Reggel háromnegyed hét Pétfürdő vasútállomásán, a tavaszi óraátállítás első hétvégéjén. A lankás, de sziklás dombokkal ölelt kis bakonyi falu vasútállomásán még teljes a csend. A látóhatárt kelet felé némán, füstölögve uralják a péti Nitrogénművek épületszörnyei. Egyetlen utas sétál a falu felé, az előző percekben felkelt nap pedig mintha csak tétlenül üldögélne a peron végén azon gondolkodva, hogyan is tehetné ezt a hideg, hangtalan helyet azzá a 22 fokos korai nyárrá, ami az emberek az előrejelzésekben délre ígérnek. Valóban nem ígérkezik könnyű feladatnak...
 

1 / 29

Aztán hirtelen jól ismert, kattogó hangok érkeznek a hátam mögül, egyszerre tucatnyi helyről: néhány másodperc állás után, a mozdonyvezető feloldotta a légféket, és a vonat öreg szerelvénye, ami Székesfehérvárról (átszállással Budapestről) elhozott ide, lassan erősödő zúgással továbbindul Veszprém felé. Még 15 perc a Badacsony felé induló autóbuszig, tehát pontosak voltunk. És ami a lényeg, két óra késéssel, de végre sikerült felébredni!

Nem tűnt egyszerű feladatnak megtervezni egy kényelmes utazást, ami a lehető leghamarabb a Badacsony tövébe érkezik. Az északi parton negyven helyen megálló személyvonat nem volt túl csábító lehetőség, de hamar előkerült a Várpalotáról 6.45-kor (majd Pétfürdőről tíz perccel később) induló buszjárat, ami a Balaton-felvidék ismeretlen dombjai között kanyarogva, kilenc órára érkezik a tanúhegy aljába - azaz a tegnapig érvényes téli időszámítás és a biológiai óra szerint, reggel nyolcra. Innen terv szerint ma még Tihanyra és Siófokra vezet az út.

2 / 29

A Badacsony tövében a már Pétfürdőről is ismerős friss levegővel, és a vízhez közel még az ipari turizmus nyomaival indul a nap első hegyének megmászása. 

3 / 29

Kicsit magasabbra érve, az előre gyártott részletek elmaradása, emberi léptékű kertek, és a tavasz egyre több nyoma fogad. A napfény és az emelkedő együtt gondoskodik a felső, majd a középső réteg ruha hátizsákba költözéséről.

4 / 29

Végre fent. A Balaton vize fölött 200 méterrel, a Badacsony bazaltsapkájának tövében körbefutó Kuruc-körút piros sáv jelzése mellett egymást érik a hasonló kilátóhelyek. 

5 / 29

A hegy nyugati oldalának sziklái néhol óriás tornyokká formálódva, máshol már csak görgeteges lejtőkké válva dacolnak a nap, a fagy és a víz pusztító munkájával. A leomló vulkáni kőzet végül egyre kisebb darabokra aprózódva a talajba épül, és elemeire oldódva a badacsonyi borok legendás ízét gazdagítja.

6 / 29

Sziklák, csend, tér, beton nélkül. Másfél kilométeren belül akkora különbség az utcák között talán a budapesti Józsefváros és a Palotanegyed határán sincs, mint a Badacsony vízparti lankái és a csúcshoz közeli, Szigligetre néző oldala között. Itt is csak egy-két utcában vezet turistaút, az igazán hangulatos helyek felfedezéséhez pedig érdemes akár egy egész napot eltölteni a többiben is. Az idő garantáltan gyorsan elrepül.

7 / 29

A Badacsonylábdihegy felé vezető útra kanyarodva a keszthelyi öböllel egészül ki a panoráma

8 / 29

Szigliget, egész évre jellemző hangulatában. A hegy nyugati oldalán a sárga sáv jelzés, folyamatosan hasonló kilátóhelyek közt haladva, egyenesen Badacsonylábdihegy vasúti megállóhelyre vezet.

9 / 29

Szigliget szigetszerű hegycsoportja, egyre közelebbről. A Dunántúl hasonló, évszázadok óta saját törvényekkel szabályzott szőlőhegyei, állandó lakók nélkül az ember állandó jelenlétének nyomát sem viselik magukon. Aki erre jár, akár épít, akár csak szemlélődik, itt jó esélyel visszanyerheti a városi alul-és felüljárók árnyékában megingott bizalmát az emberek egymás mellett élésével kapcsolatban.
 

10 / 29

Az egyenes, enyhén lejtő Turista utcán alig tíz perc séta az út a kilátóhelyektől Badacsonylábdihegy megállóig. A déli személyvonat ötven perc alatt a nap második helyszínére visz.

11 / 29

Továbbra is egy sárga sáv jelzésen, Aszófő megállóhelytől két kilométerre már a Tihanyi-félsziget dombjai várnak. Az egykori vulkáni kráterben kialakult Külső-tó fölött, a tavalyi és az idei mező színeit adó növények egy ideig együtt díszítik a domboldalt. A táj Magyarország első tájvédelmi körzeteként, már 1952 óta védett, jelenleg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, hazánk két Európa Diplomával kitüntetett természetvédelmi területének egyike.

