A Teve, a Mackó és a Nagy-Kevély a Pilisben

Ezúttal a Pilisben jártunk be egy nem túl nehéz, viszont látványos túrát, ami ideális célpont lehet akár gyerekkel is. Van benne szikla, két barlang, egy „egri vár” és jó pár szép panoráma.

Kilátás a Nagy-Kevély tetejéről Pilisborosjenő házaira, a Hármashatár-hegyre, a Széchenyi- és a János-hegyre

1 / 45

Egy Teve alakú szikla, egy Mackó és egy Szódás névre hallgató barlang, az Egri vár mása és a Nagy-kevély csúcsa, mindez egy 12,5 kilométeres 450 méter szintkülönbségű turistaútba sűrítve. És akkor a kirándulás közben előbukkanó pompás pilisi kilátóhelyeket még nem is említettem, ahol csak áll az ember földbe gyökerezett lábbal a látványtól, és nézi a terepasztalként elé terülő tájat.

Már a túra elején feltűnik a Nagy-Kevély sziklás csúcsa

2 / 45

A körtúra kiindulópontját, Pilisborosjenőt tömegközlekedéssel is viszonylag gyorsan elérhetjük a fővárosból, az Árpád hídi buszpályaudvarról menetrend szerinti busszal alig 45 perc alatt a település központjában lehetünk, de autóval sem tart fél óránál hosszabb ideig az út. A község északnyugati végén rálelünk az Országos Kéktúra jelzésére, s innentől nincs is mást tenni, mint követni a kéket toronyiránt.

A Teve-szikla Pilisborosjenőtől északnyugatra, a Kis- és Nagy-Kevély lábánál található

3 / 45

Az első érdekes látnivaló a Teve-szikla, melyet egy kisebb mező vagy tisztás szélén találjuk. A látványos sziklaformáció egy felhagyott dolomitbányából magasodik elénk, nevét különleges formájáról kapta, mivel bizonyos szemszögből valóban úgy néz ki, mint egy megkövült dromedár.

A Teve-szikla mögött a Pilis domborulataira tapaszthatjuk tekintetünket

4 / 45

Miután jól kinézelődtük magunkat, és megtaláltuk a teve fejét és púpját is, a kék sáv és a kék kerékpárutat jelző úton gyalogolunk tovább, majd 60-80 méter múlva letérünk balra, és egy lefele vezető, jelzetlen, széles, murvás úton egyenesen az Egri vár díszletéhez érkezünk. Itt fogatták ugyanis 1968-ban Gárdonyi Géza regénye alapján a Várkonyi Zoltán rendezte kultikus Egri csillagok című filmet.

Az „egri vár” a Pilisben - a díszlet építői valószínűleg nem sejtették, hogy egy kedvelt kirándulóhelyet hagynak az utókorra

5 / 45

Ahhoz képest, hogy nem igazi, messziről akár egy középkorban épített vár romjainak is tűnhetne. Közelről viszont a falak belső oldalainak betonerősítései már a 20. század építőmestereinek keze nyomáról árulkodnak. A forgatások alatt a fából épült vár egy része leégett, melyet azonban rögtön újjá is építettek. A festői, már-már romantikus környezetben megbúvó „műegrivár” mára nem csupán filmtörténeti kuriózum, de a Budapest környéki kirándulások egyik kedvenc célpontja, ottjártunkkor is számos család piknikezett a „kamuromok” között. A növényekkel néhol buján benőtt várfalak a gyerekek számára pedig egy nagy játszótérnek bizonyul.

A kaputorony mellett emléktábla, melyet a film fogatásának 40. évfordulójára helyeztek ki

7 / 45

Az egri vár romjait elhagyva visszatértünk a kék sávra, melybe nemsokára becsatlakozik a sárga sáv jelzés is. Itt az erdő már felöltötte tavaszi, zöld ruháját, és fejünk fölé lombsátort vontak a fák, miközben szűrt napfény hatolt át az ágak hálóján. A turistaút felett, a Nagy-Kevély oldalában, a fehér dolomitsziklák között kis barlangra, a Nagy-Kevélyi-kőfülkére bukkantunk, melyet a helyiek csak Szódás-barlangnak hívnak. Nevét állítólag az alatta futó útról kapta, mivel annak régi neve Szódás út volt, és egykor ezen vitték fel a szódát a Kevély-nyergi turistaházhoz.

