Ha a sziklaképződmény anyagát közelebbről tanulmányozzuk, akkor észrevehetjük, hogy az különféle méretű, alakú (pl. lekerekített vagy szögletes) és anyagú (pl. márga, dolomit, mészkő) törmelékekből cementálódott össze. A terület földtani térképét tanulmányozva az oligocén korú Hárshegyi Homokkő Formáció üledékeit fedezhetjük fel. Az oligocén képződmények itt közvetlenül települnek a késő-triász alaphegységi kőzetekre.

1 / 3

2 / 3

Ez ősföldrajzi vonatkozásban azt jelenti, hogy a visszatérő oligocén tenger, a Paratethys partját a 170 millió évvel korábban képződött mészkövek és dolomit alkották, úgy 35-30 millió évvel ezelőtt. A tengervíz hullámzása bontotta a partokat és áthalmozta azok anyagát, miközben formálta, kerekítette kőzetszemcséit. Így jött létre a Hárshegyi Homokkő ún. bázisképződménye, amelyet durvaszemű kőzetdarabok és kavicsok alkotnak.

3 / 3

A későbbi kőzettéválási (diagenetikus) folyamatok során a törmelékes üledékes összlet egyes részei eltérő módon cementálódtak. A gomba alak annak köszönhető, hogy a karcsúbb rész gyengébben cementált szemcséi kevésbé álltak ellen a külső erők (pl. víz, szél, jég) lepusztító tevékenységének, mint a cementáltabb felső részek. A vöröses, narancsos elszíneződéseket utólagos oldatmozgások hozták létre, amely során különféle (pl. vas-oxid) ásványok váltak ki. A Csabai-gomba az OKT útvonaláról ma már könnyen megközelíthető, s a fölé épített kilátóból megcsodálható.

Fotók és szöveg: Veres Zsolt

Forrás: akovekmeselnek.hu

A cikk 2019 májusában jelent meg nálunk.