12 / 29

A Balaton vízszintje fölött 12 méterrel hullámzó Külső-tavat a 19. századi lecsapolások után a természetvédelem állította vissza eredetihez közeli állapotába.

13 / 29

Úton az Apáti-hegyre, március utolsó hetének színei közt

14 / 29

Az egykori vulkáni kaldera peremén magasodó Apáti-hegyen már csak néhány oldalra billent, „szélmarta szikla” emlékeztet a félsziget születésének viharos éveire

15 / 29

A Külső-tavat ennél közelebb már nem lehet, és lakóinak védelmében, nem is ajánlott megközelíteni

16 / 29

A szomszédos Belső-tó már az aktív hétvégék helyszíne. Mai formáját szintén az ember alakította ki, alig néhány évtizeddel ezelőtt. Ennek ellenére a vulkáni utóhatásoktól enyhén sós vize ma is menedéket nyújt az élővilágnak, miközben a partján szinte teljes hosszában sétány, sportpálya és tágas mező várja a kirándulókat. 

17 / 29

Alig egy kilométerrel magasabban egy másik, délelőttről már ismerős helyen telik a pihenő. A tihanyi szőlőhegyre nem vezet sem aszfalt, sem turistaút, és eddig minden szeglete érintetlenül átvészelte a félsziget már részeit érintő turisztikai fejlesztéseket - szerencsére.

18 / 29

Tihany lakói főleg halászatból és földművelésből éltek, amit az 1960-as évektől egyre gyorsabb ütemben vált fel a turizmus. A máig elterjedt nádtetők, és a helyben bányászott bazalttufa falak ma is egyedi hangulatot adnak a falunak.

19 / 29

Tó a kráterben (Belső-tó), tó a vetődéses árokban (Balaton), a távolban bazaltból felépülő tanúhegy (Badacsony), mind földünk folyamatosan formálódó felszínének emlékei.

20 / 29

A mai nap utolsó buszos utazása Tihany központjából a balatonfüredi hajóállomásra vezet. A távolsági járat itt alig gyorsít a városnéző buszok tempója fölé, látványosságokból pedig szerencsére itt is legalább annyi van, mint a budapesti Andrássy úton. A félsziget keleti partján végifutó Klebelsberg Kunó utca öt kilométeres hosszának nagy része közvetlenül a Balaton partján, alig fél méterrel a víz szintje fölött halad.

21 / 29

Balatonfüreden sajnos nincs sok idő az átszállásra, bár a már tavasszal is zsúfolt üzletsor, a mai nap helyszínei után nem is képvisel túl nagy visszatartó erőt. Tihany felől a tó legmoderneb hajója, a Siófok katamarán érkezik a siófoki átkeléshez.

22 / 29

Az alapjaiban újragondolt és újjáépített Siófok katamarán egy hete szeli a tó hullámait. Mindkét szinten körbesétálható fedélzetekkel, alul járható üvegpadlóval, felül panorámás bárral, a naptól-széltől védett pihenőhelyektől a 270 fokos kilátást nyújtó első teraszig: túlzás nélkül ez ma a legtöbbet tudó jármű, amire idehaza bármikor „földi” árú jegy váltható. Indulás után gyorsan elhúz a távolban a kisméretű Hunor gyorshajó, ami délutánonként szintén este hatkor indulva, a nagyhajóknál kétszer gyorsabba teszi meg a Siófokig tartó utat.

23 / 29

Tihany és a Balaton-felvidék, immár a déli part közvetlen közeléből. A csúcstechnika ellenére a hajó negyed óra késéssel futott be névadó városának kikötőjébe: az utasok nagy részének jó hír a meghosszabbított szieszta, de a Budapestre tartó kirándulócsoport így a hét órakor induló gyorsvonatnak is a fedélzetről integethetett. Ezt az alkalmat leszámítva, a nap összes tömegközlekedési járata percre pontosan indult és érkezett.

24 / 29

Siófok központjában már a tavasz első hónapjának végén is a budapestihez mérhető forgalom és programkínálat fogadja a látogatókat. A város központjában álló, száz éves víztorony három éve üzemel kilátóként, víztartálya helyén panorámaliftekkel megközelíthető, kétszintes bárral.

25 / 29

Kilátás a víztorony alsó, nyitott teraszáról, 27 méter magasból. Az esti budapesti személyvonat indulásáig hátra lévő óra már egy kis pizzériában, bőséges vacsorával, az eddigieknél is gyorsabban telt

Szerencsére sokadszorra is bebizonyonyosodott, hogy a tavasz első belvárosi jeleire legfőbb ideje útnak indulni. Bár autóval gyorsan el lehet jutni az erdőszéli parkolókig, a szabad útvonalválasztás pótolhatatlan szabadságot ad, ahol a parkolóhoz visszavezető kerülők helyett azonnal a következő helyszínre lehet indulni. Eközben ráadásul annyi olaj elégetésétől kíméljük meg kedvenc kirándulóhelyünket, aminek energiája egy kisebb lakás egész heti elektomos ellátásához elegendő. A Balaton környékének jól kiépített, vagy épp felfedezésrá váró szegletei pedig sok-sok hasonló túrát megérnek.

Útvonal: 

26 / 29

gyalog

27 / 29

busszal

28 / 29

vasúton

29 / 29

hajóval

Írta és fotók: Gulyás Attila