Hosszúlépés

Élmények az országon innen és túl - a Turista Magazin szerkesztőségi blogja

Szöveg és fotó:
2021. november 17.

A vasparipa nyomában a bringa is magától gurul

Bő ötven évvel az utolsó vonat elhaladása után, a Veszprém és Balatonalmádi közötti pálya helyén ma nagyszerű kerékpárút kanyarog.

Az egyelőre fagymentes késő ősz nagyon adja magát egy kis bringázásra, így "lenyomtam" az egyik régóta tervezett útvonalamat Veszprémből, a szentkirályszabadjai szőlők tövében, egészen a Balaton partjáig. A nyomvonal adott volt, hiszen pár évtizede még vonatok zakatoltak rajta.

Mozdonyfüttytől a kerékpárcsengőig

Ma már furcsának tűnik, hogy a múlt század közepén, Veszprém megye székhelyének városközpontjában gőzmozdonyos személyvonatok zakatoltak, amelyek helyenként kertvárosi, sőt belvárosi utcákon át értek ki a város határába, majd tovább, egészen a Balaton partjáig.

Bár például Svájcban a hasonló vasutak ma is az utcakép részei, hazánkban az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció elhatározta a kis forgalmú mellékvonalak megszüntetését, és a forgalom közútra terelését.

Veszprémből Alsóörsre az utolsó vonat 1969. szeptember 30-án közlekedett, majd a síneket még abban az évben fel is szedték, noha a gyakorlatban erre csak egy év elteltével kerülhetett volna sor, hogy az esetleges káros hatások előkerülése esetén a vasút újraindítható legyen.

Az eltelt években a pálya helyére mezei utak kerültek, a végállomások közelében pedig a városok növekedése nyomán, ma kertvárosi utcák kanyarognak, ahol a vasút nyoma már nem is látszik.

A kétezres években azonban a nyomvonal egyik legérdekesebb szakasza, a Balatonalmádi feletti Remete-völgyben kerékpárútként született újjá.

Az újonnan megépült út Veszprém városából egészen a Balaton partjának közelébe vezet, és hosszabb-rövidebb szakaszon használva, vagy akár nagyrészt más mellékutakon kerülve, számos remek túralehetőséget kínál, érdekesebbnél érdekesebb helyeken. Veszprém városából az Almádi út mentén haladó kerékpárút hamar kiér a városból, az elkerülő út keresztezése után pedig az út legmagasabb szakaszán, már a tágas dolomitfennsíkon gurulunk a Balaton felé.

Víznyelő vagy meteorkráter?

Ahogy a fennsík kerékpárútja lessan lejteni kezd, a nyílegyenes úton a méterek, majd a kilométerek is egyre kellemesebben fogynak, és pár percen belül fel is tűnnek Szentkirályszabadja házai. A falu előtt azonban érdemes kitérőt tenni a környék egyik geológiai különlegességéhez.

Bő tíz éve, a lakosság számára is elérhető műholdképek megjelenésekor sokaknak feltűnt a szabályos kör alakú szerkezet Meggyespuszta szomszédságában. Az elmúlt években számos lelkes amatőr és szakember látogatta meg a helyszínt, de az erősen lepusztult felszínen a becsapódás közvetlen bizonyítékai már nem kerültek elő. A táj mindenesetre igazán kellemes, a körülbelül 800 méter átmérőjű és 25 méter mély süllyedés pereme ideális pihenőhely.

2009-ben, az Eötvös Loránd Tudományegyetem geofizikai tanszékének kutatói végeztek gravitációs vizsgálatokat, amelyek ugyan nem cáfolták meg a becsapódásos eredetet, de a hivatalos meteorkráter minősítéshez alaposabb vizsgálatokra is szükség lesz.

A táj nyugodtsága, látványosan hullámzó dombjai különleges turistalátványossággá is tehetnék a helyszínt. Mivel a legközelebbi ismert kráter Németországban található, a tudomány szempontjából is érdekes színfolt lehet.

Irány a Balaton!

Szenkirályszabadja település neve sokaknak az egykori szovjet laktanya és a Bakony harcihelikopter-ezred miatt ismerős, pedig a falu festői fekvésével, hangulatos házaival és nem utolsósorban hosszan nyitvatartó élelmiszerboltjával meggyőző célpont. A Veszprémből érkező kerékpárút itt kerülővel betér a falu központjába, ahol az egyébként remekül biciklizhető mellékutcák járdáin igazi akadálypályává alakul. Helyette a falu nyugati oldalában futó Rákóczi utcán akár egyenesen is a Remete-völgy felé vehetjük az irányt.

A falu alatti mezők és dombok találkozásánál újra az úthoz csatlakozik a Veszprém-Alsóörs vasút nyomvonala. Észak felé csak egy benőtt erdei út vezet a nyomvonalon, lefelé viszont már a kerékpárút, amin haladva az útvonal legélvezetesebb szakasza következik. Rövid erdei gurulás után Szentkirályszabadja déli tájolású szőlőhegyei alá ér az út, ahol a völgy kiszélesedő alján zöld mezők közt gurulhatunk, a nyári szezonban pedig fagyizó és büfé is várja az erre járókat.

