A Strázsáktól a Kétágú-hegyig a Pilis nyugati oldalán
A Pilis ellapuló nyugati peremén alacsony csúcsok sorjáznak. Esztergom kertváros fölött, a dombnyi méretű Kis-Strázsa-hegytől a szintén nem éppen a magasságáról híres kesztölci Kétágú-hegyig fokozatosan emelkedő hegylánc páratlan panorámákkal és természeti értékekkel hívogat.
Esztergom kertvárosi része felett emelkedik szerény magasságával a Kis-Strázsa-hegy. Tanösvénye és különleges, világítótoronyra emlékeztető kilátója teszi vonzóvá a kirándulók számára. Rövidke bejárható útvonala önmagában csak egy könnyű, ebéd utáni kiruccanásra teszi alkalmassá, ezért mindenképpen megtoldottuk volna.
A környéket nem hálózza be jelzett turistaút-hálózat, de egy jó, GPS-alapú applikációval könnyen tájékozódhatunk. A kesztölci Kétágú-hegyre vezető túrát a Természetjáró ötletei közül merítettük, majd formáltuk útközben, spontán egyedivé.
Kiindulópontnak a 117-es főútról megközelíthető Kökörcsin-ház parkolója a legalkalmasabb. A Duna-Ipoly Nemzeti Park bemutatóépülete csak előre egyeztetett időpontban látogatható. A Strázsa-hegy környezete már a Monarchia kora óta katonailag használatos terület volt. A II. világháború után a magyarok, 1956 után pedig a szovjet csapatok gyakorlótereként szolgált. A fogadóépület melletti, úgynevezett Gyilkos-tavat többek között tankmosónak használták. Nevét is állítólag egy gyakorlatozás közben bekövetkezett halálos baleset miatt kapta.
Az agyagbányászat eredményeként a 19. században létrehozott, mesterséges tavacska ingadozó vízszintjét a lehulló csapadék mennyisége határozza meg. A nemzeti park munkatársai a területet megpróbálták rendezni, a medret kiásták, kitisztították, védett állatait átmenetileg áttelepítették, majd a gyógyulást a természetre bízták. Ottjártunkkor sajnos a tó sokkal inkább tűnt egy jól megtermett pocsolyának, mint élővíznek, de ez az állapot remélhetően csak az évszaknak vagy a vízhiánynak köszönhető.
A Kis-Strázsa-hegy feltérképezését a déli oldalán kanyargó tanösvény útvonalán kezdtük. Az egykori katonai jelenlétre a hegyoldal lőrésként funkcionáló betonbunkere emlékeztet. Ha nem szakvezetéssel kirándulunk, főként tavasszal érdemes a különleges növényvilágra figyelni. Számtalan virág és növényritkaság bukkanhat elő a mészkősziklagyepes élőhelyen: kökörcsinek, héricsek, szellőrózsa, nőszirom örvendeztethetik meg a virágkedvelőket.
A hegytetőn lévő kilátónak hosszú története van. Az eredeti építményről pontos adatok nincsenek, a jelenlegi toronyforma nem meglepő módon 1951-ben katonai célból épült. Repülésirányító szerepe nem csak a békeidőkben zajló pilótaképzésnél volt elengedhetetlen, később sajnos háborús szerepe dominált. A tipikus világítótorony csak szakvezetés mellett látogatható, de így sem fogunk csalódni, mert a panoráma nyitott, szinte minden irányból belátható a környező táj.
Északon Esztergom és a bazilika különleges kupoláján megcsillanó napfény kötelező eleme az itt készülő fotóknak.
A tanösvény levezető ága a hegy ellenkező oldalán kanyarog, bemutatva az elhagyott kőbánya egykori életét. Tervünket követve a kijárt úton indultunk tovább Kesztölc irányába. Egy út vezet le a hegyről a Kétágú-hegy felé, itt sokat gondolkodni még nem kell. A két Strázsa-hegy között találjuk az Osztrák-Magyar Monarchia 7. számú hadifogoly-temetőjét. 1914-18 között a táborban pusztító járványok szedték áldozataikat, akiknek végső nyughelye többek között a hetes temető. A szovjet uralom alatt nem gondozta senki, így pusztultak el a sírmaradványok. 2009-ben avatták fel az emlékhelyet, az eseményen több érintett ország képviselői is jelen voltak.