Szódás-barlang a Nagy-Kevély délnyugati oldalában

8 / 45

Az üreget egy kb. 25 méter hosszú meredek ösvényen, 12 méteres szintemelkedés leküzdésével közelíthetjük meg. Érdemes felmászni a törések és vetődések mentén keletkezett üreghez, mert egyrészt a gyerekek élvezni fogják a „négykézlábazást”, ahogy hol egy kisebb sziklába, hol pedig a fák előbukkanó gyökereibe, ágaiba kapaszkodva juthatnak fel oda, másrészt a kőfülke melletti sziklapárkányról meglepően szép pilisi kilátás tárul a szemünk elé.

A Nagy-Kevélyi-kőfülke melletti szikláról a Kerekes-hegyre, valamint a Pilis és a Budai-hegységet elválasztó völgyre is rálátni

9 / 45

A Szódás-barlangtól kövekkel borított úton sétáltunk tovább a Kevély-nyergi turistaház maradványaihoz, ahol pihenőhelyet alakítottak ki. A sárga sáv jelzés innen egyre sűrűbb erdőben, szűk ösvényeken haladt, majd átvitt a Kis-Kevély északkeleti oldalára, amely egyenesen a Mackó-barlanghoz vezetett. A 11 méter széles és 3-5 méter magas barlangról könnyen el lehet képzelni, hogy az őskorban számos állatfajnak, barlangi medvének, hiénának, őslónak, ősbölénynek, gyapjas orrszavúnak és mamutnak nyújtott menedéket. A régészek számos őskori leletre, maradványra, kovaeszközre bukkantak itt, amelyek azt bizonyítják, hogy már az ősember is életvitelszerűen használta a barlangot.

A Mackó-barlang a Kis-Kevély északi oldalán a sárga jelzésű turistaút mellett található

11 / 45

A Mackó-barlangtól több turistaúton (kék, piros és sárga sáv) is visszajuthatunk a Kevély-nyergi pihenőig, mi most a vadregényessége miatt a már ismert és „lejárt” sárgát választottuk. A pihenőnél aztán megkerestük a piros sáv jelzést, amely a Nagy-Kevély gerincén vezet fel a csúcsra. A csúcs felé közeledve meredekebbre fordult a kapaszkodó, a talaj sziklásabb lett, tágultak a fák közti nyiladékok és ritkult a növényzet, míg a tető közelében ki nem bukkant a kobaltkék színű égbolt.

A Nagy-Kevély gerincén vezető út egyik látványos kilátópontjáról Pilisvörösvár, a Nagy-szénás és a messzi távolban a Gerecse vonulatai látszanak

13 / 45

A Nagy-Kevély 534 méter magas füves, dolomitsziklás, hosszan elnyúló tetejének pereméről tiszta időben különleges panorámában gyönyörködhetünk. Pilisborosjenő házai mögött a Budai-hegység szinte összes, jellegzetes csúcsa beazonosítható: rálátunk a Hármashatár-hegyre, a Gellért-hegyre, a János-hegyre, a Hárs-hegyre, sőt egészen a Nagy-szénásig és a Nagy-Kopaszig ellátni. A messzi távolban a Gerecse vonulatait is felfedezhetjük.

Látkép a Nagy-Kevély dolomitsziklás tetejéről

14 / 45

A csúcsról már csak lefelé visz az út Pilisborosjenőre. Kezdetben a piros sávon baktattunk, majd a piros négyzetre letértünk jobbra, épp ott, ahol egy vízmosás vésett vájatot az Ezüst-hegy oldalába. Ez a szakasz rendesen megmozgatja a combizmokat és a térdeket, mivel izgalmas, mészkőporos, fenyveses vízmosáson keresztül ereszkedünk le a településig. A piros négyzet végül Pilisborosjenő utcáin, a házak mentén egészen a központban található autóbusz-állomásig és parkolóig vezet be. A pilisborosjenői körtúra hozta a tőle elvártakat: A Nagy-kevély és környéke távolról és közelről is látványos, az útvonalban van kihívás és kaland, a csúcsra az út kicsit fárasztó, de ha már fent vagyunk, a Pilis legszebb látképével leszünk gazdagabbak.