kapcsolódó cikkeink:

Rudabánya, az ősi ércbányász település

A Bükkalja, ahol még az istállót is „tufakőbe” vájták

Ingókövek és „gyapjúzsákok” a Velencei-hegységben 

Kővé vált nászmenet a Jakab-hegy oldalában