A Tűzköves-árok ősmaradványai
A bakonyi erdők mélyén, Bakonycsernye településtől pár kilométerre bújik meg a magyarországi jura időszak egyik legrégebb óta ismert és legjobban megkutatott földtani alapszelvénye. A Tűzköves-árok egyben hazánk legkorábban felismert ammonitesz-lelőhelyei közé is tartozik.
A mai Bakony területét is magán hordozó lemeztöredék (az ún. Dunántúli-középhegységi-egység) a földtörténeti jura időszakban a Tethys elnevezésű hatalmas óceán mélyebb régióiban helyezkedett el. Az üledékgyűjtő aljzatán különböző agyagtartalmú meszes iszapok rakódtak le, amelyek általában vöröses színezetűek voltak. A jura üledékképződésre jellemző volt, hogy hosszú idő alatt viszonylag kis vastagságú üledékes rétegsorok rakódtak le (szakmai nyelven úgy mondjuk, hogy kondenzált volt az üledékképződés). A kőzetek vöröses színüket a bennük feloxidált vastartalmú ásványoktól kapták.
A mélyebb vizek lakói voltak a ragadozó életmódot folytató ammoniteszek is, amelyek különböző mintázatú kőbelei szép számmal gyűjthetők a bakonyi jura rétegekből. Ezek a jura ammoniteszes mészkövek bukkannak elő a Bakonyban több helyen, így a Tűzköves-árok térségében is.
Az itt található ősmaradványokban gazdag rétegekkel először a Bakony nagy ismerője és kutatója, Rómer Flóris foglalkozott a 19. század második felében, akit Hantken Miksa követett. A fauna első monografikus feldolgozását a nagy földrajztudós, Prinz Gyula jelentette meg 1904-ben. A 20. század második felében Géczy Barnabás és Konda József foglalkozott részletesebben az itt található ammonitesz-faunával. A Tűzköves-árok fosszíliái kb. 200-168 millió évvel ezelőtt élték virágkorukat, akkor még aktív tengeri élőlényekként.
Az egymásra települő és felfelé haladva egyre fiatalabb jura kőzetrétegeket azért tanulmányozhatjuk ilyen kiválóan, mert itt régen bányászkodtak kőnyerés céljából. Azt viszont mindenkinek tudnia kell, hogy itt (is) a „mindent a szemnek” elv érvényesül: tilos a kőzetet megbontani és az ősmaradványokat elvinni. Az képen egy hatalmas jura ammonitesz „hűlt helye” látszik csak, mivel az már valószínűleg egy „magángyűjteményben” díszlik. A védett geológiai feltárás közelében halad el az Országos Kéktúra jelzése is.
A Tűzköves-árok Bakonycsernye közelében található
Forrás: akovekmeselnek.hu
Fotók és szöveg: Veres Zsolt
Kapcsolódó cikkek:
Szent László lovának patkónyomai
A szarvaskői párnalávák üzenete
A Bába-kő, ahol a boszorkányokat égették
A szentbékkállai kőtenger kialakulásának nyomában
Az Országos Kéktúra legnagyobb szurdoka, az Upponyi-szoros
2024.03.28.Bizonyára sokan hallottak már az Tordai-hasadékról vagy a Békás-szorosról Erdélyben, de ha választ kéne adni arra, hogy melyik hazánk legnagyobb szurdoka, nem biztos, hogy mindenki tudná a megoldást. Ahhoz, hogy láthassuk ezt a fenséges csodát, a Bükk „árnyékában” elhelyezkedő Upponyi-hegységbe kell elzarándokolnunk.
→ Tovább
A Szomolyai-kaptárkövek rejtelmei
2024.01.04.Bemutatjuk hazánk legtöbb – összesen 117 – fülkével rendelkező kaptárkőcsoportját.
→ Tovább
A biatorbágyi Nyakas-kő titkai
2023.11.29.A Pest megyei Biatorbágy városától délre, a Füzes-patak völgye fölé merész sziklaalakzatok emelkednek, amelyek a környező táj emblematikus elemei. A legnagyobb sziklamonstrum a Nyakas-kő névre hallgat.
→ Tovább