A továbbiakban jól jöhet egy a tájékozódást segítő eszköz, mert a több irányba vezető ösvényrendszeren könnyen eltévedhetünk. A Kétágú-hegy-nyergénél jobbra fordulunk a már jelzett zöld négyzet ösvényre, majd a zöld sáv mentén kapaszkodunk a meredek hegyoldalra. Útközben a szikla felől több kilátópont is kínálkozik, de mi magunk mögött akartuk hagyni az erős kaptatót, és csak az Öreg-szirten terveztünk megpihenni. A fehér mészkőcsipkék már messziről is hívogatóak, testközelből pedig még várakozásunkat is felülmúlják. A meredek sziklafalak üregeik révén nem csak a pálos remeték életében játszottak nagy szerepet, a későbbiekben különböző sportolók is kihasználták a hegy adottságait.
A zöld háromszöggel jelzett kilátópont a legkevésbé attraktív, a sziklaperemen annál jóval látványosabb panorámapontokat találunk. Nem érdemes egyiket sem kihagyni, mindegyik picit más szögből teszi élvezhetővé a látványt. Élménnyel feltöltődve vettük visszafelé az irányt, ahol a Nagy-Strázsa-hegy felfedezése volt a következő meglepetés.
A 307 méteres magaslat környezetéből kiemelkedve jogosan bitorolja a hegy nevet.
Mészkősziklás csúcsáról olyan panoráma tárul elénk, mellyel a magasabb hegyek is elégedettek lehetnének. Kelet felé a Kétágú-hegy és körbe a Pilis erdőrengetege feledteti minden kételyünket.
A Strázsa-hegy igazi kuriózumai, mészkőhegység révén, a barlangok. A Tündérkapu, vagy Angyalszáj egy hévizes barlang természetes bejárata, melynek előcsarnoka három helyen megnyílt kupolájával tényleg mesébe illő. Az 1900-as évek eleje óta ismert barlangot értékei miatt 1982 óta fokozottan védetté nyilvánították.
A hegy délkeleti oldalában fedezték fel véletlenül a másik barlangot, mely geológiai ritkaságokat rejt.
A Sátorkőpusztai-barlang a hévizes képződés mintapéldánya, megfigyelhető a feltörő meleg víz által kialakított gyöngysorszerű fülkerendszer. Egyedi kristályos járatrendszerét illetéktelenek pusztították, de napjainkban is látványos termei szakvezetéssel látogathatóak.
Ha magunkba szívtuk a Nagy-Strázsa-hegy minden szépségét, akkor a déli oldalán vissza is indulhatunk a Kökörcsin-ház irányába.
Örményország keleten innen, nyugaton túl
„És aludni mikor fogtok?” – kérdezte Hovhannes a taxiban, aki maga sem emlékszik, hogy ő mikor aludt utoljára. Hajnali érkezésünk miatt a kérdés jogos, de aludni majd csak este fogunk, messzire kell még eljutnunk aznap. Jerevánt elhagyva kopár dombok szegélyezik az utat, markánsan más a táj, mint nálunk. Furcsán kacskaringóznak a feliratok, próbáljuk kisilabizálni az elsuhanó örmény betűket, mindhiába. Majd felbukkan a Szeván-tó kéken csillogó vize, már ránézni is frissítő.
→ TovábbEgy nap az Országos Kéktúrán, Tapolcától Tördemicig
Az alábbi túraleírásból kiderül, milyen élmény egyedül felfedezni a legismertebb túraútvonalunk egyik legkülönlegesebb szakaszát a Balaton-melléki tanúhegyeket is megmászva. Egy rövid spoilerezés: a Kéken sosincs egyedül az ember.
→ TovábbDolomitok – a túrázók paradicsoma
Most már ősz van, de még élénken él bennem a sikeres nyári magashegyi túra élménye, a világ legszebb magashegységének szépsége, a Dolomitok túráinak varázsa. A leglátványosabb túránkat osztom most meg veletek.
→ Tovább