Az útvonal kellemes lejtéssel halad, ami vasúton meglehetősen meredeknek, így kevésbé gazdaságosnak számított. A helyére épült kerékpárúton viszont a gravitáció állandó 14-18 kilométeres sebességről gondoskodik, így a közel ideális utazósebességhez sem fékezni, sem pedálozni nem kell.

Az egyre mélyülő völgyben lassanként elfogynak a nyaralók, és mindkét oldalt közelebb húzódik az erdő; itt talán el is felejthető, hogy a már csak két kilométerre lévő, zsúfolt Balaton-part felé gurulunk. A hűvös, árnyékossá váló vadonban csendben maradva akár az erdő nagyobb állatait is megpillanthatjuk.

A völgy alsó részéhez közeledve a kerékpárút elhagyja a vasúti alépítményt, és a legrövidebb úton Balatonalmádi központja felé fordul. A murvás töltésen maradva a nyomvonal áthalad a vasút két megmaradt kőhídjának egyikén, majd az egyre meredekebben lejtő völgy fölött, az Öreg-hegy oldalában ereszkedik tovább. Az erdőből kiérve rövidesen feltárul a magyar tenger, és a hegyek közé nyújtózó Balatonalmádi panorámája.

A város első lakóháza nem más, mint az egykori Balatonalmádi-Remetevölgy megállóhely állomásépülete, ami ma is könnyen felismerhető jellegzetes arányairól és a vasúton használatos vasbeton kerítéséről. A lakott területen a térképen már nem egyértelmű a vasút nyomvonala, de a követésében sokat segít a "Töltés utca" név és a kimérten lejtő, elnyújtott kanyarok látványa. A jobb oldala fölötti dombtetőn hamarosan feltűnik az Óvári-messzelátó, ami kanyargós, meredek földúton szinte toronyiránt is elérhető.

A közelmúltban felújított apró kilátó több mint száz éve, az alatta lévő kőbánya egyedi, vörös kövéből épült. Két méter magasan lévő kilátóteraszáról Akarattyától Tihagyig tekinthetünk végig a Balaton keleti medencéjén. Az Óvári-messzelátóból egyenesen visszatérhetünk a Töltés utcába, vagy egy rövid szakaszt kihagyásával, a lejtős Batthyány utca egyenesen a vasút emlékművéhez vezet.

A még mindig magasan a Balaton fölött haladó nyomvonal kőhídját a vasút megszűnésekor lebontották. A kilencvenes években azonban az újjáéledő társadalmi összefogásnak köszönhetően nemcsak újjáépült, de eredeti rendeltetésének megfelelően, egy gőzmozdony számára is biztos alapot ad.

A 375 sorozatú mozdonyok a vidéki helyi érdekű vasutak legfontosabb vontatójárművei voltak.

Ötven tonna körüli szolgálati tömegükkel a gyenge pályákon is közlekedhettek, 420 lóerős teljesítményükkel pedig néhol ugyan sétatempóig lassulva, de a nagyobb vonatokkal is elboldogultak. Egyszerű, megbízható szerkezetük miatt a dízelmozdonyok korában is számítottak rájuk. Az itt kiállított példány sem tartozik az öreg mozdonyok közé: 1950-ben gyártották.

A lassan lejtő nyomvonal, előbb Töltés, majd Vécsey Károly utca néven, még két kilométeren át kanyarog Balatonalmádi házai között, mire két százalékos esésével leér a tó partján futó tapolcai fővonal mellé.

A kőhíd alatt áthaladó Budai Nagy Antal utcán azonban már harmad ennyi út után elérhetjük a Balaton partját. 'Almádi' központjában a nyári szezonban jól felszerelt strand, télen hangulatos park és üzletek várják a kirándulókat.


Kapcsolódó cikkeink:
Új tanösvénnyel és kilátóval gazdagodott Veszprém
Nyomokban romantikát is tartalmaz a veszprémi vár
7 dolog, amire emlékezni fogsz Balatonalmádiból
Somlyó, ahonnan csodás a kilátás
Retró fotókon a Balaton, aminek a dédi is örülne

Varázslatos túra a mátrai „köderdőben”

Varázslatos túra a mátrai „köderdőben”

2024.10.18.

Szakadó eső, tejfehér köd, vadregényes patakvölgy, gombák, szalamandrák és egy híres rom; ezen a mátrai túrán minden volt, ami izgalmassá tehet egy kirándulást. Egy dolgot kivéve: kilátásban ezúttal sehol nem gyönyörködhettünk. A ködös erdő hangulata azonban minden elmaradt gyönyörű panorámáért kárpótolt bennünket.

→ Tovább