Egy Ópusztaszer környéki kirándulást tervezgetve meglepődve pillantottam meg egy nevet a térképen, jó tíz kilométerre a Nemzeti Történeti Emlékpartól, a „régi” Pusztaszer határában: Árpád-halom, Hétvezér emlékoszlop. Nocsak, sosem hallottam még róla, ezt mindenképpen meg kell majd nézni!

Jól jöttek a girbeburba irányjelző táblák

1 / 10

Fotó: Konfár Tibor

Szeged felől értünk be Pusztaszerre, ebbe a szép, rendezett alföldi kisközségbe. Szerencsénk volt, mert éppen azon a Kossuth utcán haladtunk, melybe a piros turistajelzés balról becsatlakozva szépen elvezetett az emlékműnek otthont adó, erdők takarásában rejtőző kunhalomhoz. A turistajelzés óriási segítség volt, mert a település vége felé az aszfaltos út véget ért, a földutak kereszteződésénél pedig biztosan eltévedtünk volna, ugyanis a széles, forgalmasnak tűnő földútból egy alig járt, füves kis dűlő ágazott ki, és vezetett a pusztaszeri Hétvezér-emlékmű felé. További segítségként girbe-gurba, de szépen olvasható, fából készült táblácska is mutatta a helyes irányt.

A Hétvezér-emlékmű tisztásán

3 / 10

Fotó: Konfár Tibor

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által védett négyhektáros, ligetes erdőrészlet szélén parkoltunk le, majd sétáltunk be az emlékműnek otthont adó, megkapóan szép kis tisztásra. Az ősz ezernyi színében pompázó vegyes erdő ölelte rét kellős közepén álló, ezeréves emlékeket idéző kunhalom tetején emelkedő 12 méter magas, szépen faragott emlékoszlop, a csúcsáról felröppenni készülő turulmadárral lenyűgöző látvány volt.

A Pataky Imre kecskeméti rajztanár által megálmodott, majd Gerenday Antal pesti szobrászművész által megalkotott mű alapkövét 1896. június 20-án tették le, két héttel a szomszédos, jóval híresebb társa, az Ópusztaszeren – korabeli nevén Sövényházán – található emlékmű alapkőletétele előtt. Az obeliszk pénzhiány miatt csupán négy esztendővel később készült el teljesen, pontosan a századfordulón, 1900. június 24-én avatták fel az akkoriban Kecskemét városához tartozó pusztaszeri legelőn. A jó minőségű tufakőből faragott oszlop négy oldalát a hét vezér bronzból megmintázott arcképe díszíti, a csúcsról egy szintén bronzból formázott turulmadár készül a magasba emelkedni. Az Árpád vezért ábrázoló dombormű alatti márványtáblán az alábbi felirat olvasható: „Magyarország ezeréves fennállásának emlékére Kecskemét város támogatásával közadakozásból emelte a Magyar Országos Diákszövetség”.

Az emlékmű négy oldalán a hét vezér bronzból

5 / 10

Fotó: Konfár Tibor

Kapcsolódó cikkek

Megnyitotta kapuit az ópusztaszeri gyógynövényház

Tovább

A betyárkirály szülőföldjén - Alföldi Kéktúra - 3. rész

Tovább

A legenda szerint a Szeri-pusztában harmincnégy napig állomásozó honfoglaló magyar törzsek vezéreinek sátrait hét halomra, hét pusztából kiemelkedő magaslatra állították fel. Ezek a dombok ma is fellelhetőek a pusztaszeri síkon, van amelyik csupán pár méterre emelkedik ki a felszínből, de akad olyan is, amely még ma is eléri a 7-8 méteres magasságot. Ezeknek a magaslatoknak a népnyelv később nevet is adott, mint például Vesszőshalom, Sárréthalom, Lukashalom, Császárné halma. A Pusztaszer határában emelkedő Hétvezér-emlékmű dombját korábban Kovácsné halmának nevezték, ma Árpádhalomként szerepel a térképeken.

Hét vezérnak hét tábla az öreg tölgyfa közelében

8 / 10

Fotó: Konfár Tibor

Mindezt az emlékoszlopot övező kis tisztás peremén felállított szép és igényes tájékoztató táblákról tudhatjuk meg. Olvashatunk a hét vezérről, az emlékműről, és a közelben álló Pusztabíró házáról is, amely Pusztaszer legrégebbi épülete.

Miután kinézelődtük magunkat, lehuppanhatunk a közelben álló hatalmas tölgyfa árnyékában lévő pihenőpadok egyikére, és elmélázhatunk azon, hogy vajon miért is merült szinte a feledés teljes homályába egy ilyen gyönyörű emlékmű, amely évszázadok távlatából idézi fel számunkra őseink, ezeréves múltunk és a honfoglalás emlékét.

A cikk 2020 novemberében jelent meg először.